2024. július 17., szerda

A legtöbb panasz a kórházra érkezett

A páciensek legtöbbször azért keresik fel a betegjogi tanácsadót, mert a szakvizsgálatokra a 30 napos határidőn túl kapnak időpontot

Sok esetben nem is tudják a polgárok, hogy milyen egészségügyi jogok illetik meg őket, de sokszor azt sem tudják, hogyan érvényesítsék jogaikat, tudtuk meg Sveller Árpádtól, a szabadkai betegjogi tanácsadótól, akit egyre többen keresnek fel, amióta működik a tanácsadás, és a panaszok többsége a kórházat érinti, a szakorvosi vizsgálatok időpontjára vonatkozik. De több alkalommal felkeresték már amiatt is, hogy a téves kezelés miatt adjanak be panaszt.

– Orvosi műhiba, illetve az orvosi vagy egészségügyi kezelés minőségének felülvizsgálata esetén nem én vagyok az illetékes, nem tartozik a betegjogi tanácsadó hatáskörébe, ezzel továbbra is az egészségügyi felügyelőnek kell foglalkoznia. Nálam olyan esetekben tehetnek panaszt, amelyek során sérült az egészségügyi ellátás elérhetőségének joga, a megelőzési intézkedésekhez való jog, vagy a páciens nem kapott minőségi egészségügyi ellátást, illetve sérült a személyi adatok és az állapot titkosságára való jog, netán a páciens belegyezése nélkül történt a beavatkozás. A páciensnek joga van a fájdalom enyhítésére. Ugyanakkor az egészségügyi intézményeknek is tiszteletben kell tartaniuk a páciens idejét. A páciensnek joga van arra, hogy az egészségügyi ellátásról folyamatosan tájékoztatást kapjon, illetve joga van ugyanabban az intézményben másik orvos szakvéleményét is kikérni, amennyiben nem elégedett a szakorvosa szakvéleményével – emelte ki Sveller Árpád. – Ki kell emelnem, hogy az egészségügyi ellátás egy folyamat, panaszt tenni csak akkor érdemes, amikor a kezelés lezárult. A kezelés a választott orvossal kezdődik, ő írja ki a vizsgálatokhoz szükséges beutalókat, de a szakorvos véleményét és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is ő összegzi, vagyis az egészségügyi ellátás vele zárul. Ha a beteg nem csinálja végig a kiírt vizsgálatokat, akkor nem is tud panaszt tenni az egészségügyi eljárásra.

Az elmúlt évek tapasztalatai arra mutattak rá, hogy a polgárok elégedetlenek azokkal a jogvédőkkel, akik az egészségügyi intézményekben fogadták a betegek panaszait. Többen panaszkodtak már arra, hogy az ezekben az intézményekben dolgozó jogi képviselők sok esetben nem a páciens jogait tartják szem előtt, hanem az intézményét, hiszen onnan kapják a fizetésüket. A községi, illetve városi betegjogi tanácsadó irodák megszervezését a betegjogokról szóló törvény írja elő. A betegjogokkal foglalkozó irodák többsége még decemberben kezdte meg a munkáját, így a szabadkai is.

– Az előző egészségvédelmi jogvédő, már ahogy a neve is mondja, nem elsősorban a páciens jogainak védelmét tartotta szem előtt, csak az egészségvédelemmel foglalkozott, és nem foglalkozott tanácsadással sem. A most működő betegjogi tanácsadás sokkal szélesebb körű, magába foglal ugyanis minden egészségügyi intézményt, legyen szó magán vagy állami intézményről, tehát a kórházat, az egészségházakat, gyógyszertárakat, gerontológiai központot, illetve a Köztársasági Egészségbiztosító Alapot. Ugyanakkor a panaszok esetén nem azt vesszük figyelembe, hogy a páciens hol lakik, hanem a panaszt ott kell benyújtani, ahol az intézmény működik – magyarázta Sveller Árpád.

A betegjogi tanácsadással mindenki élhet, azok is, akiknek nincs egészségügyi biztosításuk, és a magánklinikákon kezeltetik magukat.

– Nagyon sok a panasz. Valamennyivel több esetben fordulnak hozzám inkább tanácsért, mintsem szükséges lenne az intézkedés. Csak most februárban egy hét alatt 24 panasz érkezett be hozzám. A panaszok többsége, 90 százalékuk a kórházat érinti, ott is a röntgenosztályt, a belgyógyászatot és a szemészetet – tudtuk meg.

Elmondta, a szabadkai páciensek eddig legtöbb alkalommal arra panaszkodtak, hogy az egészségügyi vizsgálatra a törvény által előírt 30 napos határidő ellenére azon túl kaptak időpontot.

– A törvény előírásai szerint minden kezelést, egészségügyi ellátást 30 napon belül meg kell ejteni, ellenkező esetben a páciens magánúton elvégeztetheti a vizsgálatot, aminek a költségeit az egészségbiztosítónak meg kell térítenie. Ám ehhez szükség van egy dokumentumra, amivel a páciens igazolja, hogy a vizsgálatra a megadott határidőn belül nem kerülhet sor. Ezt az érintett intézménynek hitelesíteni kell. Én segítek ennek a kérelemnek a megírásában, amit a páciens a megadott intézményben hitelesít, hiszen csak a hitelesített kérvény, illetve a magánklinikán elvégzett vizsgálatról szóló számla felmutatásával tudja a biztosító megtéríteni a vizsgálat árát – magyarázta a betegjogi tanácsadó. – Érkezett panasz az egészségbiztosító alapra is, illetve a szabadkai egészségházakra is, ami például a gyógyszer mennyiségének kiírására vonatkozott. A krónikus betegségek esetén ugyanis, amikor a páciens több éven keresztül már ugyanazt a gyógyszert szedi, akkor joga van arra, hogy a választott orvosával két hónapi adagot írasson ki. De érkezett panasz arra is, hogy az időpontok egyeztetése esetén több orvosi rendelőben nem vették fel a telefont – tudtuk meg Sveller Árpádtól.

A panaszt be lehet nyújtani írásban és szóban is. Ilyenkor a tanácsadó jegyzőkönyvet készít. A panasz benyújtása után a betegjogi tanácsadó felkeresi azt az intézményt, amelyre a panasz vonatkozik. A tényfeltárási folyamatban a betegjogi tanácsadó átnézi a panaszhoz kapcsolódó dokumentációt, és jegyzőkönyvet készít az egészségügyi dolgozók vallomásáról is.

– Az intézkedés hosszadalmasabb folyamat, éppen a tényfeltárás miatt, hiszen csak az eljárás után lehet döntést hozni arról, hogy a panasz indokolt-e, vagy sem. A döntésről értesül a panasztevő és az intézmény is – magyarázta.

Kiemelte, hogy a döntés megszületése után, amennyiben a döntés az intézményt marasztalja el, annak ki kell küszöbölnie a hibát, de fellebbezhet is az önkormányzat egészségügyi tanácsánál, az egészségügyi felügyelőségnél, illetve az egészségbiztosító alap illetékes szervénél is.

– Arra is rá kell mutatnom, hogy azoknak a vizsgálatoknak az időpontjára nem lehet panaszt tenni, amelyekről a Köztársasági Egészségbiztosító Alap igazgatóbizottsága döntést hozott tavaly, vagyis a CT, a mágneses rezonanciás vizsgálatok, valamint a mesterséges pótlások beültetése esetén a vizsgálatot, illetve beavatkozást nem kötelesek 30 napon belül elvégezni – tudtuk meg Sveller Árpádtól.