Előljáróban: A Magyar Tudományos Akadémia Arany János Alapítványának segítségével 2001-ben alakult nemzetközi kutatócsoport folyamatosan kíséri a Tisza Martonos–becsei gát szakaszán a folyó ökológiai rendszerében bekövetkező változásokat. A munkát 2005-óta a Tartományi Végrehajtó Tanács Tudományos Titkársága teszi lehetővé.
Munkánk során Zenta, Csóka, Magyarkanizsa és Törökkanizsa községek területén több mint 150 különböző mélységű kút vízminőségét ellenőriztük. A 35–40 méternél nem mélyebb kutak 70 százalékának vízminősége a szennyvíz kategóriába tartozik – a víz még locsolásra sem alkalmas.
A szennyeződés két részre osztható:
– A kutakban legtöbb esetben fekális eredetű szennyeződés mutatható ki. Vidékünkön ilyen téren legkritikusabb a helyzet Bogarason, ahol egyes 85–90 m mély fúrott kutakban is fekális szennyeződés mutatható ki.
– Egyes kutakban a vasionok (Fe++) koncentrációja 1000 μg/ l felett van. Az öntözésre használt vizekben a maximálisan megengedett vasion-koncentráció, a még mindég érvényben levő JUS szerint 1000 μg/ l, a Magyar Szabvány szerint 300 μg/ l.
A nagyobb mértékű csapadékvíz vagy a mértéktelen öntözés, valamint a talajmikróbák és a fekálisan szennyezett vízben található baktériumok anyagcseretermékeinek hatására a Ca++-ionok a talaj mély részeibe vonulnak, a talaj elsavanyosodik, mert a Ca++-ionok mellett a Mg++-, K+- és Na+-ionokat is Al+++-, illetve H+-ionok váltják fel. A talajvíz a baktériumok által termelt széndioxid (CO2) hatására szénsavban (H2CO3) is gazdagodik és a baktériumok metabolizmusának végtermékei is szerves savakkal gazdagítják a talajnedvességet.
Mivel a talaj felső rétegeiből a Ca++-ionok a mélyebb rétegekbe kerülnek, a felszíni szelvény a mésztelenedés következtében elsavanyosodik, a baktériumflóra átalakulása pedig gyorsítja az elsavanyosodás folyamatát.
Ilyen körülmények között a talaj elsavanyosodását a savanyú kémhatású műtrágyák (ammónuim-nitrát, urea) alkalmazása fokozza. Talajjavítás céljára Ca++- vagy Mg++-karbonátokban gazdag anyagok alkalmazhatók – kemény mészkövek, kalcit, digóföld vagy dolomit. A műtrágyák közül ajánlatos a Ca++-ionokkal dúsított ammónium-nitrát (KAN), illetve pétisó használata.
Csapadékszegény körülmények között a kalcifikáció folyamata érvényesül. Ha a talajból elpárolgó vízmennyiség nagyobb a csapadékvíz mennyiségénél, a talajoldatban nő a sókoncentráció és egy bizonyos határon túl elsősorban a Ca++- és Mg++-ionok hidrokarbonát, majd karbonát formájában kikristályosodnak. Ez a folyamat megfelelő mértékű öntözéssel kivédhető.
Amennyiben a talaj felső rétegére a kilúgozás folyamata érvényesül (podzolok) vagy a talaj eredendően Ca++-ionokban szegény, az a termékenység korlátozó tényezője. Talajjavítás céljára alkalmas a nehezen oldódó kalcium-karbonát (CaCO3) alkalmazása.
