Az ember brucellózisát a délszaki vidékeken a Brucella melitensis (máltai láz), Közép-Európában a Bang-féle betegséget pedig a Brucella abortus és a Brucella suis okozza. A máltai lázat a kecskék és juhok fertőzött nyers teje, a Bank-féle betegséget pedig a fertőzött nyers tehéntej terjeszti.
A brucellák leggyakrabban a szájon és a bőrsérüléseken keresztül jutnak a fogékony szervezetbe. Az állatgondozók, a hentesek, az állatorvosok, a tejiparban dolgozók leggyakrabban a bőrsérüléseken keresztül fertőződnek. A brucellózist valójában foglalkozási betegségnek is tekinthetjük.
Az embereknél a fertőzés sokszor nem jár látható tünetekkel (néma fertőzés), esetleg enyhe közérzeti zavarok jelentkezhetnek, mint például a gyors kifáradás, fejfájás, ingerlékenység. Az embereknél gyakori a néma fertőzés, például az USA-ban egy időben az emberek 10–15 százalékánál állapították meg, hogy tünetmentesen átestek a brucellózisos fertőzésen. Az állatorvosok fertőzöttségét több országban kb. 30 százalék körülinek találták.
Az embereknél a fertőzés után a lappangási idő 1–2 hét, de elhúzódhat 6–9 hónapig is. A lappangási idő után a tünetek megjelenhetnek heveny formában (hirtelen) vagy fokozatosan.
A lappangási idő után a bőrön, a fertőzés kapujában bőrpír vagy hólyagos kiütés keletkezik láz kíséretében. A láz lefolyása jellegzetes: rövidebb-hosszabb ideig, 10–15 napig tartó lázas és láztalan időszakok váltakoznak. Emiatt a betegséget hullámzó láznak is nevezik.
A lázas időszakban a betegek testhőmérséklete este elérheti a 40 °C-t, sőt túl is haladhatja. Reggelre azonban erős izzadás után a normális érték körül alakul. Ezeket a tüneteket legtöbbször lép- és májduzzanat kíséri.
Megfelelő kezelés nélkül a Bang-féle betegség 5–6 hónapig is eltarthat. Hosszabb ideig tartó betegség esetén nagyfokú testsúlycsökkenés jelentkezik. A Bang-féle betegség általában gyógyulással végződik, de a máltai láz 2–10 százalékban halálos kimenetelű.
A brucellák az embernél igen sokféle szervi megbetegedést idézhetnek elő. Majd minden kórházi osztályon előfordulhatnak az általuk kiváltott szövődmények.
Ilyenek például a mozgásszerveknél az ízületi gyulladás, a sokízületi gyulladás, a csigolyagyulladás és az ínhüvelygyulladás. A keringési szerveknél a szívizomgyulladás, a szívbelhártya-gyulladás, az erek gyulladásos betegsége. A központi idegrendszernél az agyvelőgyulladás és az agyhártyagyulladás. A szemnél a szivárványhártya-gyulladás. A nemi szerveknél a here-, a mellékhere-gyulladás és a vetélés. A belső szerveknél a mellhártyagyulladás, a húgyhólyaggyulladás, valamint a lép és a máj károsodása. A bőrön kiütések, gennyes gócok keletkezhetnek, amelyekből kimutathatóak a brucellák.
Az embernél a máj és a lép megbetegedése, az ún. hepatolienális kórforma a jellemző. A betegség, ha idejében megállapítják, eredményesen gyógyítható.
Megelőzés szempontjából nagy jelentősége van az állatállományok brucellamentesítésének.
