Egészségeset a tanyáról

Az egészséges táplálkozás meghatározó az ember egészsége és életminősége szempontjából. Míg nyugaton az emberek egyre inkább hajlandók egészséges ételek, bioélelmiszerek vásárlására, addig nálunk csak nagyon kevesek érzik ezt szükségesnek. Sajnos, közülük sem engedheti meg magának mindenki, hogy igazolt eredetű biotermékekkel táplálkozzon, hiszen a többség örül, ha alapvető szükségleteire elég a fizetése.

Topolya községben, Njegoševo (Istenáldás) mellett található a Truzsinszki-tanya, ahol már évtizedek óta őshonos állatokat tartanak és biotermeléssel foglalkoznak. Truzsinszki Szabolcs gazdának már a szülei, nagyszülei és dédszülei is a falu melletti tanyavilágban éltek, és mezőgazdasággal foglalkoztak. Szabolcs gazda ebbe a világba született, de fiatalon úgy döntött, hogy kipróbálja magát az élet más területein is. A nagyvilágban tett kalandozások során azonban mindig úgy érezte, hogy a szíve hazahúzza. Végül hazatért, és saját bevallása szerint ekkor lelte meg önmagát az állattenyésztésben és növénytermesztésben. Azonban nem az egyszerűbb utat választotta, hanem őshonos fajtákkal kezdett foglalkozni: magyar szürke marhákat telepített tanyájára, földjeibe pedig tönkölybúzát vetett. Mindezt azzal „tetézte”, hogy biogazdálkodásba fogott.

– Ma nagy divat, hogy egyre többet és többet termeljünk, és a lehető legnagyobb profitot valósítsuk meg. Sohasem gondolkodtam így, és mindig is vonzott az egészséges életmód. Az édesapám vegetáriánus volt, és mindig arra tanított, hogy figyeljek oda arra, mit eszek. Az ember míg fiatal, addig nem igen figyel oda az ilyesmire, de én otthon, a családi konyhában nem igazán ettem disznóhúst és nehéz ételeket. Édesanyám szülei szombatisták volták, így a vallásból kifolyólag is odafigyeltünk arra, hogy mit eszünk. Mikor máshol lakodalomban jól laktam csülökből és disznóhúsból, akkor éreztem saját magamon, hogy ez nem az én világom. Sokfelé utaztam Európában, sok mindent láttam, és végül úgy döntöttem, hogy az egészséges táplálkozással fogok foglalkozni – mesélte Szabolcs gazda.

Elsőként két zsák tönkölybúzát hozott Németországból. Egy idős bácsitól kapta, aki azt mesélte neki, hogy már negyven éve ugyanazt a búzát veti, és mindig nagyjából ugyanakkora a termés. Szabolcs gazda ezt nagyon érdekesnek tartotta, hiszen minden gazdálkodó arra törekszik, hogy azokat a legújabb hibrid magokat szerezze be, amelyek a legtöbbet ígérik. A tönkölybúza esetében pedig az előző évi termés egy részét félreteszik vetőmagnak, akárcsak a régi időkben. Egyre nagyobb területen kezdett tönkölyt termeszteni és lassan más gazdák is elkezdtek ezzel foglalkozni. Végül alakult egy egyesület Topolya községben, és Hollandiába szállítottak. Sajnos, ezen a területen is megjelentek a kínaiak, és az ő áraik mellett a vajdasági tönkölybúza nem maradhatott meg a piacon. A többség ekkor felhagyott ezzel, de Szabolcs gazda nem akarta feladni. Ekkor jött az ötlet, hogy különböző termékeket készít a tönkölybúzából. Elsőként a lisztre gondolt, de kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű. Kőmalmot kellett szereznie, és mivel nem molnár a tanult szakmája, ezért alaposan utána kellett járnia a témának. Ekkor kezdődött az együttműködés a topolyai Timi tésztagyárral, amelynek a tulajdonosa régi ismerőse. Lassanként próbálkoztak különböző lisztfélékkel, és három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy állandó minőségű lisztet tudjon előállítani, amiből kiváló minőségű tészták készíthetők. Azóta a Truzsinszki-féle tönkölybúzából készült tészták számos európai kiállítást és vásárt megjártak, és mindenhol dicséretben részesültek. Termékeik palettája időközben kibővült a tönkölybúza-lisztből készült kenyérrel, és ma már Vajdaság-szerte kaphatók a bioboltokban. Minden hétfőn friss kenyeret sütnek, Szabolcs gazda kocsiba ül és szétviszi termékeit Vajdaság-szerte.

A Truzsinszki-tanya másik nevezetessége a magyar szürke marha. Ez szintén egy őshonos fajta, amely tökéletesen alkalmazkodott a Kárpát-medence természeti adottságaihoz. Szabolcs gazda szerint mi emberek is sokat tanulhatnánk ettől a fajtától arról, hogy hogyan kell a természettel összhangban élni. A tanyára először négy tehén és egy bika érkezett, ma viszont már 100 egyedet számlál az állomány. Amikor Szabolcs gazda elkezdett magyar szürke marhákkal foglalkozni, akkor szinte egyedülinek számított Vajdaságban. Ma már egyre több gazdaságban van jelen ez a fajta, és többségük a Truzsinszki-tanyáról származik. Az ilyen őshonos fajták tartása Szerbiában csak állami támogatás mellett lehetséges. Jelenleg épp létezik ilyen támogatás, de olyan alacsony, hogy egy nagyobb állományt nem lehet fenntartani belőle. Szabolcs gazdának itt is a találékonyságára volt szüksége, így a marhahúsból is különböző termékeket kezdtek készíteni. A Truzsinszki-tanyán kapható magyar szürke marha húsából készül pástétom és téli szalámi. Húsfeldolgozással csak télen foglalkoznak, a melegebb időben csak megrendelésre vágnak, például lakodalmakra vagy rendezvényekre. Az utóbbi időben egy újfajta húsértékesítési mód jött divatba: négy-öt városi család összefog és megvásárolnak egy fél marhát, majd a férjek elmennek a Truzsinszki-tanyára, és személyesen dolgozzák fel a húst. Ez nem sima húsvásárlás, hanem egy kis kaland és barátkozás is. Emellett 1–2 hónapra elegendő egészséges marhahús jut minden családnak. Ez a szolgáltatási profil a gazdának is megfelel, mert így tisztességes árat kap a húsért. Ez azért is nagyon fontos, mert a magyar szürke marha két év alatt éri el a 400 kilogrammos vágósúlyt, míg a nem őshonos, hízó fajták egy év alatt. Cserébe viszont a szürke marha húsa páratlan minőségű és egészséges.

Szabolcs gazda a tavalyi évben magasabb szintre emelte a biogazdálkodást: áttértek a biodinamikus termelésre. Ez olyan szigorú biotermelési folyamat, amely egy zárt láncot képez, amiből csak a kész termék kerül ki. Az Európai Unióban ez már magas szinten van, nálunk viszont csak pár pionír foglalkozik vele. Szabolcs gazda az egyik közülük. Az újfajta termelésbe egy németországi partnerrel közösen fogott bele. Ettől az együttműködéstől azt is reméli, hogy termékei kijuthatnak a német piacra. Meglátása szerint ez egy elkerülhetetlen lépés, ha fönt akar maradni.

– Szerbiával ellentétben Németországban, Magyarországon és a nyugati országokban a biotermékek nagyon keresettek. Ezért is mentem bele ebbe az együttműködésbe a német partnerrel, hogy a termékeim kijussanak a német piacra. A biotermelés jövőjét a kivitelben látom, mert nálunk sajnos az emberek nem vásárolnak biotermékeket és nem is igazán érdekli őket az egészséges életmód – fogalmazott Szabolcs gazda.