2024. október 3., csütörtök

A kukoricaföldek gyomtalanítása

A kukorica kelése után az állományban végezhető (posztemergens) kezelések

A posztemergens gyomirtás időpontjai a kukorica fejlettségétől függően még tovább csoportosíthatók:
– korai posztemergens gyomirtás (szögcsíra 2 -3 leveles kor)
– „klasszikus” posztemergens gyomirtás (3–5 leveles kor)
– kései, posztemergens gyomirtás (5–7 leveles kor)

A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában már nem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert a legtöbb herbicid ebben a fonológiai állapotban (a növényen belül már megkezdõdött a csőkezdemények differenciálódása!) már károsítja a kukoricát. Aránylag kevés az olyan posztemergens hatóanyag, amely viszonylag tág kukorica- és gyomfejlettségi határok között szelektíven kipermetezhető, ilyen pl. a mezotrion vagy a klórmezulon.
A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettséghez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt (pl. 2,4-D dikamba max. 3–5 leveles korig, acetoklór, metolaklór, pendimetalin, dimetenamid, izoxaflutol pedig csak preemergensen vagy legtöbbször kombinációkban, korai posztemergensen).
Az állománykezelésben újabban megjelent hatóanyagok egy része nem rendelkezik tartamhatással, így ezeknél a kezelés időzítése vagy tartamhatással bíró kombinációs partner biztosítása nagyon fontos lehet. A kezelések általában akkor hatásosak, ha gyökérváltás előtti, 1–3 leveles egyszikűek és zömmel 2–4 (6) leveles kétszikű gyomok ellen végezzük el őket.
A posztemergens gyomirtás tervezését indokolja a kukoricában:
– évelő gyomok illetve/és veszélyes, nehezen irtható, magról kelő kétszikűek (pl. szerbtövis, csattanó maszlag, selyemmályva stb.) dominanciája a területen.

A hatékony kezelés feltétele: naprakész ismerete a kukorica kelése után megjelenő gyomok faji összetételének és a gyomok pillanatnyi fejlettségének, az ez alapján való gyors döntési képesség és a gyors kivitelezéshez szükséges megfelelő nagyságú gépkapacitás és azonnal rendelkezésre álló vegyszerkínálat.
A területen jelenlévő gyomnövényzet ismerete célzott kezelést tesz lehetővé, ahol pontosan megtervezhetők az adott gyomok ellen legjobb hatású herbicidek. A módszer ebből adódóan általában költség- és környezetkímélő lehet, és további előnye, hogy kevésbé időjárásfüggő, mint a preemergens kezelések.
A posztemergens kezeléseknél elterjedt a különböző hatásfokozók használata a permetezéseknél (műtrágyák, nedvesítőszerek), amelyek elsősorban az egyszikűek és egyes viaszos és szőrös levélzetű kétszikű gyomok (pl. fehér libaparéj, csattanó maszlag) elleni gyomirtó hatást fokozhatják. Nem szabad elfelejteni, hogy a megkésett kezelések és a kijuttatáskori túl magas hőmérséklet esetén a hatásfokozók a fitotoxikus hatást is fokozzák. Kijuttatástechnikai szempontból a posztemergens kezeléseknél (kivéve a kontakt hatású bromoxinil és bentazon hatóanyagokat) a kisebb cseppképzésű és kettős réselésű permetező fúvókákat részesítsük előnyben, mert ezek kétirányú permetsugara jobban kiküszöböli a kultúrnövény árnyékoló hatását, és jobb borítást biztosít a gyomokon.
Sokan nem is tudják, hogy az állománykezelések speciális lehetősége az irányított ún. levél alá permetezés. Megfelelő műszaki megoldásokkal (pl. szántóföldi kultivátor trapézszerkezeteire, a kapák helyére szerelt, soronként talajvezérelt szórófejek, illetve átszerelt szántóföldi permetezőkeret, sorköz fölé szerelt, belógatott hosszabbító szárakkal, végükön egymáshoz képest szögben állítható szórófejtestekkel) olyan herbicideket juttathatunk ki, akár 40–90 cm-es kukoricaállományban is, amelyek ilyenkor már kevéssé lennének szelektívek a kukoricára, de még képesek elpusztítani a gyomokat. Levél alá permetezésre, pl. köles ellen felhasználhatók az ún. pre-poszt kezelésben is jól alkalmazható linuron és terbutrin hatóanyagú szerek. A linuron olajadalékkal, nedvesítővel is kiegészíthető.
A fenyércirok elleni küzdelemben a magról kelő és a rizómáról kihajtó alakok elleni hatásos gyomirtás posztemergensen legtöbbször csak ún. osztott kezelésben (ún. split technológia) valósítható meg. Ezenkívül a rimszulfuron és nikoszulfuron után már megjelentek az újabb ALS-gátló hatásmódú, tartamhatással nem rendelkezõ posztemergens hatóanyagok (pl. foramszulfuron), illetve gyári kombinációik, melyek szintén osztott vagy ismételt kezelésben javasolhatók többhullámú gyomkelés esetén.