Az ország egyik legnagyobb tava, a Palicsi-tó állapota már évek óta változatlan. Csupán a szabályozások és az elvárások változtak, a paraméterek nagyjából ugyanolyanok: továbbra is sok az alga, így alacsony a víz átláthatósága, és olyan baktériumokból is van a vízben, amelyek fekáliából származnak. Általában a nyári időszakban jönnek elő azok a gondok, amelyek egyértelmű jelekkel rámutatnak az alapvető problémákra. A szakemberek szerint hiába készült el egy tanulmány az iszaptalanításról, hiszen az nem oldja meg a tó gondjait, az iszap csupán következmény, a szennyezés forrását kellene megszüntetni, amiből pedig a szabadkai szennyvíztisztító mellett van még néhány.
Itt-ott döglött halak a vízben, de a 40 fokos melegek dacára sem volt az idén hatalmas méretű halpusztulás. A beavatottak szerint már nincs is hal, ami elpusztulna (Fotó: Molnár Edvárd)
– Sajnos nagyon sok pénzt elköltöttünk már a tó problémáinak megoldására. Számos dokumentumot, tanulmányt készíttetett a város, de mint látjuk, a probléma továbbra is fennáll. Hiszen a hangsúlyt a Palicsi-tó iszaptalanítására fektették, de az iszaptalanítás nem megoldás a víz minőségének javítására, hogy azt fürdésre és sporttevékenységekre fel tudjuk használni. Nem azt mondom, hogy nem kell elvégezni, de jelen pillanatban nem ez a legfontosabb. Minden tóban van iszap, hiszen tudjuk, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon sok szennyvíz áthaladt a tavon. A Jaroslav Černi Intézet által elkészített tanulmány is arra mutat, hogy sok az iszap a tóban. De sokkal nagyobb probléma, hogy még mindig folyamatosan szennyeződik a tó. Az egyik szennyező a szabadkai szennyvíztisztító volt. Mielőtt az újat működésbe helyezték volna, nyíltan ki lehet mondani, és a vízanalízisek is ezt mutatták, a Palicsi-tó a '80-as, '90-es években a város emésztőgödre volt. Igaz, mivel nagy tóról van szó, nagy kapacitásai vannak arra, hogy megtisztítsa önmagát. Az új szennyvíztisztító működése óta jelentős mértékben javult a helyzet, a nitrogén- és a foszformennyiség ma már tizedrésze annak, ami korábban táplálta a tavat. A jelenlegi paraméterek eleget tesznek az európai előírásoknak, de még mindig sok foszfor jut a vízbe. Hiszen ezek a paraméterek nem állóvízre vannak kimutatva, hanem a folyóvizekre. De általános, nemcsak Szabadkára, hanem az egész országra jellemző probléma, hogy egy nagyon drága technológiát vásárolunk, és aztán nem fordítunk kellő mennyiségű pénzt annak a karbantartására. Az európai előírások szerint a beruházott összeg 1 százalékát kellene évente arra fordítani, hogy a megépített technológiát karban tudjuk tartani, mi viszont ennyit sem fordítunk rá – magyarázta Mészáros Gábor biológus, Szabadka polgármesterének környezetvédelemmel megbízott tanácsadója. Hozzátette:
– Az ülepítés után az iszappal nem tudnak a Vízművek és Csatornázási Közvállalatban mit kezdeni, így azt a digesztált iszapot a szennyvíztisztító udvarában tárolják, ami 50 méterre található a tótól. Ez az iszap, ami nedvességgel érintkezik, megszívja magát, és igazából az ülepítésből származó iszap előbb-utóbb belekerül a tóba. Vagyis amíg a megtisztított víz paraméterei megfelelnek az előírásoknak, nem messze tőle a kiválasztott anyagok is belekerülnek a tóba.
Habzik (Fotó: Molnár Edvárd)
Mint mondta, a tó ezt a szennyeződést talán még fel is tudná dolgozni, de a tavat számos más szennyezés is terheli. A nemrégiben egy németországi szakember kezdeményezésére egy szakemberekből összeállított tanács éppen ezeknek a szennyezőknek az összeírását vállalta magára. Összesen 16 szennyezőt találtak. Az egyik a tó partjának közvetlen közelében történő intenzív mezőgazdasági termelés.
– Az intenzív termelés folyamán jelentős mennyiségű műtrágyát elhasználnak, ami belemosódik a tóba. Ugyanakkor vannak farmok, amelyek nincsenek a szennyvízhálózatra rákapcsolva, így például a szabadkai börtön sertésfarmjáról a szennyvíz közvetlenül a Palicsi-tóba kerül. De a tó turisztikai részén is számos szennyezőt találtuk. Hiszen a palicsi település csupán 30 százaléka van szennyvízelvezetésre kapcsolva, de ez az elvezetés sincs jól megoldva, hiszen miután összegyűlik, egyenesen a Ludasi-tóba megy a szennyvíz. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a családi házaknál az emésztőgödrök hogyan ürülnek. Azt is tudjuk, hogy a Palicsi Állatkert szennyvizének nagyobb része a Tapsi-csatornán keresztül egyenesen a Palicsi-tóba kerül. Sajnos még nem készült olyan tanulmány, amely a tó vízterhelését elemezte volna. A nemrégiben megalakult, szakemberekből álló tanács összeírta azokat, amelyek a vízszennyezésért felelnek – mutatott rá Mészáros Gábor.
Hozzáfűzte, hogy elkészült ugyan az iszaptalanításról egy tanulmány, de sajnos ez is egy olyan drága technológia, amire a pénzt csupán a köztársasági környezetvédelmi alap tudta volna biztosítani, ám a hatalomváltás után azt felszámolták. Az egymilliárd dináros projektumot a tartományi költségvetésből elkülönített 60 millió dinárból és a városi költségvetésből elkülönített további 15 millió dinárból nem lehet megvalósítani.
– A szakemberekkel közösen egy olyan platformot dolgoztunk ki, amely a Palicsi-tó ökológiai státuszának fejlesztését célozta meg. Miután kiemeli, hogy melyek szennyezik a tavat, javaslatot is tesz azok megfékezésére. Az aktivitásokat csoportosítottuk. A tó állapotának a javítására az első lépés a szennyezés megfékezése. Javítani kell a szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított víz minőségén, ugyanakkor a mezőgazdaság esetében védősávokat kellene kialakítani, hogy a termelők ne szántsák be a földjeiket egészen a vízig, hanem legalább harminc centiméteren hagyjanak egy védősávot a tó és a szántók között, amit beültetnek fával. Bár a mezőgazdasági termelés nem is olyan nagy gond, hiszen a műtrágyában nem méreg van, hanem olyan alapanyagokat tartalmaz, amelyek elősegítik a vízben található növények, így az algák burjánzását is. Mindenek előtt fontos lenne Palics település szennyvízelvezetésének megoldása, a már meglévőt ki kellene bővíteni, és a városi szennyvíztisztítóba vezetni, amire már évekkel ezelőtt elkészült a tervdokumentáció, de mivel nincs rá pénz, jelenleg nem élvez prioritást. De a rendelkezésünkre álló pénzből ezt a hálózatot fázisokban meg lehetne oldani – mutatott rá a biológus.
Fürdeni nem tanácsos (Fotó: Molnár Edvárd)
Mint mondta, a szennyezés megfékezése mellett fontos, hogy a tóról való gondviselésre nagyobb figyelmet fordítsanak. Jelen pillanatban a fű kaszálása és a parkosítás az egyetlen tevékenység, amit a Palics-Ludas Közvállalat végez, holott a nádvágást, a halállomány gondozását is el kellene végezni, illetve a felesleges hínárt kiszedni a tóból. Kiemelte, a hínárra a tónak szüksége van, így csupán ott kell kivenni, ahol a fürdőzők és a horgászok vannak. Rámutatott, az iszaptalanítás csupán az utolsó lépés kell, hogy legyen ebben a folyamatban, már csak azért is, mert nincs rá pénz.
– A Palicsi-tó nem egy kád, hogy kihúzzuk a dugót, és kiengedjük a vizet, bár a hetvenes években ezzel a logikával végezték az iszaptalanítást. Most kiporszívóznánk az iszapot, de figyelembe kell venni, hogy hol van sok iszap, hiszen a víz sodrása miatt nem gyülemlik fel mindenhol egyformán az iszap, és csak ott kell eltávolítani, ahol felesleges. Az iszap ugyanis természetes jelenség, nem szennyezi a tavat. De az iszaptalanításra most nincs pénzünk. Nemzetközi alapokból támogatást nem lehet kapni, hiszen a kiválasztott módszer agresszív módszernek bizonyul, de hitelt sem kaphatunk, hiszen az iszaptalanítás után sem oldódik meg a védett területek szennyezése – magyarázta Mészáros Gábor.
Felhívta a figyelmet, hogy mivel a Palicsi-tó problémája összetett, annak megoldásában mindenkinek, aki hasznot húz belőle, be kellene kapcsolódni, vagyis nemcsak a környezetvédelemnek, hanem a sportnak és az idegenforgalomnak, valamint a gazdaságnak is.
Fürdőzés saját felelősségre
A szabadkai Közegészségügyi Intézet legutóbbi, tegnapi (pénteki) adatai szerint valamivel javult a víz minősége a két héttel ezelőtti adatokhoz képest. Ám még mindig gyenge a vízminőség, vagyis a törvényes előírásokban megfogalmazott leggyengébb minőséget sem éri el.
– Nincs ok a pánikra, hiszen évről évre jelentkező probléma ez, csupán tudniuk kell a polgároknak, hogy milyen veszélyeknek teszik ki magukat azzal, ha a Palicsi-tó vizében fürdenek. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet már évek óta követi a Palicsi-tó vizének állapotát. A fizikai és kémiai, valamint a hidrobiológiai analízist havonta, a nyári időszakban pedig a mikrobiológiai analízist kéthetente végezzük el. Általában ugyanazokon a pontokon veszünk mintát a tóból: a vitorlásklubnál, a Férfi-strandnál és a szabadstrandon – emelte ki dr. Zorica Mamužić Kukić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet higiéniával és humánökológiával foglalkozó részlegének vezetője. – Amellett, hogy nagyon alacsony a tó vizének átláthatósága, nagyon magas a Ph értéke, ami a tó szennyezettségének megterhelésére utal. A tó szerves anyagokkal való megterhelése kedvező az algák elszaporodásának. A legnagyobb számban a kék algák vannak jelen, amelyektől zöld a víz, és ezek olyan toxinokat termelnek, amely rákot okozhatnak. Természetesen nem szabad a vizet lenyelni. Fürdés esetén pedig tusolni kell, ezek a toxinok ugyanis allergiás reakciókat válhatnak ki az arra érzékeny embereknél, illetve azoknál, akik immunrendszere meggyengült, hiszen irritálják a bőrt és nyálkahártyát. A gyerekeket, ha lehet, ne fürdessük a tó vizében – mutatott rá a doktornő.
Megtudtuk ugyanakkor, hogy a mikrobiológiai eredmények változóak, folyamatos a fekáliából származó baktériumok jelenléte. Mint arra dr. Mamužić Kukić rámutatott, a mikrobiológiai paraméterek miatt a Palicsi-tó nemcsak hogy nem való fürdőzésre, illetve vízi sportokra, hanem algákból is négyszer annyi van, mint amit a törvényes rendelkezésekben megjelölt legrosszabb minőségű állóvíz paraméterei meghatároznak.
