2024. szeptember 28., szombat

Gyógyítható-e a mikotoxikózisban megbetegedett állat?

Tünet: görbe lábak

A mikotoxikózisban megbetegedett állat gyógyítása legtöbbször reménytelen, mert a már fölszívódott mérgeket nem lehet közömbösíteni. Legfeljebb csak tüneti kezelésben részesíthetjük a betegeket pl.: gyomor- és bélgyulladás esetén vagy szívgyengeségkor.

Az antibiotikumok a mikotoxinokra hatástalanok, de alkalmazásukkal megelőzhetők a különféle szövődmények, vérfertőzések, amelyek a mérgezés következményeként jelentkeznek. Ezek a másodlagos szövődmények azért tudnak kifejlődni, mert a toxinok csökkentik a szervezet ellenállóképességét.

Tünet: sebek

Így jöhetnek létre a különféle mikózisok is, a beteg állat testében elszaporodó gombák által, vagy a vérfertőzéses megbetegedések pl.: a lovak pioszeptikémiája a sztachibotriotoxikózis esetén.

A mikotoxinok egy része rákkeltő hatású. A hatvanas években nagy riadalmat keltett, hogy az Aspergillus flavus gomba toxinja az aflatoxin rákot idéz elő. Különösen érzékenyek erre a méregre a kiskacsák. Az aflatoxikózisra Angliában több ezer kispulyka hirtelen elhullása hívta föl a figyelmet, a mérgezést a penészes földimogyoró okozta.

Gyakori a májrák az afrikai négereknél, akik megbetegedését a penészes földimogyoró fogyasztásával hozták összefüggésbe.

A mikotoxikózisok ellen a leghatásosabban a megelőzéssel védekezhetünk. A hőkezelés a penészes takarmányban megöli ugyan a gombákat, de a már meglevő toxint a hő nem hatástalanítja. A magas hőfok csökkenti a takarmány vitamin- és tápanyagtartalmát.

Azt tapasztalták, hogy a Fusarium gombákkal fertőzött takarmány mérgező hatását csökkenteni lehet, ha azt magas hőmérsékleten többször átmossák.

A gyakorlatban azonban a hővel és a lúggal való kezelés nem bizonyult megbízhatónak. A toxicitás megszüntetése érdekében végzett takarmánykezelési eljárások eredményei nagyon bizonytalanok, és nincs különösebb gyakorlati értékük.

A raktározott takarmányok romlását elsősorban a mikroorganizmusok, a különféle penészgombák és baktériumok tevékenysége váltja ki. A megelőzés érdekében nagyon fontos ezeknek a mikroorganizmusoknak a számát minél kisebbre csökkenteni.

A nagy nedvességtartalmú takarmányokat a romlástól leghatásosabban mesterséges szárítással, silózással vagy vegyszeres kezeléssel (pl. propionsav) oldhatjuk meg.

A mikotoxikózisok elleni küzdelemben csak akkor érhetünk el kielégítő eredményt, ha sikerül összeegyeztetni a növénytermesztés, a takarmányipar és az állategészségügy érdekeit és munkáját.

A Fusarium gomba kártételét jól szemléltetik a sertésekre vonatkozó alábbi adatok.

A sertéseknél akkor tapasztalták a megbetegedés tüneteit pl.: hányást, ha a föletetett kukorica Fusarium fertőzöttsége a szemek 10%-ára, vagy ennél nagyobb hányadára terjedt ki. Ez miatt az állománynak 1–10%-át kényszervágni kellett, kb. 10%-a pedig elhullott. A kocák mintegy 30%-a elvetélt és a kocalétszám 25%-ánál tapasztalható volt a 2–4 malaccal kisebb alomlétszám.

A hízósertéseknél a csökkenő súlygyarapodás következtében a hizlalási idő 1–1,5 hónappal meghosszabbodott.

Az utóbbi időben a zeolit tartalmú takarmánykiegészítőktől remélnek megnyugtató védelmet a penészes takarmányok okozta mikotoxikózisok ellen.

A természetes zeolitok kiterjedt mikroporózussággal rendelkező ásványi anyagok. Különösen nagy szorbciós (szorbció=elnyelés, gáz alakú vagy oldott anyagok fölvétele szilárd testek, vagy folyadékok által) képességüket tág térállású kristályszerkezetüknek köszönhetik.

Számos változatai közül a modernit és a klinoptilolit található nagy mennyiségben.

A zeolitokat az USA-ban és Japánba kezdték először fölhasználni a víz és a gáz szűrésére, takarmányozásra, talajjavításra stb.

A természetes zeolitok és a hordozó kőzeteik hasznos tulajdonságai:

– szelekciós biogén gázabszorció az ammónia, a kén-hidrogén, a szén-dioxid és a vízmolekulákra,

– a baktériumok és a baktériumtoxinok megkötése különösen az enterocoli és a staphylococcusok csoportjába tartozó mikroorganizmusoknál,

– egyes toxikus nehézfémek viszonylagos erős kötésbe való abszorciója pl.: az ólom, a kadmium, a higany, a króm és a nikkel esetében,

– a zeolitőrlemény javítja az istállóklímát, mérsékli az istálló bűzét, mert csökkenti a levegő ammónia-, szén-dioxid-, kén-hidrogén- és merkaptán-szennyezettségét,

– takarmányokba keverve csökkenti a nyomelem-hiánybetegségeket és a kannibalizmust,

– javítja az emésztést, fokozza az állatok étvágyát, csökkenti a fajlagos takarmányfölhasználást.

A zeolittartalmú takarmánykiegészítők mikotoxinokat semlegesítő hatásával kapcsolatban azonban vannak némi kételyek.

Aki azt hiszi, hogy a mikotoxinokkal fertőzött takarmányokhoz zeolittartalmú takarmánykiegészítőt keverve megoldotta a dolgot, az hasonlít ahhoz a szakácshoz, aki romlott húsból készíti az ételt, de gyógyszert is ad mellé.

A vendégeit pedig igyekszik megnyugtatni: egyenek csak nyugodtan, ha a mellékelt gyógyszert fogyasztják étkezés közben, semmi bajuk sem történhet!