A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tanácsai a fahéjas termékek fogyasztásáról
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó készülődést belengi a fahéj illata. Süteményekhez, forralt borhoz, teához régóta használjuk, és általános kedveltségnek örvend.
Az utóbbi időben azonban több közlemény figyelmeztet arra, hogy a fahéj túlzott fogyasztása ártalmas lehet az egészségre. A fahéj egészségkárosító hatását a növényben előforduló kumarin nevű anyagnak tulajdonítják.
Az alábbiakban a fahéjjal és a kumarinnal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
Kérdések és válaszok a kumarinról és a fahéjról
Mi a kumarin és honnan származhat?
A kumarin természetes aromaanyag, mely széles körben fordul elő a növényekben, köztük számos gyümölcsben és fűszerben. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj főbb fajtái a ceyloni fahéj és a cassia fahéj, mely Malajziában honos faj. A cassia fahéjnak jóval magasabb a kumarintartalma, mint a ceyloni fahéjnak, de az íze is édesebb, az aromája is intenzívebb. A fahéjfélék mellett magas a kumarintartalma a szagos mügének (a szesziparban használják), a tonkababnak (brazil tölgy), a somkórónak (takarmánynövény), de egyéb növények is tartalmaznak több-kevesebb kumarint.
Hol használják a kumarint?
A mesterségesen előállított kumarint a kozmetikai ipar használja, emellett a gyógyászatban is használják, ödémák (vizenyők), trombózisok (vérrögök) kezelésére, véralvadási hajlam csökkentésére. Kellemes illatának köszönhetően a múlt század közepén világszerte a legnagyobb mennyiségben és a legtöbb aroma összetevőjeként használt, szintetikusan előállított aromaanyag volt. Az 1950-es években azonban állatkísérletben az USA-ban toxikusnak találták, mivel nagy mennyiségben májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarinnak aromákban (aromakompozíciókban) élelmiszerekhez való szándékos hozzáadását. A mesterségesen izolált kumarin tehát az élelmiszeriparban nem alkalmazható, élelmiszerekhez szándékosan hozzá nem adható.
Bizonyos ételízesítésre használt növényfélék (elsősorban fahéj) azonban természetes formájukban is nagy mennyiségben tartalmazzák. Az élelmiszerjogi szabályozás 2 milligramm kumarin jelenlétét engedélyezi 1 kg élelmiszerben, bizonyos speciális termékekben (pl. rágógumi, szeszes italok) ennél több is engedélyezett.
A túl sok kumarin károsíthatja az egészséget?
A gyógyszerészet terén folytatott kutatások bebizonyították, hogy a nagy dózisban adott adagok bizonyos érzékeny csoportoknál májkárosodást okozhatnak. Ilyenkor a máj több enzimet juttat a véráramba, emellett gyulladásba jön, és sárgaság alakulhat ki. Emberkísérletekben, néhány héten át nagy mennyiségben adott kumarin májgyulladást okozott, azonban az anyag megvonása után a máj helyreállt, és normálisan működött tovább.
