Nemzeti ünnepünk alkalmából a napokban több külhoni magyar is a magyar állam elismerésében részesült. Gabona Ferenc tanár, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség nemrég kinevezett elnöke, a muzslyai Emmausz katolikus fiúkollégium nevelőtanára Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át a vajdasági magyar cserkészet alapjainak megteremtésében betöltött jelentős szerepe, illetve közösségépítő tevékenysége elismeréseként.
„Egy nemzet akkor képes a megmaradásra, ha tagjaiban ott él a büszkeség és a tudat, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni” – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kitüntetések átadásán tartott beszédében. Gabona Ferenc értékteremtő életútjával érdemelte ki a magyar állam elismerését. Áldásos munkájáról még a kitüntetés átvétele előtt beszélgettünk annak apropóján, hogy nemrégiben megválasztották a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnökének. Králik László (1871–1939) piarista tanár, „az első magyar cserkész”, aki a nagybecskereki Főgimnázium 1909/10-es értesítőjében közölte Robert BadenPowell Scouting for boys (Cserkészet fiúknak) című könyvének magyar fordítását, ami elindította a cserkészmozgalmat az akkori Magyarországon. A Magyar Cserkészszövetséget 1912. december 28-án hozták létre. A két világháború között ötvenezer tagja volt. A második világháború után betiltották.
A vajdasági cserkészet újjáalakulása úgyszintén innen, a déli végekről indult. – A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség az idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Harminc évvel ezelőtt alakult meg, itt, Muzslyán a Turul Őrs. Erről az eseményről májusban fogunk megemlékezni a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának ülése keretében, melynek a házigazdái leszünk. A vajdasági cserkészek legnagyobb idei eseményére Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Magyarországról, Horvátországból és a külföldi Magyar Cserkészszövetségekből várunk résztvevőket. Ez alkalomból egy emléktáblát is szeretnénk felállítani, minden tagszövetség jelenlétében, ezzel is megemlékezve arról, hogy Vajdaságban is megszerveződött ez a nemes és példaadó mozgalom, amely nagyon fontos a vajdasági magyarság számára, mondja Gabona Ferenc cserkésztiszt, pedagógus, aki a következő három évben betölti majd a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöki tisztét. A Muzslyán megtartott közgyűlésen választották meg a leköszönő elnök, Kalapis Sztoján atya helyére, aki az előző mandátumban látta el ezt a feladatot. A gyerekekkel mind nehezebb foglalkozni. Ez nem csak a pluszfoglalkozások iránti érdektelenségben nyilvánul meg, az iskolai nevelés sem egyszerű feladat már. Emiatt a cserkészetnek (újra) fontos szerep jut a fiatalok nevelésében. – A cserkészév megegyezik a tanévvel. A cserkészév elején toborzókat szervezünk Vajdaság-szerte az iskolákban, plébániákon.
Megmutatjuk, hogy miből is áll a cserkészet. Akik ezt elfogadják, fontosnak látják, be tudnak lépni és a későbbiek folyamán fejlődni tudnak tovább. Nevelési módszerünk a próbarendszer, melynek alapjai a Biblia, a magyar kultúra, a cserkésztörvények és az általános gyakorlati cserkészanyag. Cserkészetünk az egész emberre tart igényt, követi az emberi fejlődést: tanul, megállja a helyét, szolgál. A próbarendszerünknek a tárgykörei pedig a jellemnevelés, a cserkésztudás, az embertársak szolgálata, magyarságismeret és testi teljesítmény. Mindezt év közben is próbáljuk teljesíteni, különösen pedig a táborozásokon, ami a cserkészév koronája, amikor az elsajátított tudást a cserkészek a gyakorlatban is meg tudják mutatni. A cserkészetben van egy íratlan szabály is: hogy napi jótettet tegyünk. Csomót kötnek a kendőjükre a kisebbek, hogy el ne feledkezzenek erről, amikor jót tesznek, akkor kioldják. Sík Sándor szavaival élve, hogy „Emberebb emberek, krisztusibb emberek, és magyarabb magyarok” legyenek.
A cserkészet az egész emberre tart igényt, követi az emberi fejlődést: tanul, megállja a helyét, szolgál, mondja Gabona Ferenc. A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség négy körzetének (Dél-bácskai Szerémségi Cserkészkörzet, a Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet, a Torontál Cserkészkörzet és az Észak-bácskai Magyar Cserkészegyesület) 12 cserkészcsapata van, melyeknek összesen 428 tagja van. Az utóbbi két-három évben növekedett a cserkészek száma. Tekintettel arra, hogy három alakuló és két újraalakuló csapatuk is van, ez a szám a közeljövőben tovább növekedhet. Az is reménykeltő, hogy a felnőttképzésekre olyan településekről is érkeztek, ahol még nincs működő cserkészcsapat. A felnőttképzés egyik fontos célja pedig az, hogy megkönynyítse az új cserkészcsapatok alakítását és hozzájáruljon a vajdasági cserkészmozgalom tagságának a bővítéséhez. – Cserkészvezetőkre nagy szükségünk van, különösen a csapatparancsnokokra, hiszen ők vannak közvetlen kapcsolatban a cserkészekkel. A közgyűlésünkön a színvonalas cserkészetet helyeztük előtérbe. Célunk az, hogy azok a gyerekek, akik betagosodnak és részt vesznek a cserkészmunkában, azok egy megfelelő szintű tevékenységben vegyenek részt. Nem a szám a legfontosabb, hanem az, hogy a cserkész vállalja és képes legyen a hármas kötelességét, az Isten, a haza és embertársra felé – a mindennapjaiban megvalósítani. A cserkészet életforma. Nemcsak tömegmozgalom, hanem a jellemnevelésre teszi a hangsúlyt, formálja a gyereket. Ezért a próbarendszer úgy van kialakítva, hogy játékosan nevelünk. Tehát nem iskolai tanítás, oktatás folyik, hanem játékos nevelés.
A nevelés pedagógiai módszertanként van beleszőve a cserkészetbe. Talán furcsán hangzik, de igénylik a gyerekek a fegyelmet. Viszont mi, szülők, sokszor tévedünk, amikor nem tudjuk a határokat megszabni: azt, hogy meddig lehet, mit lehet. Ebben tud sokat segíteni a cserkészet. Egy tábortűz például a cserkészeknél nem úgy néz ki, hogy átugráljuk a tüzet vagy fegyelem nélkül ülnek a tábortűz körül, hanem kört alkotnak, hisz az egy meghitt pillanat, a nap koronája. Ott mindenki tudja, hogy mikor tapsol, azt is egy cserkésztapssal, köszöntve valamelyik őrsnek a bemutatóját. Tehát ott is fegyelem van, a gyerekek tudják önmagukat fegyelmezni. A mai világban nagyon fontos, hogy a gyerekek ezt is megtanulják, véli Gabona Ferenc. A közgyűlésen egy hároméves stratégiát fogadtak el a 2019–2021-es időszakra. – Úgy gondolom, hogy a dokumentum ötletes és pedagógiailag nagyon fontos, a VMCSSZ szempontjából pedig színvonalas cserkészetre utal. Remélem, hogy teljesíteni fogjuk, és hogyha ez megvalósul, akkor magasabb szintre fogunk kerülni. Öt elemet kapcsoltunk be a stratégiába, ami az összmagyar cserkész-stratégiával összhangban van. A meglévő csapataink erősítése, új csapatok létrehozása, majd olyan vonzó programok kínálata, amely bekapcsolja őket, amely nyitott mindenki felé, továbbá látható cserkészetet szeretnénk a nyilvánosság felé mutatni, és végezetül, hogy a történelmünket, a nyelvünket, a kultúránkat is beleszőjük ebbe a tevékenységbe. Nagyon fontos, hogy ezeket az értékeket továbbadjuk a következő generációknak. Erősségünk, hogy ebben önkéntes feladatot vállalnak a cserkészvezetők, ez számunkra nagyon fontos, mondta a cserkészmozgalom délvidéki alapjainak három évtizeddel ezelőtt történő megteremtéséért magyar állami kitüntetésben részesült elnök, és hozzátette, hogy a jubileummal kapcsolatos és az elkövetkező háromévi feladatokat megújult vezetéssel igyekeznek majd a leghatékonyabban megvalósítani. A VMSZSZ alelnöke Farkas Zsuzsanna, a mozgalmi vezető Magyar Dániel, a vezetőtiszt Pásztor Gábor. Az elnökségben képviseltetve van minden cserkészkörzet: Varga Zoltán SDB (Torontál Cserkészkörzet), Popov Tihomir (Észak-bácskai Magyar Cserkészegyesület), Magyar Szilvia (Dél-bácskai Szerémségi Cserkészkörzet) és Kratz Krisztián (Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet). Csapatmentorok: Szabó Hunor, Pásztor Orsolya és Úri Szűcs Réka. A stratégiai terv kidolgozója és megvalósításának a követője: Herédi Tivadar. Titkár: Süveg Hilda. Gazdasági referens: Gergely Barnabás. A 2018/19-es évben Szabó Bernadette Petőfi Sándor-ösztöndíjasként segíti a vajdasági cserkészmozgalmat. Feladata elsősorban a bánáti cserkészcsapatokkal való foglalkozás.
