Juhász István agrármérnök: – Az LG kukoricák a tavalyi, katasztrofálisnak nevezett évben is hektáronkénti 9,5–14,9 tonnás szemtermést produkáltak, az idén ennél is jobb eredményre számítunk
Alig egy évvel ezelőtt (most már biztosra vehető, hogy az aszály okozta terméskiesés, és ennek következtében a kereslet miatt) a kukorica volt a legnagyobb nyereséget adó szántóföldi haszonnövény. Az őszi, kilogrammonkénti 18–20 dináros ár meg is tette a hatását, megnövekedett az érdeklődés a termesztése iránt, úgyhogy Vajdaságban 700 000 hektárt foglal el a vetésszerkezetben. Aligha számított valaki is a kukoricapiac összeomlására. „Mi legyen a kukoricával?” – kérdezi tanácstalanul sok gazda a terménybetakarítás derekán, amikor a szerénynek is alig mondható 8-9 dináros áron az ókukoricán sem lehet túladni. Megszűnt ugyan a kiviteli tilalom, de hiába, amikor a környező országok is jelentős piaci felesleggel rendelkeznek és a bioetanol-gyártás sem igényel olyan mennyiségeket (a hazai takarmánygyártás még kevésbé), amivel legalább enyhítené a kukoricapiacra nehezedő nyomást.
A hazai és a külföldi nemesítőintézetek Vajdaság-szerte mintaparcellákon mutatják be hibridválasztékukat, nyilvános mérés követi a betakarítást, megkönnyítve a gazdák dolgát, hogy tavaszra mely kukoricák kerüljenek a vetésszerkezetbe.
– Kiélezett a verseny a vetőmagtermelésben és -forgalmazásban. A hibridek valójában a gazdák mintaparcelláin vizsgáznak. Minden nemesítő intézet olyan kukoricákat kínál, melyek száraz szemtermés hozama hektáronként 14 tonna körül alakul, tehát háromszor több, mint az idei átlagtermés – mondja Juhász István csernyei agrármérnök, a francia LIMAGRAIN nemesítőintézet bánáti területi képviselője, miközben a tóbai bemutatóparcellák felé tartunk. Szeptember elején szinte mutatóba sem lehetett találni olyan kukoricatáblát, amelyen legalább néhány zöld levelet láthattunk volna. Aztán a jól ismert LG cégjelzéssel jelölt parcellákon megváltozott a kép: haragoszöld a lombozat, de a kukoricacsövet burkoló csuhé már sárgul, ami az érés legbiztosabb jele. – Amikor van elég nedvesség a talajban és optimális a csapadékeloszlás, nincs jelentős különbség az azonos éréscsoportú hibridek között, de az olyan aszályos és szinte trópusi hőmérséklettel kísért években, mint a tavalyi és az idei nyár volt, kiválnak az aszálytűrő hibridek. Az LG kukoricák a tavalyi, katasztrofálisnak nevezett évben is hektáronkénti 9,5–14,9 tonnás szemtermést produkáltak, az idén ennél is jobb eredményre számítunk.
– Itt a tóbai határban az agroökológiai viszonyoknak megfelelő hibrideket választottak bemutatásra?
– Inkább úgy mondanám, hogy a nemesítés újabb irányvonalait igyekeztünk érzékeltetni. A klímaváltozással előtérbe kerül az aszálytűrő korai és középkorai, valamint középkései éréscsoportú kukoricák nemesítése, s így van ez az LG hibridek esetében is, a másik szempont pedig a gyors nedvességleadás. Persze a betegségekkel szembeni ellenállóság és a termőképesség sem mellékes. Így az ADEMO (FAO 360), az LG 34.75 (FAO 440), az LG 35.62 (FAO 570) és PONCHO (FAO 590) hibridünk sorakozik a nagytáblás bemutatóparcellán, amit azért szorgalmazunk, hogy minél hűbb képet kapjunk a terméshozamról.
– Milyen agrotechnikát követel az LG hibridek termesztése, kifejezett-e tápanyagigényük?
– Tudom, hogy a termelési költségek növekedése, mindenekelőtt a drága műtrágya és üzemanyag takarékosságra kényszeríti a gazdát, de a hektáronkénti 10 tonnán felüli száraz szemterméshez tápanyagra van szüksége a növénynek! A bemutatóparcellán búza volt az elővetemény, őszi mélyszántás volt az alapművelés. Az alaptrágya 2/3 része ősszel, 1/3 része pedig tavasszal került a talajba, s a fejtrágyázás sem maradt el. A vetés április 15-én történt, majd vetés után, kelés előtt történt az első kemizálás acetohlor alapú gyomirtóval, majd Tarot és 2,4D alapú herbicid kombinációjával 4–6 leveles állapotban. Sorközművelést is alkalmaztunk, de nem a gyomirtás, hanem a talaj szerkezetének és levegőháztartásának javítása céljából. Ez, valamint a magas tőszám, vagyis a 22–24 cm-es tőtávolság a hektáronkénti 12–14 tonnás termés alapföltétele. Hibridjeink nemcsak a bemutatóparcellákon, hanem Vajdaságban, Szerbiában a köztermesztésben is bizonyítanak. Dehogyis mondom, hogy az LG kukoricák a legjobbak! Azonban, ha megnézzük a Mezőgazdasági Minisztérium fajtakísérleteinek eredményeit, megtalálhatjuk az adatokat, hogy pl. a Poncho és az LG 34 75 hibridünk érési csoportjában az első helyre került, nem szorul magyarázatra, miért növekszik e hibridek vetésterülete – hangsúlyozza Juhász István területi képviselő.
