Kati, Kata, Zsuzsi (mefedron), emdé, empé, dodó (MDPV: metiléndioxi-pirovaleron), formek (4–MEC), Emma (etilkatinon), penta, kristály... Ezek amfetamin- és katinonféle, szintetikus úton nyert stimulánsokat tartalmazó drogok, amelyek az ecstasyhoz hasonló „testi-lelki” felpörgést okoznak.
Ótos András felvétele
De a Spice, K2, Dream, Chill Zone, Sensation, Chaos sem koktélelnevezés, ezek is dizájnerdrogok, szintetikus kannabinoidokkal dúsított anyagok. Legtöbbször füstölőkként vannak forgalomban, és cigarettában, vízipipában szívják. Bár azoknak tűnnek, ezek nem természetes, növényi anyagok. A kenderhez hasonlóak, de annál sokkal súlyosabbak. Szív- és érrendszeri problémákat okoznak: magas vérnyomást, szapora pulzust, szívritmuszavart, ezeknek következményeként rosszullét, szorongás, félelem és pánikroham léphet fel, erőszakosság, paranoid gondolatok, pszichotikus állapot jelentkezhet. Milyen jó, hogy egyre-másra nyílnak azok a kávézók, például Belgrádban, ahol a fiatalok örömére vízipipázni is lehet!...
A napokban Szerbiában is megjelent egy szintetikus kannabioniddal dúsított pszichoaktív anyag, ami állítólag 800-szor erősebb a marihuánánál. Dr. Jelena Janković, az egészségügyi minisztérium új pszichoaktív anyagok korai felismerésével foglalkozó központjának vezetője a Blic napilapnak adott nyilatkozatából kiderült, hogy egy drogfogás során bukkantak erre a kábítószerre, amit a világon először éppen Szerbiában azonosítottak. Ám a korai figyelmeztetés rendszerének köszönhetően az új szintetikus drogról az Európai Uniót is tájékoztathatták, így az EU-tagállamok, csakúgy mint Szerbia, tiltólistára tehetik ezt a pszichoaktív anyagot is.
Évente több mint száz új, kábító hatású vegyületet jelentenek be Európában. A szerek többsége a távol-keleti laboratóriumokból kerül ki, és egyre erősebbek, egyre súlyosabb egészségügyi tüneteket okoznak. Attól igazán veszélyesek, hogy az új drogok hatóanyagai a fogyasztók számára nem ismertek. A gyártók folyamatosan váltóztatják az összetevőket, így próbálják kijátszani a tiltólistákat, miközben a hatóságok folyamatos késésben vannak. Egy-egy hatóanyag szervezetre káros hatásának kivizsgálása ugyanis hónapokat vagy éveket vesz igénybe, a fiatalok így az új drogok használatával saját akaratukból válnak kísérleti nyulakká.
Azt hiszem, nincs olyan ember, akinek a környezetében ne fordult volna meg valamilyen drog. Nem egy ismerősöm nyúlt hozzá kisebb-nagyobb következményekkel. Olyan fiatalokkal is találkoztam, akik végigjárták a kábítószer-élvezet poklának minden bugyrát. Beszámoltak az első meggyújtott „füves cigiről”, a heroinnal való találkozásról, arról, hogyan játszották ki a családtagokat, hogy loptak, milyen lealacsonyító tettekre vetemedtek, hogyan adták fel elveiket, csakhogy pénzhez jussanak, és újabb adag heroint vásárolhassanak. Többjük esetében egy barát halála vezetett ahhoz a döntéshez, hogy végleg leszokjanak a kábítószerről. Bár ezek a fiatalok, akikkel beszéltem, zárt közösségben éltek, és már 2-3 éve nem nyúltak kábítószerhez, attól tartok, sajnos egy pont után valami visszarántotta őket ebbe a világba. Nap mint nap látok olyanokat, akik zombiként kóvályognak céltalanul az utcán...
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának legutóbbi jelentése szerint mintegy 29 millió felnőtt drogfüggő él a világon. Közülük 12 millióan intravénásan adja be magának a drogot, és 14 százalékuk HIV-fertőzött. Megdöbbentő, hogy a Föld lakosságának 5 százaléka, vagyis 250 millió 15 és 64 év közötti személy használt már legalább egyszer valamilyen kábítószert.
Évente mintegy 200 ezer ember halálát okozza a drog. A heroinfüggők legtöbbször túladagolásban halnak meg. A túladagolások száma Észak-Amerikában és Közép-Európában egyre nagyobb számban jelentkezik.
A kábítószer-használatnak azonban nemcsak egészségügyi következményei vannak, hanem mint az a kábítószerfüggők elbeszélésiből is kitűnik, kihat a szociális életre, a gazdaságra (munkaképes fiatalok válnak munkaképtelenekké vagy tűnnek el az élők sorából) és a családra is.
Sajnos a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fiatalok egyre korábban találkoznak a kábítószerrel, így egyre többször már az általános iskolában kipróbálják a kábítószereket is az alkohol és a cigaretta mellett. Ezek a statisztikai adatok nemcsak a nagyvárosokra jellemzőek, hanem kis közösségünkre is. Ne gondolja senki, hogy hozzá ez a rém nem juthat el: az avatottak megkörnyékezik az iskolákat. Sőt sokszor a fiatalok terjesztik egymás között a kábítószert. Hol „divatból”, hol pedig pénzkereseti lehetőségként. Olykor már 14 évesen belekóstolnak a bűnözésbe.
Sajnos a kábítószertől nem lehet elválasztani az erőszakot, a kiskorúak bűnözését, gyakran a prostitúciót vagy az embercsempészetet sem. Rendkívül komplex kérdésről van szó.
A szerbiai szakorvosok arra figyelmeztetnek: a függőség olyan betegség, amit meg lehet előzni, és meg kell előzni, mert a kezelése hosszadalmas, nagyon drága, és a végkimenetele mindig bizonytalan. Sokan megpróbálkoznak a kábítószerről való leszokással, de keveseknek sikerül. A drog ugyanis olyan kémiai és pszichoaktív szer, ami megmérgezi a szervezetet. Teljesen felbolygatja az egyén mentális egészségét és szervezetét is. Még ha sikerül is leszokni a kábítószerről, a későbbiekben számos betegséggel kell szembesülnie az egyénnek, mindenekelőtt érrendszeri problémákkal és nemi betegségekkel. A kábítószer szétzilálja a családokat, és a későbbiekben is számos nehézséggel kell megküzdeniük a családtagoknak is. Ezért fontos a tájékoztatás és a drogmegelőzés, hogy a fiatalokat és a családjukat elkerülje a függőséggel járó tragédia.
„Ha egy kicsit elgondolkodunk: mi a legfontosabb az életben? Azt gondolom, az egészség. A drogprobléma pedig egészségügyi probléma. Kit érint a legjobban? A fiatalságot. Akik a legsebezhetőbbek. Ezért olyan fontos ez. Ez az oka annak, hogy több mint négy éve próbálok tenni valamit ezen a téren, és nem adom fel” – emelte ki a kábítószer elleni küzdelem világnapjára megfogalmazott idei levelében a szerbiai fiatalok ENSZ-delegációjának vezetője.
