A szakmában jártas újságírók szerint a bejegyeztetés azért nem talált megfelelő visszhangra a parasztok körében, mert az idén jócskán megnyirbálták azoknak a számát, akik támogatásra számíthatnak. Fizess, ha valamit akarsz az államtól, nagyjából így lehetne jellemezni az állam új agrárpolitikáját. Ez új, sajátos találmány, mert sehol az Európai Unióban ilyesmire nincs példa.
Lassan halad a parasztgazdaságok újrajegyeztetése. A bejegyzés felújítására vonatkozó adatok átadására még mindössze tíz munkanap maradt hátra, mert a mezőgazdasági tárca rendelete alapján ezt legfeljebb március 30-áig lehet elvégezni. A múlt hét derekán közzétett információ szerint a 460 ezer bejegyzett gazdaságból eddig mindössze 86 ezer újította fel az idei vetésszerkezetre vonatkozó adatokat, ami annyit jelent, hogy az elkövetkező néhány napban nagy tolongások lesznek a tolóablak-szolgálatok előtt, de már most az is biztos, hogy sokan lemondtak az újrajegyeztetésről. Mi ennek az oka?
A szakmában jártas újságírók szerint a bejegyeztetés azért nem talált megfelelő visszhangra a parasztok körében, mert az idén jócskán megnyirbálták azoknak a számát, akik támogatásra számíthatnak. Fizess, ha valamit akarsz az államtól, nagyjából így lehetne jellemezni az agrártárca új politikáját. Ez a szerbiai agrártárca új sajátos találmánya, mert sehol az Európai Unióban ilyesmire nincs példa.
Az emberek most kétszer meggondolják, hogy befizetik-e a mezőgazdasági tevékenység utáni szociális és nyugdíj-biztosítási járulékot, amely évi szinten egyesek szerint mintegy 70 ezer dinárt tesz ki. Vannak, akik kiszámították, érdemesebb ezt az összeget félretenni, például ingatlant vásárolni rajta, s eladni, ha egyszer az ember megszorul. A földművesnyugdíjak ugyanis havi szinten 8300 dinár körül vannak, s a földműves a betöltött 65. életéve után jogosul rá. Ha az átlagos életkort vesszük figyelembe a mezőgazdaságban, akkor könnyen kiszámítható, hogy a földművesnyugdíj címén kapott pénz jóval kevesebb, mint amennyit az államnak be kell fizetni mondjuk az elkövetkező 10–15 év alatt.
A gazdaságok újrajegyeztetése körüli késedelmet egy másik tény is előidézte. Az, hogy a tárca annyira megszigorította a formaságokat, hogy az embereknek nem fizetődik ki napokat sorban állni az új telekkönyvi kivonatok és bérleti szerződések hitelesítése miatt. És mindezt éppen most, amikor a határban kellene lenni. És mindez nem kevésbe kerül, mert csupán a bérleti szerződések hitelesítése községektől eltérően 400–1000 dinárba kerül.
Jól emlékszem még 2004 tavaszára, amikor az akkori agrártárca meghirdette a gazdaságok bejegyzésére vonatkozó felhívást. Sokan, közöttük én sem hittem abban, hogy bármit lehet ingyen kapni az államtól. Halogattam a bejegyzést 2007-ig, mert attól tartottam, hogy a regisztráció egy újabb csalás, s az adatok csak az újabb megadóztatásra hasznosíthatók. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy támogatások nélkül nem lehet nyereségesen gazdálkodni, én is bejegyeztettem magam. Az újabb fejlemények során azonban most azon töprengek, hogy lejelentem a gazdaságot. Ki tudja miért?
