Mentőhajó járja a Tiszát

Nem kell meglepődnünk, ha gyakran egy citromsárga, nagyobb méretű csónakot látunk a Tiszán közlekedni, ez ugyanis a zentai székhelyű Tisza mentőcsapat mentőhajója, mellyel valószínűleg éppen őrjáratot tartanak a folyón. A hajótestet és egy hozzá való segédmotort a tartományi szervek támogatásával még 2014-ben vett meg a civil szervezet, viszont felszerelés és bejegyzés hiányában csak próbajáratokat végeztek vele.

A mentőcsapat tagjai sorra járták a Tisza menti önkormányzatokat további támogatásért, és nagy meglepetésükre a magyarkanizsai önkormányzat magára vállalta a fő hajtómű megvásárlását. Egy Honda 50-es típusú motort vettek a mentőhajó üzembe helyezéséhez, a zentai önkormányzat pedig állta az irányítópult beszerelésének és a regisztrációnak a költségeit. A Tisza mentőcsapat munkája ezzel kiteljesedhet, így a magyar határtól egészen Óbecséig szemmel tarthatják a vizet és a vízi történéseket.

A Tisza mentőcsapata 2013-ban búvárok összefogásával alakult, minden olyan településről van tagjuk, amelyet érint a Tisza, sőt még Nagykikindáról is. Egyik fő tevékenységük a Tiszában eltűnt személyek felkutatása, az életmentés, továbbá a folyón zajló élet figyelemmel kísérése, víz alatti megfigyelések, vízi, vízközeli rendezvényeken felügyelet biztosítása, búvár- és vízimentő-képzés.

Baranyi Nándor, a mentőcsapat vezetője azt mondta, nagy előrelépés számukra ez a jól felszerelt hajó, hiszen egy ilyen missziót teljesítő szervezet nem is létezhet enélkül.

– Eddig egy felfújható katonai csónak volt a munkaeszközünk, és ahhoz képest ez a mentőhajó óriási előrelépés. Ez valójában úgy néz ki, mint egy hosszabb, szélesebb csónak, viszont rendkívüli tulajdonságai megkülönböztetik egy átlagos csónaktól. A mentőhajó több mint hat méter hosszú, a teherbírása 2,5 tonna, finom, kissé rugalmas alumíniumból készült, vagyis jól ellenáll az ütésnek, nem hasad rögtön, 1000 kg-ot tud ellensúlyozni a vízben, három rétegű az alja, 1000 liter levegőkamra van benne. Ha színültig is van vízzel, hat embert stabilan szállít. Ez nagyon fontos tulajdonság egy árvíz esetén, vagyis ezzel a hajóval árvíz sújtotta területen is segítséget tudunk nyújtani akár belföldön, akár külföldön. 2014-ben Obrenovacon én is részt vettem az árvízi mentésben, és ott tapasztaltam, mekkora különbség van egy átlagos csónak és egy mentőhajó között, azért is küzdöttünk nagyon egy ilyen járműért. Szerencsére árvíz csak ritkán van, de munkánk az bőven akad anélkül is, főleg, ha megindul a strandszezon. Mivel egyik fő tevékenységünk a Tiszában eltűnt személyek felkutatása, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tájékoztassuk az embereket, hol lehet biztonságosan fürdőzni, mert a legtöbb tragédia abból adódik, hogy nem megfelelő helyen fürdenek. Szerbiában a Tiszán egyetlen hivatalos strand sincs, de léteznek strandolásra alkalmas helyek, mégis sokan iszapos, hirtelen mélyülő helyeket választanak, pedig az még a jól úszóknak is feladja a leckét. Ha éppen a vízen vagyunk, és látjuk, hogy valakik ilyen helyen mártóznak, figyelmeztetjük őket. Tavaly, mikor Gyálánál három kiskorú vízbe fulladt, ott is az volt a probléma, hogy nagyon iszapos volt a hely, és az iszap lehúzta őket. Azokat a gyerekeket is mi hoztuk ki a vízből.

Jelenlétünk a folyón azért is fontos, mert talán sikerül visszaszorítani az orvhalászatot, és elcsíphetjük, ha valaki idegen anyagot enged a folyóba. Látjuk, hol vannak a varsák, hol vannak a hálók, észrevesszük, ha méreg kerül a Tiszába. Mivel a Tisza-partján igen sok rendezvényt tartanak, vízi felügyeletet is szoktuk vállalni. A magyarkanizsai úszómaratonon, a törökkanizsai Ereszkedés a Tiszán rendezvényen is mi felügyeljük a történéseket, és ahol kell, segítünk. A törökkanizsai ereszkedésen mindig sok a tennivaló, tavaly több mint húsz vízbe esettet húztunk ki, többségük ittas állapotban volt. Tevékenységi körünkbe tartozik még a víz alatti élővilág megfigyelése is. Ennek érdekében minden évben ugyanazon a helyen merülünk, és megfigyeljük, hogyan változik az élővilág, és ezt le is jegyezzük. Feljegyzéseink alapján mondhatjuk, hogy szaporodnak a halak, és a víz is elfogadhatóbb minőségű, nő ugyanis a rákok száma. Olyan feladatokkal is megbíznak bennünket, hogy tisztítsunk meg egy-egy partszakaszt. A közeljövőben Törökbecsén a partot fogjuk átnézni, és négy méter mélységig kiemeljük belőle a szemetet. Nagyon sok benne az autógumi, főleg azokat kell kiszednünk, de ilyenkor elsüllyedt csónakok darabjait, esetleg elsüllyedt csónakmotorokat is a felszínre hozunk – mondta a szakember.

Baranyi azt is elmondta, hogy habár a mentőhajó már a tulajdonuk, még van adósságuk, a hajó tetejére húzható napvédő, esővédő tartozékot ugyanis még nem tudták kifizetni. Arról is beszámolt, hogy a hajó szárazföldi szállításához vontatót kellene venniük, és még ahhoz is keresik a támogatót:
– Ha, mondjuk, árvíz sújtotta területre kellene mennünk segíteni, vontatóval kellene a hajót elhúznunk, és nekünk még nincs, de bízunk abban, hogy akad majd támogatónk. Kellene még az életmentéshez személyszállító alumíniumléc, amivel kihúzzuk az illetőt a vízből, szükségünk lenne még benzin üzemeltetésű kompresszorra, amivel a merüléshez szükséges palackokat a helyszínen tudjuk tölteni, mentőmellényekre, reflektorokra, szakszerű elsősegélydobozra, továbbra számos apróságra, de bizakodóak vagyunk, és ahogy hajónk lett, minden más kellékünk is meglesz a munkához, hiszen olyan tevékenységet végzünk, mely folyóparton nélkülözhetetlen. Azért is lett a szervezet, mert éreztük a hiányát. A Tisza mentőcsapatnak mintegy hatvan tagja van, közülük 20 szaktudású. A legtöbbet Saša Ristić, Adžič Róbert Krisztián és én dolgozunk együtt, de a többiek munkája is nélkülözhetetlen – hangsúlyozta a Tisza mentőcsapat vezetője.