Csak a téli hónapokban, december óta 40 ragadozó madarat, köztük számos fokozottan védett rétisast mérgeztek meg Vajdaságban. A múlt héten Kúla közelében találtak mérgezés tüneteit magukon viselő ragadozómadár-tetemeket, köztük barna rétihéja és egerészölyv is volt. A nyilvántartásba vett esetek csak a jéghegy csúcsa, nagyon sok méregtől elpusztult ragadozó madárról nem is szerzünk tudomást.
Fiatal parlagi sas, amelyből Szerbiában már csak egy pár költ Bánátban, Fotó: Gergely József
A HALÁL FALUJA
Az Apatin melletti Szilágyi falut nem véletlen nevezi a média a „halál falujának”, a település határában valakik – állítólag felelőtlen vadászok dúvadirtás címén – rendszeresen mérgezett csalit raknak ki, amit elsőnek a ragadozó madarak találnak meg és a helyszínen elpusztulnak. A Tartományi Természetvédelmi Intézet nyilvántartása szerint 2013 óta közel félszáz ragadozó madár, főleg rétisas mérgezett tetemét találták meg Szilágyi határában.
Nem véletlen, hogy éppen a rétisasok mérgeződnek meg nagy számban. A közelben található a Felső Duna Speciális Természetvédelmi Rezervátum, amely része egy a horvát és magyar határon átnyúló Bioszféra Rezervátumnak. A Kopácsi-rét és a Dráva-szög Európa egyik leggazdagabb Duna menti vizes élőhelye. Számos rétisaspár költ a területen. Különösen a fiatal példányok nagy területeket bekóborolnak és dögöt is fogyasztanak. A mérgezéstől elhullott állati tetemekből fogyasztó rétisasok rövid időn belül elpusztulnak.
– Sajnos mind a mai napig nem sikerült a rendőrség bevonásával sem kideríteni, hogy ki vagy kik azok a lelkiismeretlen egyének, vadászok, akik dúvadirtás címén Szilágyi környékén rendszeresen mérgezik a sakálokat. Az elpusztult madarak közelében sok sakáltetemet találtunk. Nem gondolnak arra, pedig nyilvánvalóan tudják, hogy mekkora veszélyt jelent a ragadozó madarakra a csaléteknek kirakott mérgezett hús. Még ha a sakál találja is meg előbb a mérgezett csalit, az elpusztult sakál teteméből fogyasztó ragadozó madarak is rövid időn belül elpusztulnak – mondta Marko Tucakov, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa.
A nagy területen portyázó barna rétihéja is gyakran mérgezés áldozatává válik, Fotó: Gergely József
A törvény szigorúan tiltja mérgezett csali, hús, állati belsőség kihelyezését a természetbe. A mérgezést szenvedett sasok mellett talált sakáloknak le volt vágva a farka. Ebből arra lehet következtetni, hogy Apatinban díjazzák a sakálok irtását. Nem számít, hogy hány rétisas pusztul el a mérgektől, csak vesszen a sakál, amely bár alig jelent veszélyt a lőhető vadállományra, nyúlra, fácánra, őzre, mégis bűnbaknak kiáltották ki. A gyomortartalom-vizsgálatok igazolták, hogy háromnegyed részben rágcsálókkal, elsősorban mezi pocokkal táplálkozik.
Nagy felháborodást keltett néhány éve a nagybecskereki önkormányzat bejelentése, hogy 5000 dinár jutalmat fizetnek minden elejtett sakálért. A vérdíj egyeseknek elhomályosította a józan ítélőképességét, és még a tiltott, törvénybe ütköző eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, hogy minél több sakált pusztítsanak el.
A vajdasági élőhelyét az elmúlt tíz-tizenöt évben visszahódító sakálokat tűzzel, vassal irtják. Egész évben lőhető ragadozó állat a sakál. Úgy látszik azonban, vannak, akik a fáradságos lesben ülés, vadászpuska helyett mérget, rendszerint a betiltott Furadant vetik be a sakálok ellen. A levágott sakálfarokból ugyanis nem derül ki, hogy puskával vagy méreggel végeztek a szerencsétlen állattal.
Télen az egerészölyvek rendszeresen fogyasztanak dögöt, ezért könnyen megmérgeződhetnek, Fotó: Gergely József
Az oktalanul vádolt és pusztított sakál az élővilág csúcsragadozója, Fotó: Gergely József
VADÁSZOK A CÉLKERESZTBEN
A szerb média nagy teret szentelt az újabbnál újabb ragadozómadár-mérgezéseknek. Az elmúlt években talált mérgezett sasok miatt több bűnvádi feljelentés is készült ismeretlen elkövetők ellen, de mind a mai napig senkit sem sikerült vád alá helyezni nagy értékű természetkárosítás, fokozottan védett ragadozó madarak elpusztítása miatt. Sajnos nem sokat tehet a környezetvédelmi felügyelő sem, ha a mérgezett csali kihelyezését nem tudják tanúkkal vagy tettenéréssel bizonyítani.
Amikor januárban egy műholdas jeladót viselő, Ausztriában jelölt fiatal parlagi sas mérgezett tetemét találták meg ugyancsak Szilágyi határában, intenzív nyomozás kezdődött a mérgezett csalit kirakó személyek megtalálása érdekében. A parlagi sas mellett még tucatnyi másik állat pusztult el, valószínűleg Furadantól. A tetemek laboratóriumi bevizsgálása még várat magára, de a mérgezés tünetei és a korábbi esetek is arra utalnak, hogy megint csak karbofurán tartalmú szert használtak. Ez a legerősebb mérgek kategóriájába tartozó növényvédő szer már 2014 óta tiltólistán van Szerbiában.
A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület feljelentése alapján a rendőrség nyomozásba kezdett Szilágyin, hogy végre kiderítsék, kik azok a felelőtlen egyének, akik gátlástalanul és folyamatosan mérgezik, pusztítják a természeti értékeinket. A hatóság házkutatást tartott a Jastreb, azaz a Héja nevű vadászegyesület elnökénél, kiderült, hogy az illető H. A. több védett emlős és madárfaj kipreparált egyedét birtokolta törvénytelenül. A kitömött madarak (karvaly, kakukk, fenyőrigó, erdei szalonka) és emlősök (vidra, vadmacska, menyét, denevér) mellett három illegálisan tartott vadlibát is találtak, amelyeket a palicsi állatkertbe szállítottak. A rendőrség több engedély nélkül tartott vadászfegyvert is talált. H. A-tól nem kevesebb, mint tíz puskát koboztak el és bűnvádi feljelentést tettek ellene.
A madártani egyesület munkatársa, Slobodan Knežević, az ügy kapcsán elmondta, hogy:
– A vadászok jelentős része egyben természetszerető, természetvédő ember is, akik gondoskodnak a vadállományról, védik és óvják a környezetünket. Sajnos mindig akad néhány kirívó ellenpélda a vadászok körében, akik megszállottan irtják a dúvadnak vélt állatokat, nem törődve azzal, hogy mindeközben mekkora kárt tudnak okozni a védett természeti ritkaságokban. Leggyakrabban a fokozottan védett ragadozó madarak esnek áldozatul elvakult ténykedésüknek. Tudatosan szegik meg a törvényeket, bízva abban, hogy úgysem tudják őket tetten érni és nem tudnak ellenük felhozni megcáfolhatatlan bizonyítékokat, hogy ők a mérgezés elkövetői. Szilágyi kirívó példája a felelőtlen természetkárosításnak, eddig már 70 védett madár esett áldozatul az ismétlődő mérgezéseknek, köztük 25 rétisas, egy parlagi sas, 15 egerészölyv – mondta a madárvédő egyesület aktivistája.
A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület felhívja a polgárok figyelmét, hogy jelentsék, ha természetkárosítást, madárpusztulást észlelnek környezetükben, hogy az állami természetvédelemmel együttműködve közös erővel meg tudjuk őrizni természeti értékeinket az utánunk jövő generációk számára.
A Velebitnél talált mérgezésgyanús fiatal rétisas, amit két éve Padénál jelöltek meg fiókakorban, Fotó: Gergely József
FURADAN A VÁSÁRBAN
Az eddig kivizsgált mérgezések alkalmával használt gyilkos szer minden esetben a Furadan nevű, négy éve betiltott gyilkos méreg volt. A legutóbb a zentai vásárban nagy felirat hirdette, hogy FURADAN kapható. Egy belgrádi rendszámtáblás gépkocsival hozták a vásárba az ötliteres kiszerelésben csomagolt folyékony Furadant. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület feljelentést tett a tiltott mérget árusító, eddig még ismeretlen személy ellen. A vásárok üzemeletetőinek kötelessége reagálni az ilyen és hasonló kirívó esetekre.
