Bácsgyulafalva

133 évvel ezelőtt 13 bánáti faluból települtek a lakosok Bácsgyulafalvára, ugyanis miután az ottani áradások miatt a víz folyton elöntötte a megélhetést biztosító termőföldeket, mintegy 500 család kerekedett fel Sipos György vezetésével (a falu főutcája az ő nevét viseli), hogy a folyóktól távol új lakhelyet keressen magának, s ezt meg is találták a Telecskai-dombok hátán. Az új település gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszterről kapta a Gyulafalva nevet (amely Telecska is volt magyarul, most pedig hivatalosan Bácsgyulafalva a magyar neve), annak tiszteletére, hogy Szapáry utaltatta ki a kincstárból a területet a letelepüléshez a lakosság számára.

A fiatal településen látszik, hogy megtervezett: a központja szabályos kör alakú, itt helyezkednek el a középületek: középen a templom, körülötte az iskola két épülete, az óvoda, a parókia, az egészségház, a posta, a helyi közösség épülete és a kultúrotthon. Az utcák pedig szabályosan sorakoznak, derékszögeket alkotnak. A nyugat-bácskai, Zombor és Topolya között található településnek a 2011-es népszámlálási adatok szerint 1728 lakosa volt, a helyi közösségben viszont megtudtuk, hogy ma már fizikailag csak 1310-en élnek, 220-an élnek külföldön (főként Németországban, Ausztriában és Magyarországon), 47-en pedig más vajdasági községekben úgy, hogy a bejelentett lakcímük még Bácsgyulafalván van. A lakosság 70 százaléka magyar és javarészt mezőgazdaságból él, de amennyire ismertek voltak a telecskaiak a dohánytermesztésről, ez ma már 10 hektárra szűkült.
Tenni akarásból nincs hiány a faluban, erről győződünk meg, hallgatva Keszég Kornélt, a helyi közösség tanácsának elnökét, és Elvegyi Ákost, a helyi közösség tanácsának titkárát.
Zombor város a falvak részére minden évben bizonyos aszfaltmennyiséget biztosított, mi a munkát azzal kezdtük, hogy az utcákon az útburkolati hibákat kijavítottuk, majd a következő évben le tudtuk kérni a két évre szóló mennyiséget, és meg tudtuk csinálni a templom körül a félkört új aszfaltburkolattal, 2015-ben pedig szintén új aszfaltburkolatot kapott egy utca. 2009-ben temetőrendezésbe fogtunk, elkészült a temető kataszteri térképe, a régi temetőrész tisztítása, a régi sírokból emléktemető lett, és tervünk egy kálvária építése.

A falu új ivóvízkutat is kapott. Zomborhoz 15 falu tartozik, és amikor a város felajánlotta, hogy új kutat fúr, csak Bácsgyulafalva és a szomszédos Kerény élt ezzel a lehetőséggel. A faluban zárt rendszerű térfigyelő-rendszer is működik a közbiztonság javítása érdekében, egyrészt prevencióként, másrészt a felvételeket a bűnüldöző szervek visszanézhetik. A 90-es években éjszakai őrjárat működött, de az megszűnt, és azon gondolkodtunk, hogy legálisan mit is lehetne tenni. Saját költségvetésből megvalósítva összesen 16 kamera figyeli a ki- és bevezető fő- és mellékutakat, és az is egyedi megoldás, hogy a kamerák wifi-rendszerrel kapcsolódnak a központi egységhez. 2004 óta megjelenik a helyi újságunk is, a Gyulafalvi Napló, valamint a falunak saját honlapja és You Tube-csatornája is van – mesélték a beszélgetőtársaink, akik a falujukat viccesen csak Bácsgyulafalva Önálló Köztársaságként emlegetik, utalva ezzel a Zombor várossal folytatott küzdelemre a centralizációs törekvések miatt. – Zombor központosítani akar, szeretnék onnan irányítani a falvak életét, főként a kommunális szférában. Zombor 2014-ben létrehozta a Prostor Közvállalatot és például, ha mi a központban szeretnénk falunapot szervezni, akkor a saját terünk használatához az ő hozzájárulásukat kell külön kérvényeznünk. A kommunális munkásokat átkényszerítették a közvállalatba – azzal, hogy a munkát továbbra is mi adjuk ki nekik, nem Zomborból kapják a feladatokat, hiszen a városban nem tudják, hogy itt mikor mit kell takarítani, füvet vágni stb. – és a temetővel való gazdálkodást is átvették volna, de mi harcolunk azért, hogy a temetőnket nem adjuk. A Prostor Közvállalat a közterületek kaszálásra az idei évben idáig csupán 30 liter üzemanyagot biztosított, amiből a közterületek tizedét sem lehet itt karbantartani – mondják.
Kérdésünkre, hogy milyen további terveik vannak, elmondták, hogy ezek után is, csakúgy mint eddig, a lakosság érdekeit képviselik, prioritás a falut átszelő, immár 40 éve nem újított regionális út felújítása, és a víz fővezetékrendszerének felújítása.

A községháza – ahogyan a helyiek hívják – mellett egy kondigépekkel felszerelt termet találunk, a Kapocs Ifjúsági Szervezet június közepén nyílt klubhelyiségét. Búr Arnoldtól, a szervezet elnökétől megtudtuk, hogy 2 éve működnek bejegyzett szervezetként. Először fiataloknak szerveztek bulikat, majd bekapcsolódtak a falunapi rendezvények szervezésébe is, mint amilyen a falunapi program, gyereknapi programot, pünkösdi bált szerveztek, s egyre több pályázati lehetőséggel is kezdtek élni. 2015-ben négy sikeres pályázatuk volt, háromszor nyertek Zombor város pályázatain, és a Magyar Nemzeti Tanács pályázatán is sikeresen szerepeltek, a klubhelyiség és edzőterem felszereléséhez az MNT-nél nyertek támogatást, idén ezidáig pedig már 4 sikeres pályázatuk van, egyebek mellett budapesti kirándulást tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően.
A központot körbejárva megtudjuk, hogy a Kis Ferenc Általános Iskolában a most zárult tanévben 104 diák volt, és szerencsére még van annyi gyerek, hogy önálló tagozatokban tudjanak magyarul tanulni. A lakosok magyar misékre járhatnak, és az egészségházba is naponta olyan orvos jár ki Zomborból, aki beszél magyarul is. Mindenképpen szót érdemel a művelődési élet is, hiszen a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület berkeiben citera-, színjátszó-, két gyermeknéptánc- és kézimunkacsoport is működik, sikeresen, hiszen számos versenyről díjakkal térnek haza. Égető Éva, az egyesület elnöke elmondta, ezek a csoportok és az egyesület rendezvényei szinte az egész falut megmozgatják. Rendszeresen részt vesznek az Ötösfogat művelődési rendezvényen, az augusztusi falunapi programban, az októberi ún. karónapi ünnepségen, ami a falu alapításának ünnepe, a faluban több amatőr festő alkot, nekik is és a kézimunkacsoportban tevékenykedőknek is kiállításokat szerveznek, karácsonyi műsort készítenek, karácsony apropóján pedig még egy különlegesség van: a bácsgyulafalvi gyerekeknek a helyi közösség tanácsa, a művelődési egyesület és az ifjúsági szervezet összefogásának köszönhetően a télapó lovaskocsifogattal körbejárva a falut viszi házhoz a csomagokat.