A magyar kormány 50 milliárd forintos gazdasági támogatásából a Prosperitati Alapítvány a héten 58 fóliasátorra pályázóval írta alá a szerződést. A pályázati kiírás szerint a keretösszeg eredetileg 15 millió dinár volt, ám mint azt Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a szerződés aláírásakor elmondta, az érdekelődésre való tekintettel megemelték 25 millióra. A pályázók egyenként legfeljebb 800 000 dinárt nyerhettek. A befektetésre kért pályázati összeghez 20 százalékos önrészt kellett a pályázónak előteremteni. Voltak, akik fóliasátrak építésére pályáztak, mások csöpögtető-, vagy fűtrendszerek beszerelésére.
A virágok jelentik a palicsi házaspár megélhetését
Kádár Adriánék hét éve foglalkoznak virágtermesztéssel. A fiatal palicsi házaspár először zöldségfélékkel próbálkozott, de aztán jobbnak látták áttérni a virágnevelésre. Most 11 fóliasátruk van, és a sikeres pályázás után még hármat tudnak majd építeni. Adrián azt mondja, eddig minden évben sikerült növelni az eladott virágok számát. Amikor megkérdeztem miből mennyi van, azt válaszolta, csak muskátliból 15 ezer tő, a kisebb növényekből fajtánként akár negyvenezer darabot is nevelnek. Hatalmas melegházak, benne gyönyörű, egészséges virágok: petúniák, pistikék begóniák, levendulák… Adrián azt mondja, már a nagy részét sikerült eladni, ami meg maradt, azt hamarosan kedvezményesen kínálják majd.
– Én sohasem akartam innen elmenni. Egyetlen egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy kivándoroljak. Azt gondolom, hogy az ember, ha komolyan veszi a munkáját, ha dolgozik becsülettel, akkor itt is lehet vállalkozni. Ez a pályázaton elnyert összeg segít abban, hogy bővítsük a termelésünket, hogy esetleg egy kicsivel több embert alkalmazzunk, s hogy idővel majd mi is jobban éljünk, meg azok is, akik nálunk dolgoznak. S akkor még talán arra is lesz lehetőség – ha változnak a gazdasági körülmények –, hogy azok is visszatérjenek, akik már elmentek innen – mondja Adrián.
A fiatalember úgy gondolja, hogy a magyar kormány támogatásával ő is jól jár, meg általa a környezte is. Szóról szóra ezt mondja a muzslyai Molnár Árpád is, aki a melegházakban korai káposztát meg paradicsomot termel. Arról beszélt, hogy Nagybecskerek környékén negyed- ötödosztályúak a termőföldek, ezért ők a melegházi termeléssel igyekeznek belőle a maximumot kihozni. Egyedül is lehet gazdálkodni, csak nem érdemes, mondja Árpád, és arról beszél, hogy mindenkinek sokkal több a haszna, ha összefognak az ágazat termelői. Ő a Császárkert beszállítója, ahogyan nagyon sokan mások is ezen a vidéken.
Molnár Árpád: Együtt könnyebb
– Mi, termelők fogtunk össze, és csináltunk egy felvásárlócéget, így mindannyian oda visszük a termésünket, és onnan forgalmazzuk tovább. Az üzletláncokban értékesítjük a termést. Nincs ebben semmi újdonság, csak így kell dolgozni. Ajánlom mindenkinek, nem csak a zöldségtermelőknek, hanem a tejtermelőknek, meg a többinek is, hogy fogjonak össze. Először regionális szinten, utána pedig globális szinten is. Ez jó lesz nekünk is, meg a környezetnek is, meg jövőre az országnak is – mondja határozottan a fiatalember.
A nemesmiliticsi Szécsényi Arankáéknál családi vállalkozás a fóliasátras termelés. Mint mondja, eddig két kis fóliaházban termeltek. Minden évben először salátát, majd palántát nevel, ezután paradicsomot, paprikát ültet, végül uborka kerül a földbe.
Szécsényi Aranka: Mindenki besegít
– Én vagyok ugyan a termelő, de nálunk az egész család kiveszi a részét a munkából. A férjem is meg a két fiam is. Mi egyedül megtermeljük és értékesítjük is a termést a közeli piacokon. Eddig két kis fóliasátram volt, most egy nagyobbra és dupla fóliásra pályáztam, és nagyon örülök neki, hogy nyertem. Nagy segítség lesz ez, mert bővülhet a termelés, meg hát abban is bízom, hogy szebbek lesznek majd a paprikák, meg a paradicsomok, sőt korábban teremnek, s a primőr árunál az egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kerül ki a piacra – mondta Aranka.
Juhász Bálint, a magyar kormány gazdasági támogatásának kiosztását lebonyolító Prosperitati Alapítvány ügyvezetője kérdésemre elmondta, hogy a VMSZ által kidolgozott gazdasági- és vidékfejlesztési stratégia egyik sarkköve a fóliasátras termelés. Az egyik cél az intenzív mezőgazdasági termelés, a másik pedig az organikus élelmiszerek termelése, és a gazdasági vertikumban a fóliasátras termelés az alapanyagbázist jelenti.
– A támogatásnak köszönhetően azok, akik zöldségtermeléssel foglalkoznak, tudnak mennyiséget növelni, illetve el tudnak ezzel kezdeni foglalkozni. Ők alapanyagbázist biztosítanak a zöldségfeldolgozó iparnak. Képbe kerülnek a hűtőházak, a különböző konzervgyárak vagy a hideg, meleg eljárással termékeket előállító gyártók. Egyébiránt a második körben a nagyobb hozzáadott értékre kiírt pályázatunkon már a gazdálkodók is tudnak a feldolgozásra pályázni. Azt gondolom, hogy a harmadik körben, amikor majd már a vertikummal is tudunk foglalkozni, akkor tudjuk felállítani és a kört rövidre zárni, ahol a feldolgozó is jelen van, az alapanyagbázis is jelen van és a piacot is megtaláljuk. A megfelelő minőségű és állandó mennyiségben előállított termékeknek van ma piaca a világban – mondta az ügyvezető.
A magyar kormány támogatásának célja, hogy a magyarság gazdaságilag megerősödjön. Hogy a peremről bekerüljön a gazdasági élet vérkeringésébe. Hogy mekkora igény van a támogatásokra, azt híven tükrözi az érdeklődés: csak az első pályázatai körben 2413 igénylést nyújtottak be. Juhász Bálint szerint a siker titka a VMSZ által megrendelt és kidolgozott gazdasági- és vidékfejlesztési stratégiában van.
– A stratégiai irányvonalak jók, a támogatás jól átgondolt alapokon nyugszik (ez a munka a professzorokat dicséri, akik ezt megalkották) és mindez találkozik az igényekkel. Gondoljunk csak arra, micsoda érdeklődés volt eddig a pályázatok iránt! Csupán az első pályázati körön vagyunk túl, és eddig 2413-an adták be igénylésüket. A második pályázati kör határideje június harmadikán jár le, és itt is töretlen érdeklődésre számítunk. Azt üzenem mindenkinek, hogy a második körben is nyugodt szívvel pályázzon mindenki, nyert, nem nyert az első körben, nem számít. A második körben biztosan nincsen el nem számolt adóssága az Alapítvány felé. Persze egyetlen pályázatot lehet benyújtani körönként. Aki az elsőben pályázott, ugyanaz a személy a második körben is pályázhat. És azt gondolom, hogy a harmadik kör, ami még az idén meg fog jelenni, teljessé teszi az idei programot, s a jövő évre még jobban fel tudunk készülni. Jó alapunk van, komoly munka van a hátunk mögött, és az a feladatunk, hogy sikerre vigyük a vállalásunkat, hogy a magyar kormány támogatását a legjobb helyre juttassuk el – mondta az Alapítvány ügyvezetője.
Dr. Menyhárt Attila, a szabadkai Magyar Főkonzulátus vezető konzulja kérdésünkre elmondta, hogy csaknem négy éve dolgozik a szabadkai külképviseleten, és nagyon sok embert megismert a magyar állampolgárság igénylése okán. Emberi sorsokkal találkozott szemtől szembe. Éppen ezért ő személyesen is nagyon örült a kormány döntésének, hogy a VMSZ gazdasági- és vidékfejlesztési stratégiáját értékelve eddig soha nem tapasztalat gazdasági támogatást kaptak az anyaországtól az itt élő magyarok, illetve a kettős állampolgárok.
Dr. Menyhárt Attila vezető konzul: A cél, hogy szülőföldjükön boldoguljanak a fiatalok
– Az elsődleges cél az volt, hogy ne menjenek el innen az emberek. Itt találják meg a számításukat és itt boldoguljanak. Ezzel együtt jó példát mutassanak a gyermekeiknek is, hogy azok se vágyódjanak el Nyugatra vagy bárhová máshová, hanem itt maradjanak, és itt találják meg a boldogulásukat. Kezdetektől fogva a konzulátus munkatársai részt vettek a pályázati lehetőségek ismertetésében Vajdaság-szerte. Azt tapasztaltuk, hogy hatalmas az érdeklődés, és hogy a dolgozni, megmaradni kívánó fiatalok számítanak az anyagi támogatásra, s akarnak jövőt építeni ott, ahová születtek – mondta a vezető konzul.
