Horvátország nem blokkolja Szerbia európai integrációját, csupán ragaszkodik bizonyos feltételek teljesítéséhez, fejtette ki sokadszorra pénteken Miro Kovač horvát külügyminiszter ahhoz kapcsolódóan, hogy az ország egyetlen európai uniós tagállamként nem adta még beleegyezését a 23. fejezet megnyitásához. Horvátország egyik legfontosabb kikötése annak a szerbiai törvénynek a hatályon kívül helyezése, amely alapján a kilencvenes években a volt Jugoszlávia területén háborús bűnöket elkövető szerb állampolgárok elleni büntetőeljárások lefolytatása a szerbiai igazságügyi intézmények kizárólagos hatáskörébe tartoznak, emelte ki Kovač, majd bejelentette, hogy hamarosan Szerbiába látogat.
– Horvátország támogatta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. Az úton továbbhaladni azonban csak akkor lehet, ha az ország teljesíti a szükséges feltételeket. Az alapvető feltételek egyike mindenféleképpen a joguralom. Emlékezzünk csak vissza, hogy Szerbia 2012-ben vált az EU tagjelölt országává, az első kormányközi konferenciát azonban csak 2014 januárjában tartották meg, az első tárgyalási fejezet megnyitására pedig azért kellett ismét majdnem két évet várni, mert Németország és Nagy-Britannia ragaszkodtak a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd eredményességének fokozásához. Akkor senki nem mondta azt, hogy a szóban forgó két ország blokkolja Szerbiát az európai úton. Horvátországnak elsősorban továbbra is a háborús bűnök okán indított büntetőeljárásokat szabályozó törvénnyel vannak a legnagyobb fenntartásai. Ez teljes őrület. A volt Jugoszlávia területén lezajlott háborút Szerbiában tervezték ki, ezért a háborús bűnösök ellen nem indulhat Szerbiában büntetőeljárás. Ezt a törvényt muszáj módosítani, hiszen rendkívül káros a jószomszédi viszonyokra nézve. Ez olyan, mintha Németország indított volna eljárásokat a második világháború német háborús bűnösei ellen – érvelt Kovač.
A horvát külügyminiszter a folytatásban arról beszélt, hogy Horvátország továbbra is támogatja az EU bővítését, valamint a jószomszédi viszonyok elmélyítését, ennek az ügynek semmi köze ezekhez a témákhoz. Az EU-tagság a legjobb dolog, ami a régió országaival történhet, szögezte le Kovač.
Horvátország múlt héten kérte írásos formában az Európai Unió tagállamaitól, hogy a Szerbiával kapcsolatos horvát követelések váljanak az EU Szerbiával szemben támasztott feltételeivé. Sajtóértesülések szerint a horvátoknak egyelőre nem sikerült meggyőzniük az unió vezető politikusait. Németország és a Bundestag képviselői különösen felháborodtak a horvát magatartás láttán, mert mint kifejtették: jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Miro Kovač berlini horvát nagykövetként több alkalommal is felháborodásának adott hangot, amiért Szlovénia a Pirani-öböl körüli nézetkülönbségek okán blokkolja Horvátország uniós csatlakozását. Kovač, miután elnyerte a német képviselők támogatását a Horvátország és Szlovénia közötti vitában, állítólag ígéretet tett arra, hogy Horvátország soha nem fog Szlovéniához hasonlóan viselkedni.
David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője sem támogatja Horvátország magatartását. A jelentéstevő, aki április 24-én személyesen kísérte figyelemmel a rendkívüli köztársasági, tartományi parlamenti és helyhatósági választásokat, pénteken kifejtette: Brüsszelnek, támogatásának jeléül, mielőbb meg kellene nyitnia Szerbiával a 23. és 24. tárgyalási fejezeteket. A szerbiai lakosság a vasárnapi választásokon egyértelműen az ország európai útja mellett adta le voksát, Brüsszelnek pedig segítenie kell az országot, szögezte le McAllister, aki konstruktívnak értékelte Szerbia együttműködését a régió országaival.
