A tanyagondoktól a tanyagondnokságig
Próbálkozások a tanya- és falugondnokság meghonosítására vidékünkön – Kishegyes község három településén megszervezte a betegápolás és -gondozás hálóját, melynek keretében egy egészségügyi nővér és egy kisegítő látogatja a szolgáltatást igénybe vevőket
Az alföldi tanyavilágot a mezőgazdasági termelés kiszélesítésének az igénye hozta létre. Sokan hungaricumként, magyar sajátosságként emlegetik a 19. század második felében és a 20. század első felében virágkorát élő mezőgazdasági rendszert. Ez azonban nem teljesen igaz, tőlünk nyugatabbra is ismert a mezőgazdaság igényeit kiszolgáló tanyavilághoz hasonlítható, településeket körülvevő övezet, csakhogy ott azokat farmergazdaságoknak nevezik. A magyar tanya kifejezés is csak a 18. századtól kezdett meghonosodni, előtte szállásoknak nevezték ezeket a határban lévő épületeket, s vidékünkön a legtöbb helyen a mai napig ezt a szerbbe is átkerülő elnevezést alkalmazzák a tanyára.
A szállás kifejezés önmagáért beszél, arra utal, hogy valamikor pusztán csak ideiglenes szállásként használták az első tanyákat, s csak a 19. század második felében történik meg az állandó jellegű kitelepülés a településről a tanyára. A szocialista korszakban a tanyavilág visszafejlődik, a rendszerváltás után azonban, Magyarországon legalábbis, a tanyavilág újjáéledése tapasztalható. A lakhatási gondjait így megoldó szegényebb réteg kitelepülése zajlik a tanyákra, ismét megjelennek a gazdálkodó tanyák, sőt egy harmadik tanyatípus is színre lép, amelyet a városból kitelepülő tehetősebb rétegek alapítanak. Ezzel teljesen átalakult az alföldi tanyavilág szerkezete. A rendszerváltás éveiben megalakuló tanya- és falugondnoki hálózat veszi a kezébe az új feladatok intézését, mellyel a magyarországi szociális háló sikeresen kiterjeszkedik az addig elhanyagolt kistelepülésekre és a tanyavilágra is.
Erről már valóban elmondható, hogy igazi hungaricumról van szó. Az anyaországgal ápolt kapcsolatoknak köszönhetően a határon túli magyar településeken is kezdik megismerni ezt a rendszert. Tavaly áprilisban Kishegyesen szervezett konferenciát a témáról a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete, ami nem is maradt hatástalan. A helybeliek komolyan fontolóra vették, hogy a helyi viszonyokra alkalmazva és az itteni vonatkozó törvényekkel összhangban mit tehetnének egy hasonló rendszer meghonosítása terén. A kezdeményezést a Nők Kishegyesi Fóruma vette a kezébe. A civil szervezet együttműködve a Caritasszal – összhangban a község 2008–2012 közötti szociális védelmi stratégiájával – Kishegyes község három településén hamarosan megszervezte a betegápolás és -gondozás hálóját, melynek keretében egy egészségügyi nővér és egy kisegítő látogatja a szolgáltatást igénybe vevőket. Ez még csak halvány mása a magyarországi tanya- és falugondnokságnak, ami a szociális ellátástól a gyermekek iskolába szállításáig terjed. Magától értetődik, hogy a falugondnoknak emiatt szolgálati gépjárművel kell rendelkeznie.
Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy ők is szeretnék kiszélesíteni szolgáltatásaik körét. E célból a Helyi Kezdeményezések Balkáni Alapjánál (BCIF) pályázatot nyújtottak be. Többek között egy szolgálati kocsihoz szeretnének hozzájutni, ami nélkülözhetetlen a három település igényeinek az ellátásához.
Az áprilisi konferencián Maczkó József, a magyarországi Kelebia polgármestere is fölszólalt. Őt is megkérdeztük, és elmondta, hogy Erdélyben a Csíkszereda melletti Székelyszentistvánon is sikeres kísérletet tettek már a tanya- és falugondnoki hálózat meghonosítására, s Kishegyesnek is igyekeznek minden tőlük telhető segítséget megadni. A polgármester szavai szerint a hálózat 70 százalék állami és 30 százalék önkormányzati támogatásból működik.
Bíró Zoltántól, a fiatal kelebiai tanyagondnoktól megtudtuk, hogy a Kelebia környéki tanyákra nem igazán jellemző a mezőgazdasági tevékenység, ebből azonban nem vonhatunk le az egész magyarországi térségre vonatkozó általánosító következtetést, ugyanis a határ közelsége miatt az itteni lakosságnak más tevékenységek jelentik a főfoglalkozást.
