Az idei versenytermelés eredményei: Hektáronként 8,3 tonnás búza-, 16 tonnás kukorica-, 95,6 tonnás cukorrépatermés, egy-egy gazdaságon 227,000 liter tej, 114 tonna marhahús, 216 tonna baromfihús – az EU-s farmereknek is becsületére válna
A Szerbiai Szövetkezeti Szövetség szervezésében november 13-án tartották a Mezőgazdaság napját, melynek keretében immár 43. alkalommal hirdettek eredményt a versenytermelésben. Díszoklevéllel és aranyplakettel jutalmazták a termelésben kimagasló eredményeket elért gazdákat, földműves-szövetkezeteket és agronómusokat, valamint az ágazatot kísérő és népszerűsítő agrárújságírókat. Szerbia területéről 350 benevezés érkezett a 2008/2009 gazdasági év eredményeiről, közülük kerültek ki a legjobbak. Nem is olyan régen, a mezőgazdasági állomások jóvoltából Vajdaság minden részén szervezték a versenytermelést, országos rekorderei is voltak tartományunknak, de napjainkban csak a szerémségi gazdák vállalják, tegyük hozzá: eredményesen a megmérettetést, hiszen a növénytermesztés valamennyi ágazatában kiérdemelték a legjobbnak járó elismerést.
Hektáronként 8,3 tonnás búza-, 16 tonnás kukorica-, 95,6 tonnás cukorrépatermés, egy-egy gazdaságon 227,000 liter tej, 114 tonna marhahús, 216 tonna baromfihús – az EU-s farmereknek is becsületére váló eredmény valamennyi. Velimir Radojević, a termelési versenybizottság elnöke a szép számú gazdát és agronómust köszöntve kimondta: a rekordtermelők eredményei agráriumunk lehetőségeit vetítik előre, hiszen az átlagos terméshozamok mélyen a rekordok alatt alakulnak, s ez nem írható sem a gazdasági válság, sem a mostoha időjárás rovására, az okokat a gazdaságpolitikánkban kell keresni. Az igazi jó eredmények elérést egyebek mellett a rendezetlen piac, a termelés megoldatlan pénzelése, a kedvezőtlen árarányok (a visszaszorított terményárakról nem is beszélve), a mezőgazdaság és a vidék stratégiai fejlesztési tervének hiánya is fékezi. Véleménye szerint az agrárköltségvetés növelésével, ami a költségvetésnek legalább 5%-át kellene hogy képezze a jelenlegi alig 2% helyett, jelentősen javíthatnánk agráriumunk, vele együtt a gazdák helyzetén.
Željko Radošević mezőgazdasági államtitkár elismerő szavakkal szólt földműveseink, különösen pedig a versenytermelés legjobbjainak eredményeiről, hangsúlyozva, hogy a Norvég Királyság támogatásával új alapokra helyezik a szövetkezeteket és a mezőgazdasági tanácsadó szolgálatokat, amivel (remélhetőleg) hozzájárulnak a gazdálkodási föltételek javulásához.
Szükség is lesz erre, hiszen egyre szegényebb az ágazat, vele együtt mindenekelőtt a kistermelők, s bár a rekordok mást mondanak, valójában a külterjesség felé halad növénytermesztésünk, amit a szerény állatállomány, a csökkenő műtrágyahasználat, az öntözési lehetőség szerény kihasználtsági szintje (Szerbiában talán 30–40 000 hektárt öntöznek!) is alátámaszt. Márpedig nagy hozamot a növénytermelésben, kimagasló eredményt a hús- és tejtermelésben kizárólag megfelelő agrotechnikával és jó hibridekkel, illetve tenyészállatokkal érhet el a gazda. A díjátadási ünnepséget követő egymás közötti beszélgetésekben talán ezért is esett kevés szó a sokszor megalázó terményárakról, a feldolgozók mostoha viszonyulásáról, inkább a szakmai fogásokra voltak kiváncsiak termelőink, hiszen ezekkel alakíthatják a hozamokat, amivel legalább részben semlegesíthető a depresszív terményár.
– Az olajrepce-termelésben értem el rekordnak számító eredményt. Hektáronként 3,7 tonnás termést takarítottunk be a TRIANGLE fajtából – mondja Slobodan Lučić szurcsini földműves, aki mintegy 30 hektáron gazdálkodik, s 2007-ben fordult a repcetermesztés felé, amikor 8 hektáron termesztette a biodízel alapanyagául szolgáló ipari növényt, s a 3,5 tonnás hozammal tavaly is kiérdemelte a legjobb repcetermelőnek járó elismerést. Tavaly ősszel már 11 hektárra növekedett a repce vetésterülete gazdaságán. – Mint minden haszonnövény, a repce is a jól előkészített, tápanyagban gazdag szántókon terem jól. Búza volt az elővetemény, s nyomban az aratást követően ugaroltam, hogy megőrizzem a nedvességet, majd a műtrágyázás után következett a szántás azonnali barázdazárással. Hektáronként mindössze 150 kg NPK 15:15:15 kombinációjú alaptrágyát szórtam, tavasszal 90 kg AN volt a fejtrágya. Szerencsére sem a repce-fénybogár (Meligethes aeneus), sem a bundásbogár (Epicometis hirta) nem károsította a virágokat, így a termést sem.
– A 3,7 tonnás hektáronkénti mért hozammal elégedett a gazda, nem így az árral és a feldolgozó viszonyulásával.
– Akkor becsüli terményünket a feldolgozóipar, amikor kevés van belőle. Tonnánkénti 360 eurós felvásárlási árra szerződtem, de csak 260-at fizettek az átadott repcéért, állítólag így alakul a világpiaci ár is. Hát magyarázat ez? Mit tehetek? Összeszorítom a fogam – és újból csak bevetem a földet…
– Mintegy 100 hektáron gazdálkodom, ennek 90%-a saját tulajdonom, s ahogyan megtanultam: a növénytermesztést az állattenyésztéssel párosítom. Bármilyen ára is legyen a vágóállatnak, egy-egy ciklusban 200 sertés és 30–50 növendékmarha is található a hizlaldákban, a karámokban. Több ágazatban is voltam már rekorder, de most a búzatermesztésben elért hektáronkénti 8,3 tonnás terméssel szereztem elismerést – kapcsolódik a beszélgetésbe a golubinci Nebojša Dragojlović, s azt is hozzáteszi, hogy az Újvidéki Intézet Simonida fajtája adta a rekordot. – Sokat köszönhetek a mitrovicai Petar Drezgić Mezőgazdasági Állomás tanácsadó szolgálatának, hasznos útmutatót kapok a minél jobb eredmények eléréséhez. A fajta megválasztásán felül a talaj tápanyag-ellátottsága és a vetési idő a nagy hozam előfeltétele. A talajelemzés eredménye alapján történik a tápanyag visszapótlása, a vetőmagnak optimális időben kell a jól előkészített magágyba kerülnie. A gondok ellenére az idén is így volt, szerencsére megérkezett az eső, már nagyon szépen zöldell a búza! Örülök a díszoklevélnek meg az aranyplakettnek, tehát mégis van, aki méltányolja a munkámat. Azonban, ha azt szeretnénk, hogy ne maradjon utánpótlás nélkül a falu, a gazdatársadalom, nagyobb támogatást, térítésmentes eszközöket kellene adni a vállalkozó kedvű fiataloknak, ne a szüleik gazdaságára legyenek utalva – jegyezte meg Nebojša Dragojlović.
– Bizonyos elégedettséggel mondhatom, hogy a mezőgazdaságot sújtó gondok ellenére is sikerül folyamatossá tennünk a versenytermelést, legalább így tisztelegni földműveseink munkája előtt – veszi át a szót Kiss Csíszár Erna, a Szerbiai Szövetkezeti Szövetség megbízott elnök asszonya, hangsúlyozva: – A munka oroszlánrészét termelőink végzik, de a korszerű termelésben, ami már az egészségre ártalmatlan élelmiszer előállítását is értelmezi, a tanácsadásnak, a szakembernek is egyre nagyobb szerepe lesz. Helytelenül és igazságtalanul osztjuk a gazdatársadalmat kis és nagy termelőkre. Az egységnyi területen megvalósított jövedelemnek kellene mércéül szolgálni, hiszen a 4-5 hektáron gyümölcstermeléssel foglalkozó gazda is teremt olyan értéket, mint az, aki 100 hektáron foglalkozik szántóföldi haszonnövény-termesztéssel. A földműves-szövetkezeteknek kell tömöríteni a kis területen gazdálkodókat, biztos, fizetőképes piacot keresve termékeinknek, ugyanakkor bizonyos érdekvédelmi szervezetet is jelentve. Ezt szorgalmazza a Szövetkezeti Szövetség is. Meggyőződésem szerint a mezőgazdaság megbecsülésével, a gazdák méltányosabb támogatásával nem csak a rekordtermelők dicsekedhetnének magas terméseredményekkel, gazdag állatállománnyal. A lehetőségek hangoztatása helyett próbáljuk azokat kihasználni – hívja fel a figyelmet Kiss Csíszár Erna, a Szerbiai Szövetkezeti Szövetség megbízott elnök asszonya.
