2024. szeptember 30., hétfő

Agrárköltségvetés

A jelek szerint tovább karcsúsítanak
Boris Tadić államfő a múlt héten csatlakozott az ígérgetők közé, egy leskovaci gazdaságban járva nagyobb mezőgazdasági költségvetést helyezett kilátásba jövőre, valamint az ágazatnak szánt államilag támogatott kedvező föltételekkel járó hitelek növeléséről beszélt az őt elkísérő újságíróknak. A hitelfelvételnek erkölcsi hátteret kíván adni Szerbia, mondta az ország első embere, a mostani eladósodás szavai szerint az ország fejlődését szolgálja majd, s nem a keresetek és a nyugdíjak kifizetését.

Azóta viszont már újabb hírekről is hallhattunk, melyek ellentmondanak az államfő szavainak. Diana Dragutinović pénzügyminiszter a Blic pénteki számában arról számol be, hogy a héten képviselőházi vitára bocsátott 2010-es költségvetés tervezete alapján a jövő évi büdzsé hiánya 107 milliárd dinár lesz. A nyugdíjakra 215 milliárd dinárt szánnak, ami megközelítőleg azonos az erre fordított idei összeggel. Amit a mezőgazdaság kapcsán megemlít a lap, az viszont szöges ellentétben áll Tadić és a többi országvezető korábban elhangzott mezőgazdaságra vonatkozó ígéreteivel. „A támogatásokat az eredeti elképzelésekkel szemben mintegy 7 milliárd dinárral csökkentették, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzzel gazdálkodhatnak majd a közvállalatok és a mezőgazdaság” – olvasható a napilapban.

A kijelentésből nem teljesen világos, hogy a támogatások csökkentése az agrárköltségvetésre vonatkozik-e vagy az egyéb ágazatnak szánt térítményekre, például a bankkölcsönök állami finanszírozására, amiről tudjuk, nemcsak a gazdák, hanem a bankok megsegítését is jelenti.

A jelek arról tanúskodnak, hogy jövőre sem számíthatunk az agrárköltségvetés jelentősebb növelésére. Sőt. Tudjuk például, hogy a pénzügyminisztériumban még november közepén sem került sor a mezőgazdasági miniszterrel való tárgyalásra, s ez világossá teszi, hogy mekkora a súlya az agrártárca véleményének, amelynek a vezetője, Saša Dragin a médián keresztül tette közzé, hogy csak a 6 százalékos költségvetési arány elégítené ki a szerbiai agrárium szükségleteit. (A jelenlegi részesedés 2,2 százalék.)

Mindent elárulnak a valós helyzetről Zaharije Trnavčević újságíró szavai, aki bennfentes információkkal rendelkezik a minisztériumok munkájáról: „A kormányüléseken a mezőgazdaságot sohasem helyezték előtérbe, s ezért most sem hiszem, hogy ez másként lesz.”