A húsvét ajándék! A 2018-as évben is Jézus Krisztus feltámadását ünnepelhetjük. Igazán ünneppé akkor lesz mindez, ha éltünk a negyvennapos böjt lehetőségével, megélhettük a bűnbánat, elcsendesedés és felkészülés lehetőségeit. Ez az egyetlen út, melyen keresztül eljuthattunk nagypéntek ünnepéhez, a golgotai kereszt tövébe, felismerve, átérezve mindazt, ami a kereszten értem, értünk történt.
A ma embere hajlamos megfeledkezni a böjtről. Új tartalmak jelennek meg, melyek középpontjában nem a Teremtő Istennel való kapcsolatom szorosabbra fűzése a cél, hanem egyszerűen az „én” megélése. A böjtben az ételektől való tartózkodás, a lemondás, a méregtelenítés, a legkülönfélébb diéták vették át a tartalmi szerepet, ahelyett hogy a különböző lemondások által felszabadult időt Istenre fordítanánk.
Ezzel mindössze az a gond, hogy így, ezt az utat járva, nem tudunk megérkezni nagypéntekhez, a golgotai kereszthez. Nincs húsvét nagypéntek nélkül. Akinek nincs nagypénteke, nincs húsvétja sem. Pedig Isten az Egyszülött Fiát áldozta fel a kereszten azért, hogy életünk legyen, örök életünk.
Nem csak egyesekért történt ez, hanem minden emberért, minden ember bűnéért, hiszen maga Isten mondja: „nem akarom a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen”. Ezért harmadnapon feltámasztotta Egyszülött Fiát a halálból, legyőzve ezzel a halálnak hatalmát, és megnyitva az örök élet lehetőségét minden ember számára. Vajon mi ez, ha nem a legnagyobb, legszebb ajándék Istentől?
A húsvét lehetőség!
Már a bűneset óta az ember azt az utat választotta, hogy ő akar dönteni jó és rossz között. Az ember maga akarja eldönteni, számára mi a jó, hogy melyik úton járjon. Éppen ezért úgy éljük életünket, hogy „én” döntök mi a jó nekem, mit fogadok el.
Ez az út teremti meg annak lehetőségét, hogy eldöntsem, élek-e a böjt adta lehetőségekkel, vagy sem. Foglalkozom-e a nagyhét eseményeivel, és Jézus Krisztus kereszthalálával? A húsvétban Jézus feltámadását és halál felett aratott győzelmét ünneplem-e?
Számos ünnepben, így a húsvétban is azt látom, sokan az „én-t” élik meg az ünnepekben. Ajándékozások, lakomák, külsőségek. De vajon hol kap helyet az ünnepelt? Ezért fontos időt szánnunk az önvizsgálatra, az elcsendesedésre, hogy ezáltal élni tudjunk az ünnep adta lehetőségekkel, a húsvét lehetőségével és ajándékával!
A húsvét lehetősége és ajándéka a feltámadásba vetett hit. Ezt a hitet vizsgálja meg az ünnepben maga a feltámadott és élő Jézus Krisztus, amikor felteszi a kérdést:
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” Jn 11, 25-26
A Krisztusi kérdést meg tudva válaszolni legyen áldott, békés ünnepünk, Isten bőséges és gazdag áldásával! Az Úr feltámadt, az Úr valóban feltámadt!
