A tej körüli csatározás első menete úgy tűnik, hogy lezajlott. A csatatér elcsendesedett, a politikusok körében tart a veszteségek számbavétele, a termelők tanácstalanok. Mert lehetséges, hogy az idei nyarunk is olyan lesz, mint a tavalyi volt – akkor újra nyakunkon a penészes kukorica és kezdődhet minden elölről.
Nem meglepő, hogy a tejprobléma miatt egy hagyományos kukoricatermelő vidéken – mint amilyen Közép-Bánát – felvetődött az ötlet, hogy esetleg növénykultúrát váltanak: kukorica helyett megpróbálkoznának a szemes cirokkal. Ez a lehetőség a termelők muzslyai beszélgetésén hangzott el, ahol erről dr. Berényi János professzor is kifejtette véleményét.
– A termelők olyan megoldást szeretnének találni a problémára, ami a gyakorlatban alkalmazható. Ezek közül a megoldások közül jó megoldásnak tartom a növénykultúra-váltást. Vagyis, hogy a kukoricát helyettesítsék egy olyan növénnyel, amelynek nemcsak, hogy magasabb proteintartalmú a magja, hanem a termesztés szempontjából is több előnnyel rendelkezik. A szemes cirokról van szó, amelynek a vetésideje sokkal flexibilisebb, mint a kukoricáé. Késleltetve is lehet vetni, abban az esetben, ha valamilyen okból nem tudtuk időben elkészíteni a vetőágyat. Emellett, és talán ezek a legfontosabb előnyei a kukoricával szemben, a szemes cirok a rosszabb minőségű talajokat jobban tűri, mint a kukorica, s ugyanez vonatkozik az aszályra és a magas hőmérsékletekre is. A tavalyi év keserű tapasztalataiból kiindulva ezek egyáltalán nem lebecsülendő előnyök. Ráadásul ez egyértelműen működik a gyakorlatban is. Igaz, hogy ilyen aszályos feltételek között, rossz talajokon, túl magas hőmérsékleteken nem várhatunk el csodát a szemes ciroktól sem. Az azonban biztos, hogy ugyanolyan mostoha körülmények között a szemes cirok – éppen a tűrőképességénél fogva – legalább 30 százalékkal képes többet teremni és biztonságosabban, mint a kukorica. Általánosságban elfogadott szaktanács az lehetne, hogy azokon a területeken, ahol akár a talaj minősége, akár a redukált műtrágyázás, vagy pedig a várható aszály, a magas hőmérséklet miatt a kukorica hozama nem várható 3–3,5 tonnánál magasabbnak, ott egyértelműen előnye van a szemes ciroknak.
Megismétlődhet-e akár már őszre a kukorica penészedése?
– A szakemberek többsége hangsúlyozta, hogy a penészedés illetve az aflatoxinok megjelenése nem új keletű dolog. Tehát nem tavaly jelentkezett első alkalommal, hanem általános kísérője a kukoricatermesztésnek: minden évben jelentkezik. Itt csupán arról van szó, hogy tavaly a mostoha időjárási viszonyok következtében hatványozottabban jutott kifejezésre. Az, hogy milyenek lesznek majd a következő évek, nem tudhatjuk. Az azonban biztos, hogy ha megismétlődik ez a helyzet, akkor szinte nem sok tennivalónk van, hiszen az aflatoxinoknak (általános nevük mikotoxinok) mennyisége ilyen mostoha körülmények között megnő. Tehát ha visszatér az a normális, a Pannon-alföldre jellemző időjárás, amihez egyébként a kukoricatermesztésünket, a technológiánkat, a növénysűrűséget és minden mást eddig is meghatároztunk, illetve alkalmaztunk, akkor az aflatoxinnal sem lesz baj. Ha azonban ezek az extrém évek tovább sorakoznak, és kísérnek bennünket, akkor föl kell készülnünk arra, hogy újra ugyanilyen módon fog problémává válni a mikotoxin a kukoricában.
Hogyan lehet védekezni ellene?
– A védekezést illetően már többször elhangzott, hogy ha optimális feltételeket tudnánk teremteni a termesztésben, akkor ezek az ilyen extrém viszonyok kísérőjelenségei is mind ritkábbá válnának, illetve teljesen eltűnnének. Az azonban szinte elképzelhetetlen, hogy most egyszerűen öntözéssel oldjuk meg például az aszályproblémát. De a szemes cirokot illetően itt már ez egy egészen konkrét alternatíva, hiszen itt a mikotoxinok nem jelentenek akkora problémát, mint a kukoricánál. Felvetődött az a lehetőség is, hogy a kukoricacsöveket károsító különböző rovarok, mint például a kukoricamoly vagy a kukoricabogár kártételeit is ki lehetne küszöbölni, ha a kártevők ellen megfelelő módon védekeznénk. Már ki sem merem mondani, hogy például a genetikailag módosított kukorica, amelyet úgy módosítottak, hogy önmaga is ellenáll akár a kukoricamolynak akár a kukoricabogárnak, eleve kevésbé lenne kitéve ezeknek a gombáknak. Tehát lehetőségek igenis vannak. Ezeket a lehetőségeket kellene most objektív módon számba venni. És ami talán még ennél is sokkal fontosabb, a termelőkkel időben közölni, érthető, egyszerű szaktanácsokat adni nekik, és nem az után, hogy már megtörtént a baj, felelősségre vonni őket, hogy miért nem dobálták ki a kukorica közül a penészes csöveket. Ez eső után köpönyeg. Az a benyomásom, hogy a baj ugyan már megtörtént, ez vitathatatlan, de az elkövetkezőkre még a mai napig sem készültünk fel kellőképpen. Hiszen például ilyen szaktanácsokat én a médiában és egyáltalán sehol nem is hallottam. Én is csak megpróbálkoztam néhányat felsorakoztatni. Tehát, ha már az elkövetkezőkben nem tudjuk, hogy mi vár ránk, akkor legalább hasznosítható ismeretekkel készítsük fel a termelőinket arra az esetre is, ha netán megismétlődne a tavalyi év káros kimenetele.
