2024. szeptember 30., hétfő

A ribizli és a köszméte őszi gondozása

Kertészkedőknek

A bogyós gyümölcsűeknél a termésbetakarítás után folytatni kell a növényvédelmi munkákat. A háztáji kertben a legjobb, ha sikerül mechanikai úton, vagyis metszéssel és a beteg részek eltávolításával megszabadulni a fertőzött növényi részektől. Csak végső esetben kellene permetezni, vegyszerezni. A múlt héten a földieper és a málna őszi gondozásáról olvashattak, ezúttal pedig a ribizli és az egres körüli teendőket ismertetjük

Mindkettő már letermett, ezért alaposan át kell nézni a bokrokat és eltávolítani a felesleges részeket. Az őszi metszéssel azonban csak a beteg részeket kell eltávolítani, ezt nevezik növényvédelmi metszésnek. Az alakító vagy ritkító metszés télen időszerű, amikor lehullott a lombja, legkorábban novembertől, de legkésőbb január végéig be kell fejezni. Ez egyben a fiatalító metszés is.

(Félreértés ne essék, mindkét bogyós gyümölcsűnek több neve van: a ribizlinél elfogadott a ribiszke, a köszméténél pedig az egres, a piszke és a pöszméte is.)

Ami még fontos!

A gyümölcstermő bokrok – és ez a gyümölcsfákra is vonatkozik –, ha a természetes lombhullás előtt ledobták levélzetüket vagy annak egy részét, akkor gereblyézzük össze, és égessük el a lehullott leveleket! A korai lombhullást ugyanis a legtöbbször a károsítók nagymértékű fertőzése idézte elő. A levelek megsemmisítésével egyúttal a károsítókat is elpusztítjuk, és jelentősen felszámoljuk a fertőzési gócokat. Hatékony lehet az összegyűjtött, lehullott levél permetezése vagy mésszel való kezelése is, de az így kezelt levélkupacot már a komposztba sem tehetjük, de a földbe sem áshatjuk le!

Idős vesszők kivágása: fiatalítás és ritkítás

A már termő köszméte- és ribiszkebokrok egyenletes hozamot adnak, ha az elöregedett hajtásokat minden évben eltávolítjuk. Utána a fiatalok megerősödnek. Az idős vesszőket arról lehet felismerni, hogy rajtuk a fiatal, egyéves hajtások nagyon satnyák. Még hoznak ugyan termést, de a bogyók évről évre kisebbek lesznek. Az új-fiatal vesszőkből csak annyit hagyjunk meg, amennyi az idősek helyettesítésére kell. Mindig a legerősebb fiatalokat hagyjuk meg. Az összes többit vágjuk ki tőből. A helyettesítő hajtások úgy helyezkedjenek el, hogy a korábban jól termő bokor alakja megmaradjon. Ezt a ritkító metszést közvetlenül a szüret után is elvégezhetjük, maradhat ugyan télre is, de január végéig be kell fejezni. Ennél későbbre azonban ne hagyjuk, mert a ribiszke és a köszméte is korán kihajt.

A ritkítás tulajdonképpen fiatalító metszés is egyben.

A fiatal bokrok hajtásait az ültetést követő első 3 évben kb. egyharmadukra vágjuk vissza. Ezzel a hajtások elágazását serkenthetjük. Ügyelni kell arra, hogy ne árnyékolják egymást az ágak.

A megmetszett bokor tölcsér alakú, a levegő és a fény akadálytalanul bejuthat a bokor belsejébe.

A ribiszkebokor növényvédelmi metszése

A tenyészidőszak végén a ribiszkebokor kémiai védelmét a sérült és a kártevőkkel fertőzött vesszők kivágásával kell kezdeni. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyói – az időjárástól függően – október végéig, november elejéig táplálkoznak a vesszők belsejében, majd áttelelnek. Tavasszal először a rügyeket, majd később a lárvák a hajtásokat, vesszőket és gallyakat rágják meg, vagyis egészen pontosan azok bélszöveteit rágják ki. Ezt kora tavasszal külsőleg nem is látni, csak már akkor, amikor nem hajtanak ki, vagy a kihajtás után hamar sárgulnak, majd gyorsan el is száradnak a hajtások. Ha az ilyen vesszőket kettémetsszük, azok belsejében fekete falú, a kártevő ürülékével szennyezett járatok láthatók, amelyek akár a gyökérig hatolnak. Tavasszal nehéz őket pusztítani, mert a hernyóknak még a felszívódó szerek sem ártanak. Éppen ezért kell most ősszel, az áttelelés kezdete előtt alaposan átvizsgálni a vesszőket, és tőből kivágni a fertőzötteket. A károsított vesszőrészek a felületükön látható lyuk, rágcsálék és ürülék alapján könnyen felismerhetők most ősszel.

Hatékonyan csak a mechanikai módszerrel, a fertőzött részek kivágásával lehet védekezni, ezt nevezik növényvédelmi metszésnek. A gallyak elégetésével megakadályozható a kártevő áttelelése.

Tetvek a ribiszkén

Mostanában csúnya, összesodródott, pirosasra színeződő levelek jelennek meg a ribiszkebokrokon. Ezt a jelenséget – a közhiedelemmel szemben – nem valamiféle betegség, hanem a levéltetvek megtelepedése és tömeges elterjedése okozza, ezért rovarölő szerek permetezésével kell ellenük védekezni. Ezek közöl a Pirimor, a Chinetrin vagy a Fendona látszik a leghatékonyabbnak.

Közös kártevők

A ribiszke- és a köszmétebokron szeptemberben erősödik a kaliforniai pajzstetű második lárvanemzedékének rajzása. A kártevővel fertőzött kertekben érdemes védekezni ellene, főleg, ha az első nemzedéknél a termés érése miatt nem tudtunk hatékonyam védekezni. A rovarölő (a sokféle, forgalomban levő rovarölő szer közül a Pirimor, az Unifosz, a Chinetrin és a Fendona ajánlható) hatásos lehet egyben a levéldarazsak és a köszmétearaszoló hernyói ellen is.

A permetlébe gombaölő szer (Thiovit vagy Fundazol) is kerüljön a késői lisztharmatfertőzés megakadályozására.

A köszméte tavaszi metszése

Igen fontos és nagy figyelmet igénylő munka a köszméte tavaszi metszése. Mivel az egy-két és hároméves gallyak hozzák a legszebb gyümölcsöket, ezért arra kell törekedni, hogy levegős elrendezésben minél több ilyen termőrész legyen a fácskán. Ezért a metszést a ritkítással kezdjük, hogy a korona megújulhasson. A termőrészeket kissé visszavágjuk, míg a gyengébb vesszőket rövidre kurtítjuk. Különösen kell ügyelni arra, hogy a lisztharmattal fertőzött vesszővégeket eltávolítsuk.

A metszéssel egyidejűleg kell eltávolítani a tősarjakat, amelyek olykor elég nagy számban törnek elő a tő közeléből. Ezeket nem a talaj felszínén, hanem mélyebben kell elvágni, mert különben még több sarj fog előtörni. Ilyenkor érdemes kissé leásni a bokor töve körül, hogy tövestől kiemelhessük a tősarjat.

A talajművelésnél arra nagyon kell ügyelni, hogy a törzset a kapával ne sértsük meg, mert akkor a növényen farontó gombák telepedhetnek meg, amelyek az egész növény idő előtti pusztulását is okozhatják.

A riszméte avagy josta

A bogyós gyümölcsűek között viszonylag új a fekete ribiszke és a köszméte keresztezéséből nemesített hibrid, a riszméte, más nevén josta. A betegségekkel szemben valamivel ellenállóbb, mint a feketeribiszke-fajták.

Növényvédelmi metszés szükséges a rovarkártevők ellen. Ritkítani is érdemes a lombját, ha nagyon besűrűsödött a korona.

Ültetés ősszel

A ribizli, a köszméte és a riszméte őszi ültetése eredményesebb, mert tavasszal már korán kihajtanak. Október derekától időszerű a telepítésük.

Az ültetés előtt bőségesen lássuk el szerves anyaggal az ültetési ágyást, akkor minden talajtípuson jól fejlődnek és teremnek.

Szeles, huzatos helyen viszont nem érzik jól magukat. Ilyen helyen a kései fagyok miatt néha a virágaik is elfagynak. Tehát, most az ültetéskor kell nekik jó helyet választani.