A gyulai nemzetközi pálinkafesztivál keretében évről évre megrendezik a miniszteri fórumot is, amelyen a témához kötődő tárcák vezetői kifejtik véleményüket a rendezvényről és arról a hungaricumról, amelynek szentelik ezt a megmozdulást.
A pénzügyminisztérium a minőség és a hagyományok jegyében vesz részt a rendezvényen.
– Aki évek óta figyelemmel kíséri a gyulai pálinkafesztivált, felmérheti, hogy az elmúlt két évtizedben milyen változások mentek végbe, hogyan színesedett a kínálat. Magyarország egyre jobban meg tud felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket részben a piac, s részben saját pálinkafőzési hagyományai támasztanak. Pálinkafőzésben évszázados hagyományokkal rendelkezünk. E hagyományok őrzése éppúgy része a fesztiválnak, mint a változások érvényre juttatása. Az EU piaca számunkra jelentős versenyt eredményez, de védelmet is jelent. Versenyt, hisz a pálinkához hasonló vagy nagyobb múltú termékek között válogathat a vásárló. Ugyanakkor védettséget is, mivel 2002 óta a pálinka elismerten hungaricum – nyilatkozta dr. Veres János pénzügyminiszter.
A pálinka előállításának és forgalmazásának tisztaságára a Vám- és Pénzügyőrség felügyel Magyarországon. Dr. Nagy János altábornagy országos parancsnok szerint a magyar pálinka értéket képvisel, mert a gyümölcstermesztők által gondosan termesztett és válogatott gyümölcsöket nemzetközi szinten is elismert szakemberek, gyártók dolgozzák fel a pálinka előállítása során.
– Néhány évvel korábban, éppen a magyar pálinka első nemzetközi elismerésének évében, készült egy nemzetközi felmérés, kutatva, hogy a külföldiek valójában mit tudnak Magyarországról. A felmérés szerint a tíz legismertebb magyar név, kifejezés és szó között már akkor is helyet kapott a pálinka, olyan illusztris társaságban, mint Teller Ede, Puskás vagy a gulyásleves. Azóta a pálinka imázsa összefonódik Magyarország imázsával, a gasztroturizmus szerves részévé vált idegenforgalmunknak – véli a magyar Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka.
Hozzátéve, hogy különösen fontos a gyulai nemzetközi pálinkafesztivál akkor, amikor a magyar pálinkával kapcsolatos szabályok törvényi erőre emelkednek. A fogyasztói bizalom elnyerésének legjelentősebb mérföldköve a pálinkatörvény megalkotása és kihirdetése, amely egyben a termék minőségének garanciájául is szolgál, jelentette ki dr. Nagy János, hangsúlyozva, hogy a pálinka megkülönböztetett jelzése a zárjegye, amely arra is alkalmas, hogy a fogyasztóban tudatosodjon a szeszesitalok és a pálinkák közötti különbség.
A pálinka legújabb kori történelméről szólva Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kifejtette, hogy ez az új történet már arról a fejlődésről szól, amelynek eredményeként a pálinka kifejezés ma már csak egy technológiailag, földrajzilag és jogilag jól körülhatárolt, kiváló minőségű, egyre népszerűbb termékre használható. Úgy véli, a történet példa értékű, mivel a pálinka ma Magyarországon önmagán túlmutató fogalom: olyan termék, amely világ- és politikai nézettől függetlenül egy oldalra állította a magyar embereket.
– Csak ilyen összefogással válhatott sikeressé az a törekvés, amelynek eredményeként a pálinkát az Európai Unió elismerte kizárólag Magyarországon (és a barackpálinka vonatkozásában négy osztrák tartományban) előállítható termékként. Szintén ezt az összefogást tükrözi az Európai Parlament és az Európa Tanács által az idén januárban elfogadott EU szeszesital-rendelet, amelynek előkészítése során a szakmai szervezetek aktívan segítették azokat a kormányzati tisztviselőket, akik a tárgyalásokon a magyar álláspontot képviselték. A rendelet így kellően tükrözi a magyar pálinkafőzők érdekeit. Erre csupán apró, de jellemző példa: sikerült a tárgyalások során elérni, hogy bizonyos szigorítások ne tegyék lehetetlenné a szilvapálinka zamatát erősítő magtöret megfelelő mértékű hozzáadását a cefréhez. A legnagyobb siker azonban az, hogy az Európai Közösség egész területére kiterjedő földrajzi árujelző oltalom alatt álló öt, meghatározott földrajzi területen előállított pálinkán túlmenően általában a pálinka és a törkölypálinka is földrajzi árujelző oltalom alá került – magyarázta a földművelésügyi miniszter.
Gráf József szerint a pálinkás szakma továbbra sem ül ölbe tett kézzel. Az öt parlamenti párt képviselői a szakmai szervezetekkel összefogva törvényjavaslatot nyújtottak be a Magyar Országgyűléshez a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról. A javaslat alapvető célja a pálinka minőségének védelme, és ezzel nemzeti és nemzetközi elismertségének javítása. Ennek érdekében az EU-rendeletnél is szigorúbban kívánja szabályozni az előállítás módját, valamint a pálinka megnevezés alkalmazását. A Pálinka Nemzeti Tanács létrehozásával pedig olyan testület létrehozását kezdeményezi, amely a szakmai tekintélyével a mindenkori kormányzattal együttműködve őrködik a pálinka híre, minősége, fölött.
