Most éljünk a lehetőségekkel

A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a gazdasági fejlődést és ezáltal a szülőföldön való megmaradást helyezte előtérbe, ezért nyilvánította a 2017. évet a külhoni magyar családi vállalkozások évének. A múlt pénteki nyitórendezvényen, Balatonalmádiban mintegy 200 vállalkozó vett részt a Kárpát-medence egész területéről. Nagy Sándor István fiával képviselte a vajdaságiakat a külhoni magyar családi vállalkozások évének nyitórendezvényén.

Nagyék több mint két és fél évtizede, 1991-ben kezdtek a családi vállalkozásba. Az édesapán és fián kívül jelenleg Sándor felesége, Valéria, valamint két lányuk, Veronika és Enikő, továbbá a menyük, Nagy Fábri Angéla veszi ki részét a munkából. A gyümölcs- és zöldségfeldolgozás mellett a család turizmussal foglalkozik, festékboltokat és barkácsáruházakat is működtet. Ezeket a tevékenységeket négy cégbe fogták össze.

A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás teszi ki a vállalkozás legnagyobb részét, ezt az újvidéki Aretol cég irányítja. A feldolgozást hat telephelyen végzik, Törökbecsén, Péterrévén, Adán, Moholon, Ókéren (Zmajevo) és Bácsfeketegyen (Feketić). Nagy Sándor igazgatóval az Aretol Kft. újvidéki logisztikai központjában beszélgetek, mielőtt útra indulna. A péterrévei származású, Újvidéken élő okleveles közgazdász ugyanis hetente két alkalommal látogatja telephelyeit, felesége pedig az adai Park szállodájukat.

Nagy Sándor kitartó munkával, szorgalommal építette vállalkozásait. Az Agrovojvodina nagykereskedelmi cégben szerzett 12 évi tapasztalattal, 38 évesen 1991-ben megalakította a Rotor magánvállalkozást.

– Az első 6 évben áramfejlesztőket raktunk össze, ez volt a gyártási tevékenységünk, ezenkívül festékkiskereskedelmi üzletláncot alakítottunk ki Újvidéken és környékén 15 üzlettel, emellett volt villamossági nagykereskedelmünk is. Aztán képviselője lettünk a szlovén Etol cégnek, és élelmiszeri aromáikat forgalmaztuk az embargó ellenére még működő szerbiai cégeknek.

1996-ban a Rotorból kivált ez a tevékenység és az új céget Aretolnak neveztük el. Ekkor kezdtem fagyasztott gyümölcskereskedelemmel foglalkozni, mert csak így tudtam kifizetni a behozott aromák értékét, mivel a devizapiac még nem működött. A szlovénok tanácsára Szerbiában felvásároltam fagyasztott málnát, a szedret és a földiepret, a szlovénok pedig tovább adták az EU-ba.

Később átadták nekünk a nyugat-európai vevőiket, hogy közvetlenül nekik szállítsuk ki az árut, ők pedig a szlovénoknak utalják a nekünk járó pénzt. Aztán jobbnak láttam, ha a gyümölcsöt frissen vásárolom meg, és valahol feldolgoztatom. Kibéreltem egy hűtőházat a szerbiai Smederevska Palankán, s ott dolgoztam pár évig. 2001-ben az adai Halász József Mezőgazdasági Kombinát akkori igazgatója és a moholi Zora igazgatója rábeszéltek, hogy van itt Vajdaságban is kivinni való, fogjunk össze és gyártsunk fagyasztott zöldséget. Akkor kezdtem el finanszírozni a borsó, zöldbab és a csemegekukorica termesztését. A privatizáció folyamán 2002-ben megvettem a moholi Zora hűtőházat, amely nagyon lerobbant állapotban volt. Új gépeket szereltem fel és elkezdtem a saját termelést. Először csak gyorsfagyasztott borsót, zöldbabot meg kukoricát gyártottam. Később jöttek a többi üzemek, melyeket vagy építettem vagy csak átalakítottam. Természetesen a termékskála is bővült. Jelenleg több mint 20 termékünk van.

– A kilencvenes évek bizonytalansága rákényszerített bennünket, hogy több lábon álljunk. De mivel szerintem átlagon felüli eredménnyel csak egy munkát lehet végezni, a Rotort meg a közben alakult leányvállalatát, a Briko S Kft.-t átengedtem a feleségemnek. Nyugdíjba vonulása óta Enikő lányunk van bekapcsolva Briko S és a Rotor vezetésébe, én meg kizárólag a zöldség- és gyümölcsfeldolgozással foglalkozom. Nem kis büszkeséggel mondom, hogy 2015-ben Szerbiában mi lettünk a legnagyobb gyorsfagyasztott zöldségfeldolgozók 15 ezer tonna éves terméssel. Ebből a mennyiségből 12 000 tonnát kiszállítunk.

– Sokfelé exportálunk, természetesen az egykori Jugoszlávia minden köztársaságába, de legnagyobb vevőink Oroszországban és az Európai Unióban vannak (Románia, Bulgária, Görögország, Törökország, Csehország, Magyarország…). Még Tajvanra is szállítunk, de vannak afrikai és közel-keleti vevőink is.

Minden évben a nemzetközi kiállításokon, Párizsban, Kölnben külön standon mutatjuk be a termékeinket. Ott ismerkedünk meg az új ügyfelekkel is. A HACCP-rendszer, az ISO 22000 szabvány és két éve az ISF minőségbiztonsági rendszer szavatolja, hogy az élelmiszereink eleget tesznek a vevőink minőségi elvárásainak. De állandóan szükségünk van újabb beruházásokra, újabb gépekre, amelyekkel az elvárt a minőséget biztosítani tudjuk.

Az Aretol Kft. termékeinek 80 százalékát külföldön értékesíti. Közvetlen nem tudunk a hazai piacon a márkanevünkkel konkurálni például a Frikom cégnek, amely hatalmas összegeket költ reklámra. Mi a kereskedelmi láncokon keresztül vagyunk versenyképesek, mert ezeknél a cégeknél az a trend, hogy a saját márkanevüket forgalmazzák. Mi gyártjuk a fagyasztott zöldség kategóriában a Baš Baš márkanevet az Univerexportnak, a DIS-nek a Dobrót, a Gomexnek pedig a Panonit.

A cég igazgatója elmondta, a borsót, a zöldbabot és a csemegekukoricát csak nagy gazdaságokon tudják termeltetni, mert ehhez komoly öntözési rendszer kell, és a nagy betakarító gépeikkel nem érdemes kis parcellákra kivonulni.

– Kis parcellákon szeretnénk megtermeltetni azokat a terményeket, amelyekhez több kézi munkaerő szükséges. És pont ezeket a termékeket lehet eladni az EU-ban szinte korlátlan mennyiségben. Nagyon szép együttműködés indult a Prosperitati Alapítvánnyal, mert több élelmiszer-feldolgozó vállalkozóval együtt azt a feladatot kaptuk, hogy minél több kisgazdaságot integráljunk a zöldségtermelési rendszerünkbe. Készítettem nekik egy kalkulációt is, hogy milyen zöldségféle termelésével tud olyan jövedelmet megvalósítania pár holdon a földműves, hogy a családjával megéljen és a gyerekek itthon maradjanak. A számítások azt mutatják, hogy a piros csemegepaprika, amelyet mi az üzemeinkben feldolgozhatunk, a legjövedelmezőbb zöldségféle, azután következik a brokkoli és a karfiol, s csak utána jön a csemegekukorica. Legtöbb zöldség termesztéséhez öntözőrendszer szükséges. Ezeknek a beszerzése lesz jövőben elérhető a Prosperitati Alapítvány segítségével.

Munkatársai és családtagjai tudják, hogy Sándor sohasem dicsér, de ha nem kritizál, az olyan, mint a dicséret.

– Nemcsak mások felé nagyok az elvárásaim, magam felé is szigorú vagyok, mert úgy érzem, ha elégedett ember lennék, megállna a fejlődésünk. Nekem állandóan céljaim vannak. Például most, hogy a magyar állam tud nekünk segíteni a Prosperitati Alapítványon keresztül, újabb kapacitásbővítéseket tervezek.

Nagy Sándor szerint a szorgalom, a sok munka és a családi összetartás és a bizalom a sikerük titka. Családi vállalkozásaikban lassan bekövetkezik a generációváltás, ami Sándor szerint egy nagyon fontos folyamat, mert a cégek fennmaradása függ tőle. A statisztikai kimutatások szerint, mondja az igazgató, a családi vállalkozások átadása a második generációnak csak 30 százalékban sikeres.

 A 63 éves férfi boldog ember, sikeres vállalkozó, fokozatosan és bölcsen szétosztja gyermekei között a munkát, rájuk ruházza a felelősséget, felkészíti őket, hogy lassan átvegyék az irányítást.

– Angéla menyem okleveles agrárközgazdász, István fiam okleveles élelmiszer-ipari mérnök. Ők vezetik a komplett kivitelt az Aretolban. Enikő lányom is okleveles közgazdász. Ő vezeti a marketinget a Briko S-ben és a Rotorban. Ezenkívül szervezi a Panorama Aqualux 11 szobás kis szállodánk működését az újvidéki Kövesben. Közgazdász Veronika lányom most szülési szabadságon van, mert féléves a legkisebb unokám. Meglátjuk, tud-e majd öt gyermek mellett dolgozni, vagy cégtulajdonosként csak részvényes lesz.

Nagy Sándor az évek során tapasztalta, hogy nagy cégeket egy ember nem képes vezetni. Ezért vett föl nemrégiben több vezetőt és szakembert a cégeibe. Több mint 200 állandó foglalkoztatottjuk van csak az Aretolban, plusz a többi három cégben 120. Nyáron 150–200 idénymunkást is alkalmaznak. Nemcsak menedzserekre van szükségük, akik a cég irányításában segítenek, hanem villanyszerelőkre, gépészekre, lakatosokra, valamint egyszerű feldolgozómunkásokra is.

– A cégben a feldolgozási szezonban több mint háromszáz alkalmazott van. A munkaerőhiány mind jobban érződik nálunk is. Nem tudunk elég jól képzett szakembert találni, mert elmennek külföldre.

Ennek ellenére az Aretol Kft. igazgatója elégedett: a minap adta át a Statisztikai Hivatalnak az elsődleges mérlegüket a 2016-os évre. Az előző évihez képest, amikor 75 millió dinár tiszta nyereségük volt, a tavalyi évben ez 95 millió dinár, tehát több mint 25százalékos nyereségnövekedést valósítottak meg az Aretol hűtőházai.