Miután egyre több szülő dönt úgy, hogy nem oltatja be gyermekét a morbili, vagyis kanyaró, a mumpsz, azaz járványos fültőmirigy-gyulladás, és a rubeola, azaz rózsahimlő ellen ható, úgynevezett MMR vakcinával, Szerbiában tízszeresére nőtt a kanyarójárvány megjelenésének veszélye – figyelmeztetnek a szakemberek. Évről évre egyre kevesebb gyerek kapja meg a kötelező oltást – önkormányzattól függően az óvodás korú gyerekeknek csupán az 55-80 százaléka.
Annak ellenére, hogy az oltás ingyenes, sőt kötelező, és elmulasztása büntetést is von maga után, a Dr. Jovan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet adatai alapján a múlt évben Nišben, illetve a niši körzetben a gyerekeknek csupán az 51 százaléka kapta meg az oltást, de a belgrádi szülőknek csupán a 65 százaléka oltatja be a gyermekét. Azt, hogy a védőoltás elmulasztása milyen következményeket vonhat maga után, dr. Mioljub Ristić epidemiológust, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet szakemberét kérdeztük.
Vajdaságban is érzékelhető a statisztikai adatokból látható negatív trend?
– Habár az immunizáció jelentős szerepet játszik a gyerekek betegségének megelőzésében, a gyerekek meghatározott száma nem kapja meg a védőoltást mind a világon, mind a mi terülteinken. Szerbia védőoltással való lefedettségének adatait analizálva megállapíthatjuk, hogy a kötelező immunizációs programban szereplő védőoltások többségét az elmúlt tíz év során 2015-ben kapták meg a legkevesebben. Vajdaság területén az utóbbi tíz évben a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés elleni első újraoltást a gyerekek 93 százaléka, a gyermekparalízis elleni újraoltást pedig 88 százaléka vette fel. A gyermekparalízis elleni második újraoltást a gyerekek 93 százaléka, a harmadik újraoltást pedig 67 százaléka kapta meg. Az MMR védőoltás második adagját, amelyet iskolába való beiratkozáskor kapnak meg a gyerekek, 84 százalékuk vette fel. A hepatitis-B elleni védőoltást az újszülöttek 94 százalékának adták be, ám az iskoláskorúak csupán 70 százalékának. Ez a trend 2016-ban is folytatódik, a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni első oltást ugyanis 4 százalékkal, a gyermekparalízis elleni harmadik újraoltást 3 százalékkal, a hatodik osztályos diákoknak járó hepatitis-B elleni vakcinát pedig 14 százalékkal kevesebben kapták meg.
A védőoltást ellenzők egyik érve, hogy miután egyes betegségek már huzamosabb ideje nem jelentkeznek, nincs szükség oltásra. Mit gondol erről? Adott betegségek megjelenhetnek-e újra, és megfertőződhetnek-e azok a gyerekek is, akik korábban felvették a védőoltást?
– Nem helyénvaló ez az érvelés, hiszen tanúi vagyunk annak, hogy egyes betegségek, amelyekről azt gondoltuk, hogy nem léteznek, újra felütötték a fejüket Európában, de az egész világon is. Ebben jelentős szerepet játszik a migránsválság, hiszen bizonyos kórokozókkal potenciálisan fertőzött emberek nagy csoportja vonul át az országunkon, vagy huzamosabb ideig tartózkodik itt. Ezért fontos, hogy legalább azon betegségek ellen szerezzünk védettséget, amelyek ellen létezik oltás.
A védőoltás milyen hosszú ideig nyújt védettséget?
– Különböző vakcinák, különböző védettséget eredményeznek. Úgy tartjuk, hogy az élő vakcina hosszú időtartamú, élethosszig tartó immunitást ad, a holt vakcinák védelme viszont korlátozott időtartamú. A holt vakcinákkal beadását meghatározott periódusokban meg kell ismételni, leggyakrabban tízévente.
Mely korosztály a legveszélyeztetettebb, ha elmarad a védőoltás?
– A legfiatalabbak vannak a legnagyobb veszélyben, ezért is kezdjük a védőoltás adagolását a gyerekeknél. A Romániában jelentkező kanyarójárványban az egyévesnél fiatalabb gyerek körében jelentkezett a legnagyobb számban a betegség, még abban az időszakban, amikor még nem kapták meg az MMR védőoltást.
A következmények ellenére a szülők gyakran az oltás okozta mellékhatásoktól jobban tartanak. Jogos ez a félelem? Mennyire biztonságos a vakcina új generációja?
– A lakosság fertőző betegségtől való védelméről szóló törvényben és az immunizációs szabályzatban pontosan megfogalmazták, melyik betegségek ellen: a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekparalízis, kanyaró, mumpsz, rubeola és a vírusos hepatitis B, illetve a b típusú Haemophilus influenzae baktérium által okozott betegségek ellen kötelező a védőoltás. Ezek a vakcinák elérhetők minden szülő számára, és ingyenesen vehetők fel. A vakcinák nem váltanak ki betegségeket, ellenkezőleg, védettséget nyújtanak az adott betegségek ellen. A mellékhatások, amelyek a vakcina beadása után jelentkezhetnek, a legtöbbször enyhe, helyi jellegűek, és viszonylag gyorsan elmúlnak. Nagyon ritkán járnak súlyos következménnyel, de ez minden más gyógyszer esetében fennáll.
Külön figyelem kíséri a vakcinák biztonságosságát a világon, csakúgy, mint nálunk is. Minden vakcina használat előtt szigorú ellenőrzésen megy át a gyártás országában, de ugyanez az eljárás azon vakcinák esetében is, amit hazánkban gyártanak. Az ellenőrzést követően a Szerbiai Gyógyszer és Egészségügyi Eszközök Ügynöksége által kiadott certifikátummal erősíti meg az adott oltószerek biztonságosságát, csak ez után lehet felhasználni az egészségügyi intézetekben.
Az immunizáció az említett fertőző betegségek megelőzésének egyszerű és biztonságos, ugyanakkor hatékony módja. És nemcsak a beoltott egyént védi, hanem az egész közösséget, hiszen az egészséges egyéneket csak akkor tudjuk megvédeni a fertőzéstől, ha a populáció magas aránya felvette a védőoltást. Sajnos az agresszív és egyre nagyobb mérteket öltő vakcinaellenes kampány miatt a szülők nagy arányban halasztják el, vagy vetik el a védőoltást. Különösen érvényes ez az MMR vakcinákra.
Azt az 1998-ban megjelent munkát, amely összefüggésbe hozta az MMR vakcinát az autizmus kialakulásával, 2010-ben plágiumnak nevezték és szerzőjétől Angliában megvonták a munkaengedélyt, mégis jelen van a közvéleményben ma is. Az autizmus egyre gyakoribb megjelenésének kiváltó okaival foglalkozó tudományos munka hiánya és annak ténye, hogy az autizmus klinikai kórképe a gyerek második életéve után mutatható ki bizonyossággal, és persze az az időszak, amikor az MMR vakcinát beadják, hamis képet ad arról, hogy a két jelenség összefüggésben lehet. Ennek következménye, hogy a szülők egyre gyakrabban utasítják vissza a védőoltást, és az országok többségében ennek következményeként egyre gyakrabban jelentkezik a kanyaró. Csak 2016-ban az Európai Unió területén 3767 kanyarós beteget regisztráltak, 9-nél a betegség halállal végződött. A betegek 87 százaléka nem kapott védőoltást. A legutóbbi esetben, Romániában a betegek 98 százaléka nem kapott kanyaró elleni védőoltást.
A tartomány területén legutóbb 2014/2015-ben jegyeztek kanyarójárványt. A betegség Bosznia-Hercegovina területéről került ide, az ország területén a járvány 2016-ban ütötte fel a fejét Kruševacon. Az idén a szerémségi körzetben jegyeztünk kanyaróval fertőzött beteget, aki Olaszországban fertőződött meg.
A nyári hónapokban a magas hőmérsékletek miatt az immunrendszer is nagyobb megterhelés alatt van. Ajánlja-e a védőoltás felvételét ebben az időszakban?
– A védőoltás egész évben felvehető, hatékonysága nem függ az időjárási viszonyoktól. Ha figyelembe vennénk az időjárási viszonyokat, évente csak rövid periódusban lehetne beadni az oltást. Természetesen az akut betegségben szenvedő gyerekek akkor kaphatnak védőoltást, ha meggyógyulnak.
