A búza optimális vetési időszaka két hét múlva kezdődik. Mintegy 600 ezer hektáron kellene elvégezni a munkát. Emlékeztetőül, tavaly mindössze 484 ezer hektáron vetettek a gazdák kenyérgabonát. Hogy az idén teljesül-e a terv, az persze nemcsak az időjárástól függ, hanem attól is, milyen áron tudják beszerezni az újratermelési alapanyagokat.
Kiszámították, ezen az őszön a tavalyihoz képest a vetés 50–80 százalékkal drágább lesz. Igaz, az üzemanyag ára az utóbbi hetekben valamelyest visszaesett, de a műtrágya viszi a rekordot, csaknem kétszer annyiba kerül, mint 2007-ben. Gondolunk itt persze az alaptrágyára, amely nélkül nincs jó búzatermés. Itt mondjuk el, hogy az Újvidék környéki eladási helyeken a palánkai Fertil gyár alaptrágyája a kiskereskedelemben kilogrammonként 42,65, míg a behozatali, oroszországi 3×16-os kilónként 46 dinárba kerül áfával. A vetésszerkezet elkészítésekor a termelőknek feltétlenül be kell kalkulálniuk, hogy holdanként 100–150 kilogramm ilyenfajta műtrágyát kell szórniuk, hogy jövőre kielégítő hozamokat takaríthassanak be.
Való igaz, az országban senki sem tudja, mennyi búza van. Egyesek szerint az átmeneti tartalékok mintegy 350 ezer tonnára tehetők, de azt már teljes biztonsággal senki sem tudja felmérni, hogy mekkora a felesleg, s hogy egyáltalán kivitelre marad-e valami. A búza árából kifolyólag nálunk nincs többlet, hisz kilogrammonként a kenyérgabona ára 15 dinár körül alakul. Egyesek azt mondanák: a kukorica jelenlegi árához képest ez nem is kevés, de félő, hogy az aratás előtt megismétlődik a régi nóta: a felvásárlók azt fogják mondani: nem kell a búzátok, mert sok van belőle, mert jók a hozamok. Vagy ki tudja, mit fognak kitalálni, csakhogy olcsón megvegyék a termést. S a termelő ismét becsapottnak fogja magát érezni. Mint ki tudja eddig hányszor.
Egyelőre nem világos, milyen hatással lesz, a vetési költségeket milyen arányban csökkenti majd a japán donációból származó 50 ezer tonna térítményes alaptrágya. Igaz, az Újvidéki Terménytőzsdén még augusztus 25-én kínáltak belőle, de a bejegyzett gazdaságok minimálisan 10, legfeljebb 50 tonnát vehetnek belőle, ami azt jelenti, hogy a kistermelőknek már nem, csak a nagyoknak jut belőle. Hiába tehát a 20 ezer dinárral alacsonyabb térítményes ár, ebből a műtrágyából, amelyet a pancsovai műtrágyagyárban állítottak elő, csak azok kaphatnak, akik sokkal magasabb áron is meg tudnák venni. Mert van miből. Érdekes megemlíteni, hogy Danijel Kovačić, aki egyébként a szabadkai parasztegyesület vezéralakja, de újabban politikai pályára tért, s most a köztársasági mezőgazdasági minisztérium tanácsosa, rózsásnak látja a helyzetet. Azt állítja ugyanis, az említett japán donációból származó műtrágya jócskán leveri majd az árakat. Hogy valóban így lesz-e, azt hamarosan meglátjuk.
