A munkát már csak azokon a parcellákon kell elvégezni, ahol a gazdák kései fajtákat vetettek. Az eddigi adatok szerint a szárazság jócskán csökkentette a hozamokat, a tavalyi átlagos évnél kevesebb szóját takarítottak be a termelők. Összegezésként elmondhatjuk, hogy továbbra is az újvidéki nemesítésű fajták mutatkoztak a legellenállóbbaknak, ezek közül is különösen a Balkán nevezetű, amely dr. Đorđe Jocković kukorica- és szójanemesítőnek köszönhetően került a vajdasági parcellákra.
A termelők nemigen lehetnek megelégedve a holdankénti 15 mázsás átlaghozamokkal, de az árral sem. Nagyjából a kilónkénti 26 dináros felvásárlási ár alakult ki, azzal, hogy a felvásárlók nagyobb része magára vállalta a kötelezettséget, hogy a piaci ár növekedése esetén a gazdáknak még utólagosan kifizetik az árkülönbséget. Sok helyütt a szóját műtrágyáért is cserélik, a 3×15-ös alaptrágyát néhol kilónként 46 dináros eladási ár alapján számolják el a 26 dináros szója ellenében.
Felvételeink a pirosi határban készültek, ahol a gazdák már hagyományosan a korai fajták mellett döntenek. Ez számukra nemcsak azért előnyös, mert hamarabb pénzhez juthatnak, hanem azért is, mert előbb előkészíthetik a földet a búza vetésére. A pirosi határban holdanként 10–15 mázsát termett a szója. A termelők válogathattak, hogy kinek adják át a termést. A közeli faluban, Kiszácson is több átvevőállomás működött. Tekintettel arra, hogy a munka zömét még a múlt héten el tudták végezni, tehát jó időben, a nedvességtartalom nem haladta meg a 10-11 százalékot.
