A közjó állami tulajdon lett

Megrázta a bácskossuthfalvi egyesületeket, illetve az egész falu közvéleményét, hogy az Állami Számvevőszék több egyesületi székház tulajdonjogát egyszerűen átruházza a községre. Az érintettek egy része – az Ady Endre Művelődési Központ, az Önkéntes Tűzoltó Testület és az Iparos Testület – jogi segítségért folyamodott a helyi közösséghez, és még 2016. november-december folyamán – a törvényes határidőn belül – megtették a szükséges lépéseket. A Fácán Vadászegyesület a székháza ügyében önállóan járt el. Jelenleg valamennyi érintett bizonytalanságban várja az illetékes bíróság határozatát.

Az ügy pikantériája, hogy a szervezetek nemrégiben felújították az épületeiket, és ezzel kapcsolatban állami segítséget nem kaptak. Fazekas Róbert, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácselnök-helyettese is a történet abszurditását hangsúlyozta. Mint mondja, a probléma nem új keletű, és további súlyos észszerűtlenségekre mutat rá az állami gépezetben.

– A helyi közösség tulajdonjogi viszonyairól szóló rendeleteket a közvagyonra vonatkozó törvény határozza meg. E szerint a helyi közösségek ingatlantulajdonosok nem lehetnek csak felhasználók. Topolya e téren hivatalosan is lerendezte az adminisztrációs kérdéseket, vagyis jelenleg a község rendelkezik az említett épületek felett, a szervezetek pedig a használók. Meg van az is határozva, hogy a használókat illeti a felújítással és egyéb más, kisebb beruházással kapcsolatos jogkör. Abban az esetben, ha valami komolyabb anyagi befektetéssel járó átalakításról van szó, akkor erre már a községnek kell reagálnia. Korábban is az államhoz kellett ilyenkor fordulni, viszont soha nem érkezett válasz az efféle kérésekre. Az érintett középületeink ezért is vannak katasztrofális állapotban.

Gogolyák Gabriella, az Ady Endre Művelődési Központ elnök asszonya Besnyi Károly Rivaldafény című helytörténeti könyvét tartja a kezében, ami a színházépület építésével foglalkozik. Ezekre a kutatási eredményekre hivatkoztak a bíróságon is. A vaskos könyvben többek között az is olvasható, hogy a Magyar Szó 1952 július 12-én címoldalon tudósít arról, hogy befejezték a szövetkezeti otthon építését, amivel együtt készült el a színház is. Az épület közmunkával, közadakozásból épült fel, illetve a téglagyár téglával járult hozzá a falak felépítéséhez, az ácsok ingyen végezték el a munkájukat.

– A színházterem és a toronyrész az „Ady” tulajdona, az épület másik fele a Földműves Szövetkezeté. Ez utóbbi pedig már régebb óta csődeljárás alatt áll. A színházterem igen-igen elhanyagolt állapotban volt, néhány éve újíttattuk fel, főleg önkéntes munkával, amiben a művelődési egyesület mellett más civil szervezetek is segítettek. Nyáron a falunkba érkezik a Durindó és a Gyöngyösbokréta, az esemény kapcsán kisebb átalakításokat ismét végre kell hajtanunk.

Az Iparos Testület épületeként ismert székházon régi cégér fogad bennünket, miszerint ez az Önálló Iparosok, Vendéglősök Kereskedelmi és Szállítók Egyesületének az otthona. A szervezet korábbi elnökétől, a történetet szívügyének tekintő Papp Lászlótól megtudjuk, hogy jövőre lesz 120 éves a helyi iparos egyesület.

– A testület megalakulásakor még nem rendelkezett székházzal, azt összefogással 1934-ben vásárolta meg. Ezt dokumentumokkal is alátámasztottuk a bíróságon. 45 után társadalmi tulajdonná alakult át az épület birtokjoga. És ez az, ami alapján követelődzik az állam, hogy az övé. Körülbelül 7-8 évvel ezelőtt felújítottuk a székházunkat. Központi fűtést szereltettünk be, radiátorokkal láttuk el, a régi olajos padlózatot lamináltra cseréltük. Ezt a hatalmas befektetést az iparosok önerőből fedezték. Kívülről ugyan ismét tatarozni kell majd a házat, de hát várjuk, hogy mi lesz a további fejlemény – mondta Papp László.

Habár az épület jelenleg üresen áll, tervük, hogy azt a jövőben a faluban működő sportszakosztály és a sakkozók vennék birtokukba.

Fazekas Róbert tanácselnök-helyettes még hozzáfűzi, hogy nem a bácskossuthfalvi reakció az egyetlen ilyen az országban.

– Reményt keltő, hogy tudomásunk szerint a nagybecskereki önkéntes tűzoltó testület is hasonló módon fellebbezéssel járt el, és számukra pozitív döntés született. Az Állami Számvevőszékkel is felvettük a kapcsolatot, amely a központosítást azért szorgalmazza, mert a bérleti díjakból esetleges bevételi forrásban reménykedik. Ezeket az épületeket a helyiek építették, a saját erejükből, a saját eszközeikkel, a mi falusi, kisebbségi közegünkben teljesen elképesztő lenne, ha kívülálló döntene a használatukról – mondta a tanácselnök-helyettes.

Az esettel kapcsolatban Fazekas rámutatott: az, hogy a helyi közösségeknek nincs saját vagyonuk, további tisztázatlan és kényes kérdésekre tereli a figyelmet, ugyanis jogi ételemben nem áll módjukban gazdálkodni, vagy kommunális tevékenységet folytatni. És itt merülnek még fel a piacok vagy a közterületek fenntartásával kapcsolatos kényes kérdések is. Mint mondja, Topolya községben sikerült olyan egyezséget kialkudniuk, hogy a falvak részt vesznek ezekben tevékenységekben. Meglátása szerint azonban ez hosszú távon nem fenntartható állapot.

– Mi küzdünk ezekért a hatáskörökért, amennyire a lehetőségeink engedik. Azok a példák ugyanis magukért beszélnek – nem csak Bácskossuthfalván – amikor egy-egy államinak kikiáltott épület lassan de biztosan a falut csúfító romhalmazzá változik – tette hozzá Fazekas Róbert.