Erzsébetlak. Tenyérnyi település a tavak és a nádasok ölelésében, így a növénytermesztés meg állattenyésztés mellett a halászat és a nádvágás meg -feldolgozás jelenti a jövedelemforrást. Itt üzemel Európa legnagyobb nádgyára, évente mintegy 600 000 négyzetméterstukatúrt és nádlemezt szőnek a gépek. A tél a nádvágás idénye, amikor már vastagra fagy a tó jege, bár a lápon nem kell megvárni a zimankót. Szabó András kereken negyven évvel ezelőtt szegődött a nádvágókhoz, majd a felvásárlást irányította, ma is a nádfeldolgozó üzem a második otthona.
- A nádvágás 3-4 hónapig is eltart, de a vágás csak akkor kezdődhet, amikor már „megérett” a nád. Ha 2-3 dér megcsípi a lombozatot, az lehullik, kezdődhet a munka. A hetvenes évek végén, de még a nyolcvanas évek elején is idényenként több mint 100 000 kéve nádat gyűjtöttünk be, az utóbbi években ennek felét. Pedig kiviteli cikk a nád, Ausztriába, Olaszországba, Svájcba került az erzsébetlaki stukatúr meg nádlemez, most meg Németországba szállítunk legtöbbet, tetőnádat pedig Hollandiába.
- Milyen a jó minőségű nád, mi határozza meg a hozamot?
- A kemény, ropogós, egyenletesen vékony szárú a legjobb minőségű nád. A hozam pedig a nádas sűrűségétől függ. Azért kell minden évben vágni a nádat, vagy pedig fölperzselni a nádast, hogy újra fakadjon. Ennek nem örülnek a környezetvédők, pedig elegendő, ha csak 1-2 évig elhanyagoljuk a nádast, az „kivakul”, tönkremegy, ott többé nem számíthatunk bőséges szüretre.
- A nádvágás valamikor kézzel történt, de itt is megjelentek a gépek…
- Idényenként több mint száz gyalázkás taposta a tavak jegét vagy a lápot. A gyalázka, a 60-70 cm hosszú nyelű, éles kis kasza a nádvágó egyedüli munkaeszköze. Még most is össze lehetne szedni a faluban legalább 20-25 kiváló vágót. A hetvenes években jelent meg a hernyótalpas nádkombájn, de csak rövid ideig dolgozott, mert a lápon kitaposta a csillát, a nád gyökerét, a csúcsrügyet, amivel szaporodik, s újra előkerült a gyalázka. Ha jégen vagy csónakból történik a vágás, kézzel lehet a legtisztább munkát végezni, mert a gép belevágja a kévébe az aljnövényzetet, a füvet, azt tisztogatni kell, mielőtt osztályozásra meg feldolgozásra kerülne, nem úgy mint a gyalázkás vágás esetén. Embert próbáló munka a nádvágás, mert rendszerint fagyos időben történik, s nem könnyű kitartani a jégen 6-8 órát! Alig ismerek nádvágót, aki alatt ne szakadt volna be a tó jege. Én sem vagyok kivétel. Mire az első házakig értem, csonttá fagyott rajtam a ruha…
- Úgy mondják, hogy a nádnál aligha van jobb természetes szigetelőanyag. Tudták ezt őseink is, de falvainkban nem ezért sorakoztak egymás mellett a nádtetős házak…
- A szegény embert jellemezte a nádtetős ház. Falunkban a házak 80 százalékát nádtető fedte, s csak a módosabb gazdák, a németek házain volt drága cserép. Változott a helyzet, most sokkal olcsóbb a cserép, mint a nád, a gazdagabbak, egy kicsit divatból is, nádtetőt tetetnek a házra, vagy éppen hétvégi házukra. Meg kell hagyni, a jól fölvert tető mutatós ám!
- Szabó András is foglalkozik tetőveréssel. Alkalmanként előkerülnek az acéllemezből készült 50-60 cm hosszúságú varrótűk meg a verők. Mert más szerszáma nincs is a tetőverőmesternek…
- Szinte gyerekkorom óta nemcsak nádvágással, hanem tetőkészítéssel is foglalkozom. Olyan mesterség ez, amit nem tanítanak inasiskolában, s úgy lestem el a tudományát. Eleinte csak válogattam a nádat, majd varrtam a tetőt, aztán meg már én irányítottam a terítést, a rétegezést is. Idénymunka a tetőkészítés, május előtt nem szabad kezdeni, mert a nádnak ki kell száradni. Ugyanis ha friss nád kerül a tetőbe, s azt leszorítjuk, száradással zsugorodnak a szálak, mi úgy mondjuk, hogy „megenged” a tető, vagyis meglazul, nem tartja meg a vizet. Különben a ceruzavastagságú szálak a legjobbak, de ezeken se legyen lombozat, ezekből lehet sűrű tetőt verni. Nagyon fontos az esési szög: az 45 fokos legyen, hogy szinte lecsússzon róla az esővíz. Ugyanis a nádrétegek úgy helyezkednek el a tetőn, mint a halon a pikkely, s a jól fölvert nádtető még hetes eső esetén is legfeljebb 4-5 cm vastagságban ázik át. A 30-35 cm vastagságú nádtető nem ázhat be. Nyaranként, amikor sem a nádgyárban, sem a tavon nincs munka, összeszedem a brigádot, tetőzünk. Legutóbb egy olyan házat javítottunk, melynek nemcsak a teteje, hanem a falai, menyezete is nádból készült, csak a kémény tégla. Nem sok ilyen ház van már Vajdaságban. Nem tudom, egy napon lesz-e, aki javítást vállal, esetleg új tetőt, vagy ahogy mondjuk: kalapot emel a házra…
gépek szövik a stukatúrt
SZABÓ ANDRÁS: a „gyalázka” a nádvágó szerszám
Nem csak tető és stukatúr, hanem éjjeli lámpa is készül nádból
