Szerbiában tavaly 70 ezer hektárral kevesebb búzát vetettek, mint 2006-ban, így alapos a feltevés, hogy ebben az évben a termelés 40 százalékkal csökkenni fog, és országunk kénytelen behozatalra szorulni - állapították meg a Szerbiai Gazdasági Kamarában.
Szerbiában tavaly 70 ezer hektárral kevesebb búzát vetettek, mint 2006-ban, így alapos a feltevés, hogy ebben az évben a termelés 40 százalékkal csökkenni fog, és országunk kénytelen behozatalra szorulni - állapították meg a Szerbiai Gazdasági Kamarában.
Stojan Jevtić, a kamara alelnöke nyilvánosságra hozta, hogy 470 ezer hektáron vetettek búzát, így várhatóan 1,1 millió tonna lesz feldolgozva. A Gazdasági Kamara korábbi számításai alapján a lakosság ellátására 1,3 millió tonna szükséges.
Tavaly 1,86 millió lett termelve, ez egy százalékkal kevesebb, mint a 2006-os évben. A mezőgazdasági termelés teljes értéke a múlt évben 8,11 százalékkal csökkent. A gazdasági visszaesés az elmúlt három évre jellemző - 2006-ban 0,2 százalék, 2005-ben pedig 4,9 százalék volt - tette hozzá Jevtić, s rámutatott, hogy ez a jelenség az áruállományt és a kivitelt is veszélyezteti.
Vojislav Stanković, a Gazdasági Kamara tudományos és kutatóosztályának munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a termelés visszaesése 1/3-ára tehető, ha kizárjuk a dinár értékemelkedését és az értéket búzaegységekben mutatjuk ki.
A termelés csökkenése ellenére Szerbia a múlt évben rekordnak számító agrárkivitelt jegyzett, melynek értéke mintegy 1,7 milliárd dollár, a nyereség ebből 600 millió dollárt tesz ki.
Stanković hozzátette, hogy a Világbank erre az évre az élelem 15 százalékos drágulását jelzi előre világszerte - részben ezzel magyarázható Szerbia sikeres kiviteli eredménye is.
Stojan Jevtić alelnök szerint a termeléscsökkenést enyhíteni lehetne megfelelő agrártechnikai eljárásokkal, elsősorban jó trágyázással februárban és tavaszi búza vetésével, ha a mezőgazdasági kutatóintézetek elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Országos szinten kell változtatni az agrárpolitikán, és nagyobb számú gazdaságot érinteni termeléskönnyítő eljárásokkal, továbbá serkenteni a termelők közötti szövetkezést, ezáltal növelni a termelésképességet, mely jóval alacsonyabb, mint a környező országokban.
Ha ezek az intézkedések megvalósulnának, Szerbia 2010-ig növelni tudná a kivitelt 2 milliárd dollárra, 2020-ig 5, esetleg 6, 2020 után pedig 9, illetve 10 milliárd dollárra.
