A köztulajdonról szóló törvényt 2011 szeptemberében szavazta meg a szerb parlament, s ennek értelmében az önkormányzatoknak két éven belül rendezniük kell a tulajdonjogi viszonyaikat ingatlanjaik felett. A törvényt megelőzően minden állami tulajdonnak számított, az új törvény azonban lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoké legyenek az épületek, üzlethelyiségek, terek, utcák, parkok.
Szabadkán azért specifikus a helyzet, mert a város központja, ahol az önkormányzatnak üzlethelyiségei, lakásai és más ingatlanjai vannak, védett, teljes egészében, s a törvényt pedig másként értelmezi a minisztérium és másként a helyiek. A minisztérium nem engedi az üzlethelyiségek átírását, mert azok védett területen találhatóak és emiatt csakis állami tulajdonban lehetnek, az ő értelmezésük szerint.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere amiatt kezdeményezett beszélgetést az illetékes minisztériummal és intézményekkel, hogy a jelenlegi javaslatot, miszerint a védett terület csakis állami tulajdon lehet, változtassák meg, hogy a város rendelkezhessen a vagyona felett. A polgármester szerint ez azért is fontos, mert ha erre nem kerül sor, a város egyszerűen vagyon és ezáltal bevétel nélkül marad. Több millió euróról beszélünk – emeli ki.
– Bizonyos ütközések vannak a törvények értelmezése esetében. Ez a jogi kollízió abból ered, hogy az illetékes minisztériumok másképp magyarázzák az alkalmazását ezeknek a törvényeknek. A
’80-as és ’90-es évek elején, két külön döntéssel, védetté nyilvánítottak bizonyos területeket, amelyeken ezek a most szóban forgó épületek elhelyezkednek, és amelyek kulturális értéket képviselnek. Ez Szabadka teljes belvárosára vonatkozik. Vagyis most abban a helyzetben találtuk magunkat, hogy az önkormányzat be szeretné írni az épületeket a saját tulajdonába, de az illetékes minisztérium azt mondja, ezt nem teheti meg, mert a védett épületek csakis állami tulajdonban lehetnek. A mi javaslatunk az, hogy állami tulajdonban csak azok az épületek legyenek, amelyek kiemelten fontosak, például az UNESCO listáján szereplők, vagy amelyekről a minisztérium külön dönt. A pénzügyminisztérium ugyanis egy évvel ezelőtt adott egy véleményezést, amiben az szerepel, hogy azok az épületek, amelyek beleesnek a védettségi zónába, azok esetében a földhivatal nem vezetheti be az önkormányzat tulajdonába az épületeket. Ezt a véleményezést átküldte az állami vagyonigazgatóságnak, azok pedig a földhivataloknak. S most abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem tudjuk a saját birtokunkban lévő épületeket az új, két évvel ezelőtt meghozott törvénynek megfelelően átírni az önkormányzat tulajdonába, mert azt az állam nem teszi lehetővé. Ezért kértük az illetékes minisztériumtól, hogy módosítsák a véleményezést, hogy átvezethessük a tulajdonunkba ezeket az épületeket – például a városházát, vagy a városháza melletti nyilvános illemhelyet, ahogy azt az 50–100 üzlethelyiséget is, amelyek a város tulajdonát képezik.
Maglai kiemelte, semmi köze nincs a kezdeményezésnek a városközpont védettségéhez, az épületek rombolásához, amiről a Demokrata Párt közleményben beszélt.
A DP a polgármester kabinetjére hivatkozva közölte az információt, miszerint Maglai Zorana Mihajlović miniszterrel találkozva kezdeményezte, hogy vonják meg a szabadkai szecessziós városközpont műemléki védettségét, azzal indokolva, hogy ez problémát okoz a város tulajdonának bejegyzésekor. Maglai Jenő – a DP szabadkai szervezete szerint – azt javasolta, hogy teljes egészében semmisítsék meg a városközpont szecessziós épületeinek műemléki védettségét, ami Szabadka építészetének legértékesebb része.
A közlemény arra figyelmeztet, hogy amennyiben Maglai Jenő kérése megvalósul, minden szecessziós és egyéb, műemlékvédelmi szempontból értékes épületet lebonthatnának és valamennyi ingatlan a gátlástalan befektetők prédájává válhat.
– Ez tisztán tulajdonjogi kérdés, amit meg kell oldanunk – mondta Maglai, majd hozzátette:
– Azért mentünk személyesen Belgrádba, mert hiába küldtünk levelet, nem érkezett rá válasz. Egyáltalán nem mindegy, hogy a mi épületeinket elveszíti a város, vagy sem. Novi Pazarban is hasonló gondot okoz ez, ahol szintén védett a városközpont. A kérdés úgy oldható meg, hogy a pénzügyminisztérium újabb véleményezést ad, amelyben az szerepel, hogy a védettség nem szólhat bele a tulajdonjogba, nem másíthatja meg, csak ha egyedi esetekről van szó. Azért fontos ez, mert az új törvény szerint erre októberig van időnk. Amennyiben októberig nem adjuk át a földhivatalnak a tulajdonjog átvezetését, akkor elveszítjük ezt a jogot.
S hogy miért az utolsó pillanatban, a határidő lejárta előtt néhány hónappal kell ezzel foglalkozni? Azért, mert ezzel nem foglalkozott eddig senki. – Ahelyett, hogy az elődeim ezzel foglalkoztak volna, nekem kell most fél év alatt, galoppban megoldanom ezt a problémát. Több millió euróra rúg ez a vagyon.
