Holló Róbert: Doroszlón 45 hold olajtök termesztésére kötöttünk szerződést a Pan Union céggel, s bár egyes határrészeket jégverés sújtott, sikerült megőrizni az állományt, meglepően jó termést, hektáronként 650–950 kg nyers magot takarítunk be
Mint amilyen gondokkal és bizonytalansággal zárja a múló gazdasági évet a mezőgazdasági termelő, ugyanolyan bizonytalansággal és útkereséssel kezdi az újat is, ami a vetésszerkezet alakulásában/alakításában jut kifejezésre. Elegendő, ha megbomlik a búza vetésterülete (a szakmabeliek évek óta 600 000 ha búzavetést szorgalmaznak, de az előzetes becslések alapján az idei őszön nehezen érhető el az 500 000 ha is!), máris út nyílik más haszonnövények területének növelésére, esetleg az eddig kis területen termesztett ún. alternatív növények, mint pl. a szemes- és seprűcirok, a köles vagy az olajtök előtt. Vajdaságban, a feldolgozó-kapacitások függvényében, fokozatosan növekszik az olajtök vetésterülete. A termelési ciklus kezdetén meghatározott ár és a szavatolt értékesítés helyezi egyre szilárdabb alapokra a töktermesztést, melynek egyik központja, a gazdák érdeklődése alapján, Doroszló lehet, noha az idén termesztették első ízben az élelmiszeriparban és gyógyszeriparban egyaránt fontos kabakost.
– A hagyományos haszonnövények közül kiváló eredményeket érünk el a cukorrépa- és a szójatermelésben, a kukorica meg napraforgó termésével is az élvonalba tartozunk, de nem zárkózunk el az újítások, az újdonságok elől, hiszen az újabbnál újabb hibridek és termesztési technológiák is gyorsan meghonosodnak gazdáink körében. Már a tavaszi vetés küszöbén számítani lehetett a visszaszorított árakra, a mezőgazdasági terménypiac összeomlására, amit nagy terméssel is nehezen ellensúlyoz a gazda, s amikor fölkínálták a teljesen ismeretlen olajtöktermesztést, szinte gondolkodás nélkül elfogadtuk – mondja Holló Róbert gazda, a Nagyrét földműves-szövetkezet elnöke, s azt is elégedetten nyugtázza, hogy a mindig biztos nyereséget szavatoló cukorrépa meg szója mögött, jövedelem tekintetében, nem marad le az olajtök sem. – Mintegy 50 hektáron termesztettünk cukorrépát, s a holdankénti 35 tonnás tiszta (!) hozam meg a 16,5-ös cukorfok csak nyereséges lehet, akárcsak a parcelláimon holdanként elért 1,9 tonnás szójatermés is. Doroszlón 45 hold olajtök termesztésére kötöttünk szerződést a Pan Union céggel, s bár egyes határrészeket jégverés sújtott, sikerült megőrizni az állományt, meglepően jó termést, hektáronként 650–950 kg nyers magot takarítunk be. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a nyers tökmag kilogrammonkénti ára megközelíti az 1 eurót, nem nehéz kiszámítani, hogy a búza- és kukorica- vagy a töktermesztés a nyereségesebb.
- Mivel számukra új haszonnövényről van szó, hogyan ismerkedtek meg a termesztési technológiával, alkalmazták azt, jutottak megfelelő vetőmaghoz?
– Évtizedes hagyománya van Doroszlón a téli szakmai előadásoknak, de más falvakba is eljárunk, ha bennünket érdeklő témát hallunk, szóval a világhálón és szakirodalomból kísérjük az újításokat, újdonságokat, mindenekelőtt hibrideket és technológiákat, a konzervációs talajművelési irányzatokat, amit lehetőségeinkhez mérten alkalmazunk is gazdaságunkon, így az olajtöktermesztés alapjaival is szaktanácskozáson ismerkedtünk. Sokat segített az eredményes termelésben dr. Berényi János nemesítő, az újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti Intézet tudományos tanácsosa, aki a vetéstől kezdve a betakarításig kísérte munkánkat, tanácsára választottuk az Intézet OLINKA héj nélküli olajtök vetőmagját.
- Mennyire igényes az olajtök, milyen költségek terhelik a termelést?
– Ha a termőföld minőségét és a tápanyag-ellátottságot vesszük alapul, akkor egyértelmű, hogy minden növény a tápanyagban gazdag, jó minőségű szántón termeszthető eredményesen. Doroszlót kiváló minőségű termőföldek övezik, s ha ehhez hozzáadjuk, hogy megfelelő a szervesanyag-ellátottság is, mégpedig istállótrágyával és a nagy értéket képviselő szármaradványokkal, nem maradhatott el az eredmény. Az egységnyi területre eső ráfordítás a kukorica szintjén alakul, azzal, hogy a gyomirtózás mellett egy kapálást is beiktattunk, de a jövőben legalább kétszeri mechanikus gyomirtást kell végezni. A sorközöket, amíg az indák nem borították be, ekekapával műveltük. Mint említettem, szántóink a rendszeres szervestrágyázásnak köszönhetően humuszban és tápanyagban gazdagok, de holdanként még 150–180 kg NPK alapműtrágyával, majd fejtrágyaként 100 kg magas nitrogéntartalmú műtrágyával is gazdagítottuk a tápanyagháztartást. Ennek köszönhető a hektáronkénti közel 1 tonnás magtermés.
- Bár az olajtököt új haszonnövényként emlegetjük, a töktermesztés mégsem ismeretlen teljesen gazdáink körében, hiszen a kukoricasorok között sok parcellán, ahol még mindig kézzel történik a betakarítás, szüksége van az állatállománynak a szárra, a sorokban ott bújnak meg a tökök, amit csak marhatöknek vagy disznótöknek neveznek a termelők. Az olajtök más technológiát igényel…
– Az április végén vetett olajtök is szereti az árnyékot, ezért a szakember tanácsára meghatározott közönként „vetőgép-aljnyi”, azaz négy-négy sor kukoricát is vetettünk, ily módon nemcsak hogy kedvezőbb körülményeket teremtettünk a töknek, de még kukoricából is betakaríthattunk egy szerény féltermést, aminek az értéke, bármilyen rossz ára is van, fedezi a termelési költségeket! Nem hagyható említés nélkül, hogy a kézi munkaerőre is szükség van, legtöbbet a betakarítás igényli, ugyanis a beérett tököt, utóérlelésre, rónákra gyűjtöttük, s úgy „csépeli” a tökkombájn. Egy sünszerű henger szedi fel a kabakokat, juttatja a dobba, ahol megtörténik a zúzás, illetve a tökhús és a mag szétválasztása, majd a bezsákolás. A parcelláról telephelyünkre szállítjuk a nyers magot, ahol megtörténik a mosás és a teljesen tiszta mag jut a szárítóba.
- Az igazi értéket az olajban gazdag mag jelenti, de a tökhúst is lehetne értékesíteni…
– Erre is számítunk a jövőben, hiszen hektáronként akár 70 tonna tökhúst gyűjthetnénk be, amire most nem készültünk föl, ugyanis a kombájnra egy tartályt kellene szerelni. Sertéstenyésztéssel is foglalkozunk, s ha lesilózzuk a tök húsát, azt a hizlalásban értékesíthetjük. Most sem vész kárba, mert a kukoricaszárhoz hasonlóan ezt is leszántjuk, némi tápanyaggal gazdagítjuk a földet. Hogy megmarad-e a vetésszerkezetben az olajtök? Megmarad, s növeljük is a területet, úgyhogy gazdaságunkon az idei 15 holdat megduplázzuk, de ezt tervezi sok termelőtársam is, így biztos vagyok benne, hogy tavaszra 45 holdnál nagyobb területen fog pompázni a tök, a virága pedig, s ez sem mellékes, kitűnő méhlegelő! A vetésterület természetesen a feldolgozó igényétől függ – nyilatkozta Holló Róbert gazda, a doroszlói Nagyrét szövetkezet elnöke.
