Milyenek a kilátások, mire számíthatnak a termelők 2009-ben? Ez a kérdés most időszerűbb, mint bármikor. Egyrészt azért, mert nagy a bizonytalanság, a nemzetközi pénzügy válság miatt drasztikusan csökkentek az árak, várhatóan ugyanez történik majd meg az exporttal. Közben az országban újabbnál-újabb szigorításokat vezetnek be: a bejegyzett gazdaságok nagyobb része jövőre nem kap területalapú támogatást. Egyelőre még azt sem tudni, hogy hányan maradnak le a kalács osztásából. Az agrártárca döntése, hogy profi és hobbitermelőkre osztja a gazdákat, ugyancsak felkavarta a kedélyeket. Nem vitatva el ugyanis azt a jogot, hogy rendet kell teremteni a juttatások kifizetésekor, mégis sokan azt tartják, hogy a rendet nem a prémiumok megvonásával kellett volna kezdeni, hanem például a vagyon-visszaszármaztatással, mert minden tranzíciós országban a hatalomváltást követően megoldották ezt a kérdést – csak Szerbiában nem. A napokban az ágazatot érintő legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban beszélgettünk dr. Saša Dragin köztársasági mezőgazdasági miniszterrel.
A mintegy 450 000 bejegyzett gazdaságból jövőre hány jogosul támogatásokra, tekintettel arra, hogy ebből csupán 100 000 (vagy még ennyi sem) fizeti a földműves-nyugdíjbiztosítást?
– Gazdasági szempontból kimondottan nehéz év előtt állunk. A Nemzetközi Valutaalap szigorú követelményei alapján készült a köztársagái költségvetés, ami ugyancsak kihatott az agrárköltségvetésre. Arra törekedtünk, hogy a családi gazdaságoknak járó támogatásokat ne csökkentsük. Nem szeretném minősíteni az előző adminisztráció munkáját, de voltak mulasztások, amelyek sokba kerültek az államnak. Gondolok itt arra, hogy a nagybirtokoknak is lehetővé tették a támogatások folyósítását, azaz a hektáronkénti 10 000 dinárra vonatkozó jogot. Sok esetben megtörtént, hogy több fiktív gazdaságot alakítottak azok, akiknek több mint 100 hektár termőföldjük volt. Ismerek olyan jómódú embereket, ügyvédeket például, akik városban élnek, az elmúlt években termőföldet vásároltak, de nem élnek a földből, hanem bérbe adják, megkapják a bérleti díjat és még a hektáronkénti 120 eurós támogatást is. Most ezen szeretnénk változtatni. Célom ugyanis, hogy azok a családi gazdaságok, amelyek kizárólagosan földművelésből élnek, meg is tudjanak élni a munkájukból, és hogy még jól is keressenek.
Gyakorlatilag hányan kapnak jövőre támogatásokat?
– Ezt majd csak akkor tudjuk meg, amikor jövő tavasszal befejeződik a bejegyzett gazdaságok adatainak a felfrissítése.
Amikor néhány évvel ezelőtt meghirdették a gazdaságok bejegyzésére vonatkozó döntést, feltételként nem volt megszabva, hogy csupán az jegyeztetheti be gazdaságát, aki alaptevékenységként űzi a földművelést. Vajon ez azt jelenti, hogy most változtatnak a bejegyzés feltételein?
– Igen, azt jelenti. Mint említettem, a visszaélések miatt rendet kellet teremteni.
Pedig vannak néhány holdas gazdák, akiknek bizony nagyon fog hiányozni a támogatás. Azokról beszélek, akik például elvesztették a munkahelyüket, s most a földön próbálnak boldogulni, abból tartják el családjukat…
– Ez, amit Ön mond, tiszta populizmus. Négy-öt hold földből, ha csak gabonát termel az ember, nem lehet megélni, mert öt hold búza megtermeléséhez, öt munkanapra van szükség. De van egy másik lehetőség. Például az, hogy szőlőt telepít az ilyen gazda, s bort termel, ehhez az állam még segítséget is nyújt.
Profi és hobbitermelőkre való felosztás nem létezik az Európai Unióban. Vajon nálunk a hobbitermelőket végleg leírták, azaz újabb, csendes agrárreform van színen?
– Nem gondolom, hogy agrárreformról van szó. Ismétlem, hogy nekem az a célom, hogy a kizárólagosan földből élők munkáját segítsem, nem pedig az újgazdagok további gazdagodását.
Az agrártárca egy tucatnyi törvény meghozatalát kezdeményezi. Vajon köztük van-e a föld-visszaszármaztatásra vonatkozó?
– Minden ország, amely áthaladt a tranzióciós szakaszon, megoldotta a vagyon-visszaszármaztatást. Ez alól a szabály alól Szerbia sem lehet kivétel, ami azt jelenti, hogy nálunk is megtörténik, amikor majd a az illetékes minisztérium elrendeli az időpontját. Ami viszont az agrártárca feladata, hogy megőrizze az állami tulajdonban lévő termőföldet, amelyből majd megtörténik a visszaszármaztatás. Van miből visszaadni, azt amit egykor jogtalanul elkoboztak. Teljes megértéssel vagyok az egykori károsultak iránt, mert személyesen is érdekelt vagyok az ügyben.
Vannak-e Szerbiában monopóliumok?
– Véleményem szerint vannak. Már harmadszor kezdeményeztük, hogy Szerbiai Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, vajon a tejfeldolgozás területén a Salford csoport, azaz a malomipar monopolhelyzetben van-e. A minisztérium a maga részéről támogatja a termelőket, azt javasolja nekik, hogy tömörüljenek, s pereljék be azokat, akik visszaéltek helyzetükkel. Emlékeztetőül még csak annyit, az agrártárca kiállt a cukorrépa-termelők mellett, amikor engedélyezte a répa exportját, azaz hogy annak adják el a termést, aki többet fizet. Hasonlóan jártunk el az étolajgyárakkal szemben is: megfenyegettük őket, hogy megvonjuk tőlük a kiviteli támogatásokat, ha nem tartják tiszteletben a termelőkkel megkötött szerződéseket.
Hogyan hat majd ki a hazai termelőkre a Társulási Egyezmény egyoldalú alkalmazása, azaz a vámok eltörlése?
– Az agrártárca kitartott azon követelése mellett, hogy a vámokat az állam ne törölje el 2008-ban, azaz, hogy 2009-re halassza el az intézkedés életbe lépését. Nem lett volna célszerű az egyezmény egyoldalú alkalmazása. Gondolom, hogy a mezőgazdaságunkat nem befolyásolja majd hátrányosan ez az intézkedés, hisz a főbb mezőgazdasági termékek árát nem befolyásolja majd. A mi termelőinket pedig fel kell készítenünk a piaci viszonyok teljes liberalizására, amely egyébként öt év múlva kezdődik. Fontos volna mielőbb elnyerni a tagjelölt státust, hisz akkor nyílnak meg előttünk az előcsatlakozási alapok, amelyek évente 50–60 millió eurót hozhatnak, hallottuk végezetül a minisztertől.
