Szent István király óta a magyar nép Máriát, Jézus Krisztus édesanyját, Boldogasszonyának hívja. Ez az ezeréves ragaszkodás és a szeretet kifejeződése mutatkozik meg Kisboldogasszony ünnepén, (szept. 7-8) a Szűzanya születésének napján, Doroszló – Szentkúton, délvidék hívő népének nagy zarándoklatán.
Teszi ezt azért, mert ragaszkodik hitéhez, magyarságához, múltjához, értékeihez, és ezért nem is mulasztja el felköszönteni nemzetünk Patrónáját születése napján. Délvidék szinte minden településéről, még a legapróbb, vagy legtávolabbi magyarok lakta falvakból is, ezen a napon összejön a hívő magyarság, mert ott akar lenni, ahol ennek a kedves asszonynak a köszöntése zajlik. Itt vonulnak fel a falvak, városok történelmi zászlai, lobogói, népviseletbe öltözve hozzák saját templomuk Mária-szobrait. A Szentkút erre a napra egy nagy találkozási hellyé válik. Ember és ember, valamint Isten és ember találkozásának a helyévé.
Hogy miért éppen Doroszló – Szentkút az a hely, ahol ez a nagy zarándoklat minden évben megújul? Mert a régiek szerint ez az a hely, ahol az ég közel van a földhöz, s talán ezt abból a tapasztalatból merítik, mely mind a mai napig hívek ezreit hozza vissza évről évre. Mert Nagyasszonyunk ezen a helyen fakasztott forrást a hozzá forduló gyógyulni vágyóknak. Ezt a kutat említi III. Béla Premontrei kolostort alapító adománylevele, Nagy Lajos királyunk ide építtetett Klarissza kolostort, a török időben ez a hely marad a bujdosó magyarjaink lelki gondozásának a helye. A török utáni korban ez a kút lesz a visszatérő nép szent forrása, ahonnan nemcsak a szomjúságához, hanem az új élethez is merítette vizét.
Számos regét, anekdotát, csoda-elbeszélést ihletett ez a forrás. Megszámlálhatatlan gyógyulás, Mária-látomás kapcsolódik a kúthoz. XV. Benedek és XII. Piusz pápa több pápai jogú búcsúi napot adományozott a Szentkúton.
Ezt a helyet, a szentkutat, nem mi, emberek választottuk ki a profán világból, hanem Isten édesanyja itt hajolt le sokat szenvedett népünkhöz. Ezért lett ez a hely az itt élő magyarságnak a Kisboldogasszony-búcsúja, a térség zarándoklata, melyet Istenért, Patrónánkért és nemzetünkért minden évben megünneplünk.
