Mirko Cvetković legutóbbi agrárágazatot érintő megszólalásában legfőbb eredménynek azt nevezte, hogy a mezőgazdasági termékek kivitele messze meghaladta azok behozatali arányát. Ezt az egyetlen pozitívumként kiemelhető eredményt kihangsúlyozva, a kormányfő úgy emlegette az idei évet, mintha az igazi áldás lett volna a mezőgazdaságnak és az abból megélni kívánó szerbiai gazdának. Tudjuk, ennek épp az ellenkezője az igaz.
A mezőgazdasági kiviteli többletet viszont valóban cáfolhatatlan adatok támasztják alá, jeleként annak, hogy az agrárium továbbra is az a gazdasági ágazat, amely a bajban rendszerint kihúzza az országot a csávából. Az idei év első nyolc hónapjában Szerbia összkivitelének 23 százalékát a mezőgazdasági termékek tették ki. (Tavaly még csak 16 százalékát!) 1 milliárd 200 millió dollár értékben szállítottak ki ebből a termékágazatból augusztussal bezárólag, ami mintegy 400 millió dollárral haladja meg a mezőgazdasági termékek behozatali arányát. Ha az utóbbi időben nem emelkedett volna meg jelentős mértékben a behozatali bab, fokhagyma és a paprika importja – amit főleg Kínából, Kirgizisztánból és Argentínából szállítanak be –, akkor a kiviteli többlet ettől is magasabb lehetne. Ma már kínai bab fő a szerb fazékban, s nemcsak olcsó műanyagból készült ruhákkal, hanem olcsó – de tegyük hozzá, más ízű és gyengébb minőségű – fokhagymával is az ázsiaiak látnak el bennünket!
Az okok ismerősek. Szerbiában a múlt század hatvanas éveiben évente még 100 000 tonna bab termett. Ma ez a mennyiség fele akkora. A babról, úgy tűnik áttértünk más ételekre, na és a kínai, kirgíz és argentinai hüvelyesre, amiből az idén eddig 8 millió dollár értékben importáltunk.
