Szabadka egyik legimpozánsabb épülete egykor kaszinónak adott otthont (Molnár Edvárd felvétele)
Ilyen szintű renoválás még sosem történt a műemlékvédelem alatt álló, egyemeletes, 125 éves, Raichle Ferenc-tervezte, neoklasszicista stílusú épületen, mint amilyen most zajlik a Szabadkai Városi Könyvtárban: lift készült, az épület új irodahelyiségekkel gazdagodott, a most még nyitott udvar átriummá alakul, ebben a zárt udvarban kap helyet az új, modern, európai követelményeknek is eleget tevő olvasóterem, miközben az épület többi részét megóvják eredeti formában, ahogyan azt Raichle Ferenc elképzelte.
Az építkezés első fázisában már elkészült a lift (Molnár Edvárd felvétele)
A három évre tervezett, a Magyar Nemzeti Tanács közbenjárásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. finanszírozta munkálatok három fázisban zajlanak. A most záruló első fázisban elkészült a lift, amellyel az európai irányelvek szerint rendelkeznie is kell egy ilyen közintézménynek, három új irodahelyiséget alakítottak ki, felújították a mosdókat, a könyvtár helyiségei klimatizáltak lesznek, és elkészült a tűzjelző rendszer tanúsítványa is. Mindez 15 millió dinárba került. A második fázis ősszel kezdődik, ekkor az udvar átriummá alakítása, valamint az új olvasóterem kialakítása történik meg, és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális munkálatok zajlanak majd. 2017-ben, a harmadik fázisban pedig a felszereléssel, az informatikai eszközök és a bútorok elhelyezésével ér véget ez a projektum, amely egy európai szintű könyvtárat eredményez. Ahogyan Dragan Rokvić, a könyvtár igazgatója fogalmazott: a munkálatok végére a könyvtár épülete a 19. századból a 21. századba lép.
Dragan Rokvić (Molnár Edvárd felvétele)
– Néhány éve a könyvtár megkezdte alapjaiban megreformálni a munkát több irányban is. Egyik irány természetesen a könyvállomány további gazdagítása, ami mindig is feladatunk, most mintegy 450 ezer könyvünk van összesen, majdnem fele magyar nyelvű, és Szerbiában mi vagyunk az egyedüli könyvtár, amely három nyelven működik, valamint nagy hangsúlyt fektetünk a hazai, illetve a magyarországi, horvátországi könyvtárakkal való együttműködésre is. A könyvtári tevékenységek mellett másik irány pedig az építkezés, a kommunális infrastruktúra felújítása. A városi könyvtár épülete, amely egykor a Skenderović-kúria helyére emelt Nemzeti Kaszinónak adott otthont, Szabadka egyik legszebb, legimpozánsabb épülete, amelyet eredeti pompájában meg kell óvnunk az utókor számára, másrészt viszont a könyvtárnak, mint intézménynek meg kell újulnia, lépést kell tartania a világ változó követelményeivel, és elengedhetetlen lépéseket tenni a könyvtár modernizálása irányába. A városi könyvtár udvarában ez utóbbi céljából alakul ki az átrium és épül új, modern olvasóterem, amelynek multimediális karaktere is lesz, fonotékával és más audiotartalmakkal, miközben a most használatos olvasóterem visszanyeri eredeti formáját, és reprezentatív kiállítási térként, különböző könyvbemutatók helyszíneként működik majd. Megőrizzük, amit meg kell őriznünk, és modernizáljuk, amit modernizálni kell – hallottuk az igazgatótól.
A nyitott udvar zárt átriummá alakul át (Molnár Edvárd felvétele)
Ha azt említjük, hogy egykor kaszinó működött a mai Városi Könyvtár épületében, talán nem is gondolnánk, hogy a szellemisége valójában közel is állt a most itt működő intézményéhez, ugyanis a szabadkai Nemzeti Kaszinó tulajdonképpen kultúrháznak számított, ahol a város akkori társadalmi „krémje” gyűlt össze, és a korabeli újságok tanúsága szerint tilos volt a politizálás, sőt egyes források szerint a kártyajáték is, ehelyett az itt zajló „nyájas eszmecserék” célja az erkölcs nemesítése, az ízlés finomítása volt, a bálterem és a társalgó mellett pedig a kaszinónak könyvtára és olvasóterme is volt.
A jelenlegi olvasóterem reprezentatív kiállítási térként működik majd, és olyan formában őrzik meg, ahogyan azt az épületet tervező Raichle Ferenc elképzelte (Molnár Edvárd felvétele)
– Ma, amikor az értékek romlanak morális, kulturális értelemben is, és általánosan elmondható, hogy a banalitás légkörében élünk, meggyőződésem, hogy a könyvtár azzal, hogy egyebek mellett olyan rendezvényeket szervez, mint a Kosztolányi Napok, az Irodalmi Kiš-ernyő vagy a Radomir Konstantinović tiszteletére létrehozott tanácskozás, sikerül megőriznünk ezt a helyet a kultúra kellemes és fontos helyéül, és a városi könyvtárnak meghatározott jelentősége van. Az a célunk, hogy jó irányba haladjunk, és hogy továbbra is olyan közösség legyünk, amely gondoskodik a könyvekről és szorgalmazza az olvasást, hiszen könyvek és olvasók nélkül könyvtár sincs, mindehhez pedig hozzájárul reményeink szerint a könyvtár modernizálása is. Azt látjuk, hogy a kulturális befektetések azonnal eredményt hoztak, ez történt a Kosztolányi Dezső Színház, valamint a Városi Múzeum esetében is. Ez jó stratégia, és bízom benne, hogy ez a befektetés itt a Városi Könyvtárban is eredményes lesz – mondta Rokvić.
