Az utóbbi időben különféle mesterséges intelligenciákról szóló hírek lepték el a médiát. Nagyon sokan azonban valójában ki is próbálták már ezt a technológiát. Akad, aki véletlenül találkozott vele, és van, aki csak a bulvársajtóban olvasottak alapján fogalmazza meg véleményét. Gyakran jelenik meg a téma olyan kontextusban, hogy – akárcsak egy utópisztikus filmben – a gépek átveszik az irányítást az életünk több területe felett, ami különféle veszélyeket rejt magában. Nem ritkán szembesülünk mellébeszéléssel, alaptalan pánikkeltéssel is. Valójában tényleg olyan forradalmi változás zajlik, hogy nehéz követni. Ez megnyilvánul abban is, hogy késik a terület törvényes szabályozása. A törvényhozók valójában nyilván sehol sincsenek felkészülve, nem eléggé tájékozottak a témában. Így aztán nehezen tudják megítélni is, mit hogyan kellene vagy lehetne szabályozni. Mert demokratikusnak szokás ugyan nevezni azt a döntéshozatali formát, amikor a nép által legálisan megválasztott képviselők döntenek a törvényes előírások megváltoztatásáról. Sajnos a világ olyan gyorsan változik, hogy kérdésessé vált, mennyire kompetensek a témában szakmai szempontból a különféle képzettségű képviselők világszerte.
JOGOSÍTVÁNY KELLENE HOZZÁ?
A mesterséges intelligencia már régebben is jelen volt jó életünkben, felbukkant jó néhány alkalmazásban, szoftverben. Az utóbbi időben a kommunikációs felület az, ami jelentősen változott, és ahova szintén „betört” a mesterséges intelligencia. Talán ezért tűnhet most a változás szinte lekövethetetlenül gyorsnak. Ma már ott tartunk, hogy kiemelt jelentősége van a bankszektor, az egészségügy és a marketing területén, ahol személyes adataink is előfordulnak. Ez már önmagában is újabb szabályozási kérdéseket vethet fel. Az adatvédelmi területen dolgozóknak jelent ez elsősorban kihívásokat. A fejlesztőknek és a szabályozóknak bőven akad majd feladata, ami abban nyilvánul meg, hogy ki kell alakítani a mesterséges intelligencia alkalmazásának átlátható és biztonságos környezetét. Csak akkor lehet azonban ezt megvalósítani, ha megértjük és elsajátítjuk a technológiát, ha meg tudjuk határozni a konkrét célokat, képesek vagyunk értelmezni, felülvizsgálni a kapott információkat. Leírva egyszerűnek tűnhet, a valóság elképesztően bonyolultnak, az igazság pedig valahol a kettő között lehet. Azt viszont mindenképpen fontos leszögezni, hogy megfelelő tudás, folyamatos tanulás nélkül valójában veszélyessé válhatunk általa. Kicsit talán ahhoz hasonlítható a dolog, hogy például a biztonságos gépkocsivezetéshez, a jármű forgalomban való irányításához előzetes tudásra van szükség, amit autósiskolában lehet elsajátítani. A tapasztalatok szerint pedig még a jogosítvány megszerzése sem jelenti azonnal azt, hogy az illető jó sofőr lesz, nem fog balesetveszélyesen viselkedni a forgalomban. De a dolog talán nem is ennyire „komoly” és nem olyan veszélyes, hiszen láthatjuk, hogy a fiatalok, akik beleszülettek a digitális korszakba, komolyabb nehézségek nélkül kezelik az okoseszközöket. Ugyanakkor felvetődhet a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia felhasználását már a közeljövőben bizonyos esetekben bizonyos képzettséghez kell-e kötni.
ELVESZIK A MUNKÁT AZ EMBEREKTŐL?
Sokan tartanak attól is, hogy a mesterséges intelligencia előbb-utóbb elveszi a munkájukat. Megélhetési gondoktól tartanak sokan, illetve azzal riogatnak egyesek másokat. Valójában a múltban az ipari forradalmak azt eredményezték, hogy bizonyos monoton feladatok elvégzését gépek vették át. Kezdetben nem csak a gépek. A faekét, amivel a földet szántotta földművelő ősünk, kezdetben valószínűleg maga húzta, később azonban sokkal hatékonyabbá vált a talajművelés az ökrökkel, lovakkal, bivalyokkal. Nem tudhatjuk, de nem valószínű, hogy őseink lázadtak volna az igavonók ellen. Az eke vontatása helyett egyébként is akkortól kezdve már az állatok gondozása, ellátása jelentett új feladatot.
Mert ahogyan a háziasított, hozzánk képest hatalmas növényevők sokszorosan hatékonyabbak nálunk, úgy a gépek, robotok is azok. Persze ez új veszélyeket rejt magában, de azokat sem kell eltúlozni. Amíg nem házasította a lovat az ember, kisebb volt az esélye annak, hogy valakit megrúgjanak, megharapjanak a pacik. A fejlődés mindig hord magában kockázatokat, de a történelmi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy bizonyos kockázatok vállalása nélkül nincs előrehaladás. Bizonyos típusú foglalkozások megszűnnek, és újak jönnek létre. Attól függetlenül, hogy a mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz a munkahelyekre, a jövő, remélhetőleg, nem végzetes és komor. A világ változik, halad valamilyen irányba, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá, ha nem szeretnénk lemaradni.
Nyitókép: Pixabay
