Kínában a sertéshúsárak 2007-ben, az állatbetegségek, a rendkívül magas takarmányárak és a háztáji sertéstartás felszámolása következtében rekordmagasságba emelkedtek. Mivel a sertéshús Kínában népélelmezési cikk, a sertéshús áremelkedése komoly inflációt váltott ki. Hivatalos adatok szerint a PRSS betegség következtében két év alatt tízmillió sertés hullott el, azonban egyes becslések a veszteséget ennél is jóval magasabbra teszik. A kínai kormány 1,3 milliárd eurónak megfelelő összegű támogatást adott a sertéstartóknak a termelés növelése céljából. Ennek ellenére 2007-ben mintegy 150 ezer tonna sertéshúst importból volt kénytelen beszerezni (főleg az USA-ból, de Dániából is). Kína sertéshúsból az önellátás visszaállítását tűzte ki célul, ezért a sertéshús importja helyett előnyben részesítik a korszerű sertéstartási technológiák behozatalát.
Az EU-ban a sertéshús termelése és fogyasztása középtávon előreláthatólag szerény mértékben nő, bár a korábbi évtizedhez képest lassuló ütemben, mivel a baromfihússal versenyez az emelkedő takarmányárak mellett. A harmadik országokba irányuló export konkurenciája az alacsony költségszinten sertéshúst előállító országok lesznek (Brazília, USA), a tagországok közötti forgalom azonban továbbra is élénk marad.
Az Európai Bizottság 2007–2014-re vonatkozó előrejelzése szerint az EU-ban a sertéshústermelés szerényen nő, a jelenlegi 23 millió tonnás termelés 2014-re 24 millió tonnára emelkedik. Az EU-ban előállított évi 47 millió tonna hústermék közel fele sertéshús. A belső fogyasztás növekedése lépést tart a termelés bővülésével, az olcsóbb baromfihús erős versenytársa marad a sertéshúsnak.
Sertéshúsból 42–43 kilogramm körüli fejenkénti fogyasztással számol a Bizottság. A harmadik országokba kerülő mennyiség 1,2 millió tonnára csökken. Az EU-12-ben az utóbbi években kisebb lett az önellátás foka, sőt 2007-ben valamennyi új tagország nettó importőri pozícióba került.
A dán sertéstartók minden egyes felnevelt vágósertésre jutó vesztesége 352 dán koronát tett ki 2007-ben, ami 2008-ban – a sertésfelvásárlási árak emelkedésével – 150 koronára csökkenhet. A dán termelők szempontjából pozitív fejlemény a termelés csökkenése az új tagországokban, a dollár alacsony árfolyama viszont rontja a versenyképességüket a harmadik országok piacain az amerikai exportőrökkel szemben. A dán bankok egyelőre támogatják a sertéstartókat. Ennek oka, hogy a termőföldárak jelentősen emelkedtek az utóbbi években, így a gazdák megfelelő fedezettel rendelkeznek a hitelek igénybevételéhez. A Dán Sertéstartók Szövetségének (ADPP) értékelése szerint az idén az élősertés- és a sertéshúsárak emelkedése várható, ennek ellenére a sertéstartás és sertéshús-feldolgozás az év végéig veszteséges maradhat. A termelési költségek tovább emelkedtek, elsősorban a magasabb takarmányköltségek, másodsorban a magasabb banki kamatok miatt.
Hollandia sertésállománya – a végrehajtott széles körű oltási program hatására – a közeljövőben teljesen mentes lehet az Aujeszky-betegségtől. Ez azt jelenti, hogy újra megnyílhatnak az EU-tagországok piacai a holland élősertésexport előtt. Korábban Hollandia Németországba, Spanyolországba, Olaszországba és a kelet-európai országokba szállított élősertéseket nagy mennyiségben. A holland export ismételt fellendülése aggodalmat kelt a dán sertésexportőrök körében, akik leginkább Németország fő szállítóivá váltak, és egyedül Észak-Rajna-Vesztfália tartományba évente több mint félmillió sertést exportáltak. A dán sertéstartóknak a piacvesztés mellett a fülkrotáliák kötelező bevezetése is súlyos többletköltséget okoz.
