A hóvirág javarészt már elvirágzott. Talán csak egy-két kései példánnyal találkozhatunk még, vagy esetleg az árnyékosabb helyeken kibújt virágok tartották még meg kis fehér harangjaikat. Ennek ellenére egész évben foglalkoznak vele azok az emberek, akik részt vesznek a Galanthus Projekt 2020 elnevezésű projektumban.
ELSŐ MŰHELYTALÁLKOZÓ
A Hóvirág-projekt határokon átívelő klímaváltozást kutató program, Magyarország és Szerbia mellett részt vesz benne Románia, Ukrajna, és Szlovákia. Idén ehhez a programhoz a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület is csatlakozott. A munkában részt vesznek az egyesület szakemberei és a helyi Nikola Tesla Általános Iskola aktív tanulói is. A projekt főként a klímaváltozást hivatott tanulmányozni termesztett hóvirágok példáján, és ehhez különböző mérések is szükségesek, mint a levegő, a talaj, valamint a környezet minimum és maximum hőmérséklete, továbbá a napi csapadékmennyiség mérése. Ezeket a méréseket a projektben résztvevő tanulók végzik, illetve hétvégeken besegítenek az egyesület tagjai is.
Március elején, a budapesti Füvészkertben első alkalommal került sor a Galanthus Project 2020-ban résztvevő országok képviselőinek műhelytalálkozójára. Az Arcus Környezetvédő Egyesület képviseletében Harkai Ákos, az egyesület elnöke, valamint Sihelnik József, az egyesület titkára jelent meg a találkozón.
A résztvevők feladata az volt, hogy egy rövid prezentációban bemutassák az eddig elért eredményeiket, jelezzék észrevételeiket, ötleteiket, amelyekkel hozzájárulhatnak a projekt sikeréhez. Sok hasznos dolog hangzott el a műhelytalálkozón, amely minden résztvevőnek hasznára válhat a 2020-ig tartó projekt során. Mivel a többi résztvevő országban a projekt már egy éve fut, a beregszászi kollégák már az elmúlt egy év eredményeivel érkeztek a találkozóra.
Ahogy azt a projekt egyik fő koordinátora, prof. dr. habil. Szabó T. Attila biológus is elmondta, a találkozó célja a tapasztalatcsere, és egymás munkájának megismerése volt. Elmondta, hogy több tíz évvel korábban egyik barátja hívta fel a figyelmét a kikeleti hóvirágra (Galanthus nivalis), mondván, hogy a hóvirággal foglalkozni kell. Talán ez a beszélgetés indította el a gondolatot a professzor úrban, ami a későbbiekben e határokon átnyúló projektté nőtte ki magát.
A kikeleti hóvirág Magyarországon védelem alatt áll. Hazánkban nem védett, és Vajdaságban mindössze a Tarcal-hegységben (Fruška gora) található meg egy állománya.
NEM CSAK A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL SZÓL
A Galanthus Project 2020 egy komplex projektum. Főként a klímaváltozással, és annak hatásaival foglalkozik, de a találkozón kiderült, hogy mennyire szerteágazó is lehet. A projekten belül több modul is létezik, mint például tanítási, módszertani, természettudományi, informatikai és nyelvi modul. A tanítási modulban a hangsúly az egyre elterjedtebb, és felettébb hatékony élményalapú oktatáson van. A „kutatva tanulás” jó példája lehet az, amit a topolyai Arcus és a Nikola Tesla Általános Iskola diákjai csinálnak. Mint azt az egyesület képviselője a beszámoló alkalmával elmondta, a gyerekek már az első napon tanultak valamit: a mérő műszerek használatát. Ez a mai digitális korban nem elhanyagolható, hiszen ma már jóformán minden mérő műszeren megtalálható a digitális kijelző, amiről elég csak a számokat leolvasni, és máris tudjuk az eredményt. Viszont az analóg mérőműszerek használatát a mai ötödik-hatodik osztályos gyerekek egyre kevésbé ismerik, így ezeknek a leolvasását meg kellett tanulniuk. Ezenkívül a későbbiek folyamán több mindent meg fognak tanulni, mégpedig nem hagyományos, frontális munkaformák által, hanem a tapasztalataik útján: például a hagymák fejlődését, a hagymás növények szaporodását, a növény felépítését, az időjárás növényekre gyakorolt hatásait, stb.
A természettudományi modulban vizsgálják a globális klímaváltozás lokális következményeit a speciális iskolakerti parcellákon. Egy ilyen parcella telepítésére került sor az Arcus Környezetvédő Egyesület udvarában. Az itt lejegyzett megfigyelések, valamint a mérések eredményei fogják megadni a választ. Az időjárás globálisan változik, és ennek hatásait legegyszerűbben az elültetett hóvirágokon tudják megfigyelni a gyerekek és mentoraik. Mire számíthatunk? A hóvirágok fejlődése változhat: korábban vagy később hajt ki, korábban virágzik, gyorsabban elnyílik, a sarjhagymák fejlődése változhat. A folyamatos megfigyeléssel, és más iskolai parcellák eredményeinek összevetésével a projekt során megállapíthatóak lesznek a klímaváltozással járó módosulások.
Az informatikai modulban már az első műhelytalálkozó alkalmával valóságos áttörés született. Biró Zsolt, a szombathelyi GrammaSoft Bt vezetője egy Automata Mikroklíma Mérő Állomást (AMMA) állított össze, amely nagyban megkönnyítheti a projekt résztvevőinek dolgát. A műszer képes a talaj és a levegő hőmérsékletének mérésére, a páratartalom mérésére, valamint a talaj nedvességtartalmának mérésére. Az eszköz a mért adatokat az internet segítségével továbbítja, és akár nyilvánossá is tehető egy weblapon. A házi mikroklíma-mérő értékeit a felhasználó azonnal exportálni tudja egy diagramba, és így könnyen megfigyelhetőek a mikroklíma változásai. A terv szerint a projekt résztvevői számára elérhető lesz ez az eszköz, és a hozzá való program is.
A nyelvi modulban a résztvevők egy olyan elektronikus szótár megalkotásában közreműködnek, amely a hóvirággal, és a projekttel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket tartalmazza magyar nyelven, és a közreműködő ország nyelvén. Ezenkívül a nyelvi modulon belül a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület arra is vállalkozott, hogy felkutassa a hóvirág Vajdaságban esetleg még előforduló népi elnevezéseit, továbbá a hóvirág néprajzi előfordulásait.
KÖRNYEZETVÉDELEMBŐLA NÉPRAJZBA
A nyelvi és néprajzi modul kutatása főként a vajdasági területekre fókuszál, különös hangsúlyt fektetve a szórványmagyarságra, ahol talán még leginkább élnek a népi elnevezések. Mivel vidékünkre a múltban a mai és a történelmi Magyarország több területéről is érkeztek emberek, magukkal hozva saját vidékükre jellemző elnevezéseit, így minden bizonnyal előfordul majd az is, hogy a népi elnevezések között találkozhatunk székely, vagy akár felvidéki eredetű elnevezésekkel is. A néprajzi modul második részében felkutatásra kerülnek azok a népmesék, népdalok, népi gyermekjátékok, mondókák, amelyekben szerepel a hóvirág. A népi hímzés és motívumai sem maradnak ki, és ennek kapcsán ki lehet majd térni a virágok szimbolikájára. Mivel a hóvirág valójában gyógynövény is – bár ezt manapság már csak kevesen tudják –, a kutatás kiterjed a népi gyógyászatban való felhasználására is. Tervben van az is, hogy a nyelvi és néprajzi modul kutatási eredményei, vagyis a hóvirággal kapcsolatos népdalok, népmesék, népi gyermekjátékok, mondókák kiadványba gyűjtve is megjelenjenek.