A hagyományos íjászat lassanként Vajdaság területét is meghódítja. Több településen is alakultak ilyen jellegű klubok, és egyre többen űzik ezt a sportot. Hagyományos íjat azonban csakis Magyarországról lehet beszerezni. Egy igazi magyar íj elkészítése nem egyszerű feladat, és akár fél évet is igénybe vehet. Nem meglepő tehát, hogy az ára is igen borsos, a mi lehetőségeinkhez képest.
Természetesen lehet venni magyar jellegű íjat olcsóbban, de aki komolyan veszi ezt a sportot, hobbit, leginkább szenvedélyt, az igyekszik autentikus anyagokból készült, valódi, hagyományos, magyar íjat venni.
A bajsai Kókity Attila íjkészítő mester mindössze 5 évvel ezelőtt hallott először a hagyományos íjakról. Egyik barátja, Szukola István szeretett volna egy íjat készíteni, hogy ne kelljen pénzt kiadni érte. Egy másik barátjuk segítségével, Mauzsity Mihállyal, aki azóta szintén íjkészítő lett, üveg-laminátból próbáltak íjat fabrikálni. A dolog nem jött össze, de a téma felkeltette Attila érdeklődését. Az interneten utánajárt a hagyományos íjkészítésnek, és Bencsik Péter, magyarországi íjkészítő mester oldalán rábukkant az alapokra. Eme útmutatás alapján Attila nekifogott egy hagyományos íj készítésének.
SZÜRKEMARHA, VÍZIBIVALY, LÓ
A nehézségek rögtön az anyagbeszerzésénél jelentkeztek, hiszen szaru és inak kellettek a munkához. Lassanként sikerült mindent beszerezni, és nekifogott az íjkészítésnek. Ahogy az íj kezdett formát ölteni, úgy a lelkesedés is növekedett, sőt, a barátok érdeklődését is felkeltette Attila ügyködése. Elkészült az első íj, ami működik, de a bajsai íjkészítő mester bevallása szerint „nem sikerült a legjobban”.
Viszont tanulásra kiváló volt. A maradék anyagból egy kisebb íjat készített, ami már sokkal jobban működött, és a dolgok követték egymást. Attila megfelelő szerszámokat alakított ki, alaposan utánajárt a témának és az anyagbeszerzési lehetőségeknek is. Szerzett magyar szürkemarha-szarvat Magyarországról, vízibivaly-szarvat Skóciából, lóinat Zentagunarasról, stb.
Attilának már a kezdetekkor szenvedélyévé vált az íjkészítés. Jelenleg egy eredeti török íj elkészítésén gondolkozik, valamint egy avar-kori íj is a tervei között szerepel. Eddigi munkáiban arra törekedett, hogy íjai anyagukban és formájukban a lehető legjobban hasonlítsanak a valamikori magyar íjakra.
MEGPÖDÖRT BIRKABÉL
A szakemberek nagyon aprólékosan osztályozzák az ilyen íjakat, van magyar íj és van csak magyar jellegű íj. A Magyar Íj Alapítványtól hivatalos minősítést is lehet kérni, amit a forgalmazás során is fel lehet tüntetni, számolt be a bajsai íjkészítő. A magyar íjnak szaruból, őshonos fából, inakból és szarvasagancsból kell készülnie.
Még az idegnek is természetes anyagból kell lenni, ami nem könnyű feladat. Attila jelenleg megpödört birkabél, valamint őz- és kecskebőr-idegekkel próbálkozik, de még nem próbálta ki íjon. Egy rugós fémíjat fog készíteni, amivel az idegek szakítószilárdságát tesztelheti. Ha elbírják a megfelelő fonterőt, akkor rászereli őket íjaira, s így száz százalékig autentikus magyar íjakat fog kapni.
Attila azért ilyen óvatos a természetes idegek felszerelésével, mert ha nem megfelelőek, akkor tönkretehetik az íjat. Ez pedig nagyon nem mindegy, ha tekintetbe vesszük, hogy egy íj fél évig készül. Sőt, olyat is hallott egyes mesterektől, hogy egy év kell hozzá.
LESZ ÍJKÉSZÍTŐ-TÁBOR IS
Legtöbb időt nem a munka vesz igénybe, hanem a száradási folyamat. A bajsai mester szerint a munka halad, viszont a kötési folyamatot nem lehet sürgetni. A fa alapra rá kell ragasztani az előkészített szarut, több réteg inat, s miután ez mind megszáradt, csak akkor lehet életre kelteni az íjat.
Attila tavaly Mihály barátjával részt vett az év magyar íjak versenyén, Sümegen. Egy díjat osztanak ki, ezt nem ők hozták el, de a szakma képviselői nagyon pozitívan nyilatkoztak munkáikról. Egyedüli probléma az volt, hogy nem megfelelő anyagból készítettek bizonyos részeket, pl. szarvasagancs helyett lólábszárcsontot használtak.
Attila mostanra elérte azt a szintet, hogy áruba meri bocsátani az általa készített íjakat. Jelenleg Franciaországból jelentkezett egy érdeklődő, felénk viszont nem igazán tolonganak a vevők. A bajsai mester szerint ennek leginkább az íj ára az oka, viszont úgy véli, hogy egy fél évig készülő íjat nem lehet aprópénzért elkótyavetyélni.
Attila érdeklődését az íjakkal együtt a régmúlt idők dolgai is felkeltették. Vásárolt egy süveget és egy bőr íjászcsizmát, ő maga pedig készített egy bőrtarsolyt. Emellett már fabrikált egy kést is, a pengéjét ő maga kovácsolta, a nyelét pedig fából és csontból készítette. Beszélgetőtársam bevallotta, hogy az íjkészítés mellett lassan a régmúlt is a szenvedélyévé vált.
Ami a terveit illeti, szívesen megosztaná íjkészítő tudását. Barátaival egy íjkészítő tábort szeretnének tartani.
