A felszíni takaróréteg a művelés nélküli, direktvetés következménye. E talajművelési eljárásnál a vetés speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel megmunkálatlan talajba történik, amely során a talaj felszínének legfeljebb 10%-át bolygatják. A „vetőágy” az a magárok, amelyet a direktvető gép csoroszlyája nyit meg, majd a lezáró elemek talajjal betakarnak. A bolygatatlan talajban a direktvető gép nyitócsoroszlyája és lezáró elemei hozzák létre azt az állapotot, amely szükséges a gyors csirázáshoz és keléshez. A kelést követően a növény további fejlődése attól függ, hogy az adott talajállapot mennyire biztosítja a növekedés feltételeit.
A művelés nélküli termesztés előnyökkel és kockázatokkal jár – ugyanúgy mint más különleges módszer –, fontosak azonban a tartalmi eltérések. A mulcsművelés gazdálkodási és környezetvédelmi előnyei:
– Csökken az erózió és a defláció. A talaj csekély bolygatása és tarlómaradványokkal való takarása együttesen fejti ki a védőhatást. A tenyészidőben és azon kívül is a takart talajt a víz nem sodorja el, a szél nem kapja fel, vagyis többnyire helyben található. Észak-amerikai kutatások 1,5 t/ha tarlómaradvány-tömeget, valamint ennek kétszeresét igazolták védő hatásúnak, amely 30% felszíni borítottságnak felel meg.
– Szinten tartható vagy növelhető a talaj szervesanyagtartalma. A művelés nélküli gazdálkodás bevezetése után előbb a szervesanyagfogyás csökken, majd egyensúlyba kerül a humuszbontás és -épülés, és a talaj eredeti tulajdonságaitól függően 6–8–10 év eltelte után az utóbbi tényező kerül fölénybe. A csekély bolygatás hatására az eredeti humusztartalom nem, vagy csak kissé csökken, míg a mélyforgatás hatása ezzel ellentétes.
A szervesanyag-növekedés a talaj csekély bolygatásának, a humuszbontó folyamatok lelassulásának következménye. A termesztett növény tarlómaradványai évről évre a felszínen maradnak, bomlásuk fokozatosan megy végbe, egyrészt a felszínen, az időjárási körülmények hatására (mechanikai), másrészt a talajjal érintkezve (biológiai).
– Csökken a talaj porosodása, és a művelési és taposási eredetű tömörödés. A talaj bolygatása és ezzel egyidejüleg a trágya- és növényvédő szer kijuttatása – vetéskor – egy menetben történik. Egyéb növényvédelmi eljárások, amelyek a taposási kárt növelnék (pl. vetés előtti perzselés, kiegészítő kémiai védelem) menetszámban hasonlóak a hagyományos rendszerekhez. A tarlómaradványokkal való borítottság a talajszerkezet elporosodását és cserepesedését is megakadályozza.
– Javul a talaj szerkezete. Direktvetés hosszú idejű alkamazásakor a talaj szerkezete javul, vizállósága tartóssá válik. Ez az előny egyrészt a szerkezetpusztulás elmaradásából, másrészt a szervesanyag növekedéséből származik. A hosszan tartó direktvetéssel hasznosított talajok hordképessége jó, ellenállása a tömörödéssel szemben kiváló.
– Nő a lehullott csapadékból a talajba szivárgó vizmennyiség. Ez az előny több év (5–8) elteltével atalajszerkezet javulása nyomán várható.Acsapadékvizet, havat a tarlómaradványok helyben tartják, a nedvesség fokozatosan szivárog le a szerkezetes talaj mélyebb rétegeibe.
– Csökken a talaj nedvességvesztése a tenyészidő folyamatán. A tarlómaradványok borítása gátolja a talaj kiszáradását, amely különösen csapadékszegény időszakban előnyös. A nyirkos állapot a földigiliszták tevékenységének is kedvez.
– A beruházási költségek fajlagos csökkenése. A direktvetéses technológiában speciális vetőgépre, növényvédelmi gépre, ezeket megfelelő teljesítménnyel vontató traktorra van szükség. Maga a direktvető gépdrága, azonban tökéletes vetőgépkonstrukció (a tarlómaradványokat átvágó, a bolygatlan talajra nem érzékeny csoroszlya, pontos magadagolás stb.). Ennek okán jól kihasználható a mulcshagyó, csökkentett művelési rendszerekben is. Számítások szerint az új direktvetéses gépberuházás költsége 65–70%-a a hagyományosnak.
– Csökkennek a ráfordítások. A hagyományos és direktvetéses technológia idő- és élőmunka ráfordításának aránya 2:1 vagy 3:1. A vetés és növényvédelem hatóanyagigénye a direktvetéses technológiában a hagyományosnak 35–40%-a.
– A termés a ráfordításokkal összhangban csökken. Ülepedésre nem hajlamos, szerkezetes talajon várható jobb vagy megfelelő termésbiztonság. Extenzív talajhasználatkor a körülményeknek megfelelő termés várható.
– Az új, szokatlan technológia igényességre, szakszerűségre készteti alkalmazóját. A nagyobb szakértelem más termesztési techológiák működtetésekor is alkalmazható.
E szempontok áttekintése során megállapítható, hogy a direktvetés előnyei fokozatosan alakulnak ki a termesztési rendszer ’beállásakor’ és jórészt egymásból következnek. A szervesanyag- és talajszerkezet-kímélés kedvező hatásai ugyanis más tényezőkön keresztül stabilizálódva válnak gazdasági előnyökké.
A direktvetéses termesztés kockázatát nem feltétlenül a hagyományos és a csökkentett művelési módtól való eltérés, sokkal inkább a módszerrel kapcsolatos következmények jelentik.
– Javul a talaj biológiai állapota. A nedvesebb talajban nagyobb a mikroorganizmusok és a földigiliszták száma.
A mulcsművelés különböző technológiák és körülmények esetében alkalmazható. Lényeges szempont a termesztési biztonság növelése és olyan talajállapot kialakítása, amely a tenyészidő egészében biztosítja a haszonnövények nedvesség- és tápanyagfelvételét és mérsékeli a szeszélyes éghajlati károkat. Mik a teendők a mulcsművelés alkalmazásánál?
– Az elővetemény betakarításával egy menetben történjen a szalmazúzás és terítés.
– A mulcshagyó tarlóhántás (6/10 cm) és lezárás egy menetben, a betakarítás után a legrövidebb időn belül történjen.
– A gyomos árvakeléses tarló ápolása, a kikelt gyomok ápolása virágzás előtt, mechanikai módon, kissé mélyebben történjen, mint a tarlóhántás. Száraz idényben ajánlatos totális gyomirtó szer alkalmazása,
– A mulcshagyó alapművelés, amely figyelembe veszi a talaj fizikai és talajnedvességi állapotát.
– A jól időzített tavaszi perzselő gyomirtás.
– A magágykészítés és vetés lehetőleg egy menetben történjen.
