Hivatalos adatok szerint a lakosság több mint 22 százaléka munkanélküli. A Szerbiai Privatizációs Ügynökség májusi adatai szerint 153 vállalat áll átszervezés és 419 vállalat magánosítási eljárás alatt. A szakemberek szerint a gazdasági válság óta a vállalkozók egyre nehezebben boldogulnak, de az utóbbi 4-5 évben súlyosbodott igazán a helyzet. Csökken a vásárlóerő, így a vállalkozók alig tudják törleszteni a rájuk nehezedő terheket.
Tanúi vagyunk annak, hogy például Szabadkán csupán néhány hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, megmarad-e egy új üzlet, vagy egy vállalkozás. De nemcsak Szabadkára jellemző jelenség ez, hanem a többi városra, községre is. Egy új vállalkozást követ egy másik, majd egy harmadik, de vannak üzlethelyiségek, amelyek éveken keresztül üresen állnak. Kis város, kevés a vásárló, kicsi az átlagfizetés, alacsony a vásárlóerő. De ki gondolná, hogy a fővárosban, ahol megközelítőleg kétmillió ember él, jelentősen magasabb a külföldiek és a turisták száma, magasabb az átlagfizetés, talán az életszínvonal is, egyre több azoknak az üzleteknek a száma, amelyeket egyik napról a másikra felszámolnak. A legforgalmasabb utcákban, a Sándor király sugárúton, vagy a Terazijén, a Knez Mihajlo sétányon, illetve a környékén egyre másra csuknak be az üzletek, sőt a bankok után is üresen maradnak az üzlethelyiségek. Még akkor is, ha az ingatlanárak csökkennek.
– A gazdasági válság bekövetkezése óta, de különösen az utóbbi 4-5 évben Belgrád központjában drasztikusan lecsökkentek az üzlethelyiségek bérleti díjai. Amíg 4-5 évvel ezelőtt 30–50 eurót fizettettek az üzlethelyiségek négyzetméteréért, ma már luxuskörülmények között felszerelt ingatlan négyzetméteréért 5–10 eurót kérnek és így is nagyon nehéz bérlőt találni – emelte ki Kaća Lazarević, az Alka Nekretnine ingatlanügynökség tulajdonosa. Rámutatott, a tágabb központban pedig még inkább csökkentek az árak, ugyanis ott már akár 300 euróért is lehet üzlethelyiséget bérelni. Folytatta: – Néhány évvel ezelőtt, aki csak tehette, a pénzét üzlethelyiségek megvásárlásba fektette, akkor az nagyon jó beruházásnak tűnt. A válság ugyanakkor változásokat hozott, vállalatok mentek tönkre, többen munka nélkül maradtak – mutatott rá. Elmondta, annak idején a legtöbb üzlethelyiség Újbelgrádban épült, hiszen az engedélyek beszerzése is könnyebb volt és olcsóbb, most azonban ezek az épületek üresek, 100–1000 négyzetméteres üzlethelyiségek állnak kihasználatlanul, sem vevőt, sem bérlőt nem érdekelnek.
Belgrád központjában pedig kávézóknak, vendéglátóipari létesítményeknek előirányzott helyiségek sokasága kong az ürességtől.
– Belgrád központjában valóban nagyon sok az üres kávézó, ugyanis azok, akik a magánosítás során hozzájutottak ezekhez az ingatlanokhoz, most nagyon magas bérleti díjat kérnek értük, és számomra érthetetlen okok miatt nem is akarnak alkalmazkodni a piaci árakhoz, inkább hagyják üresen állni. Már javasoltam a belgrádi városvezetésnek, hogy a képviselő-testület külön rendelettel adóztassa meg azokat a tulajdonosokat, akik a város legforgalmasabb utcáin, üzletközpontjaiban üresen hagyják az üzlethelyiségeket, hiszen ezzel rontják a belváros képét – tudtuk meg az ingatlanügynöktől. Elmondta, ez irányban még nem történt előrelépés. Rámutatott, a főbérlőknek alkalmazkodniuk kellene a piaci igényekhez, ugyanis a magas bérleti díjat a vállalkozók nem tudják tartani.
|
A Restitúciós Ügynökség községekre leosztva a napokban tette közzé, hány lakást, üzlethelyiséget, illetve házat szolgáltatott vissza a korábbi tulajdonosoknak (nincs feltüntetve az egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlan). Ezek szerint az adatok szerint Belgrádban, illetve a hozzá tartozó községekben több, mint 1300 ingatlant kaptak vissza korábbi tulajdonosaik. Újvidéken eddig 175 ingatlan került vissza az örökösökhöz, Pancsován 69, Kragujevacon 60, Szabadkán pedig 40. |
– A tágabb városközpontban kisebb üzlethelyiségeket 500 euró alatt is lehet találni, de ma már a vállalkozók ezt sem tudják megfizetni, ezért egyre gyakoribb jelenség, hogy lakásokat bérelnek, például a földszinten. Ezeket a lakásokat alakítják át a saját igények szerint, és itt működtetik az adott vállalkozást. Lakást bérelni ugyanis jóval olcsóbb, mint üzlethelyiséget – magyarázta a trendeket Kaća Lazarević. Hozzátette: – Arról sajnos nincs adatom, hogy más városokban milyen a helyzet, de sehol sem rózsás, hiszen jelentős forgalmat kell lebonyolítani, hogy ki tudják a 300–400 eurós bérletet fizetni, plusz a különböző járulékokat, az alkalmazottat, az adót... Az egyik ismerősöm a Njegoš utcában 50 négyzetméteres üzletet bérelt 1000 euróért. Most el kell hagynia ezt az üzlethelyiséget, mert a költségeket nem tudja állni. A bérleti díjra ugyanis még 200 euró üzemeltetési költséget fizet, plusz a járulékokat. Ő is inkább lakásba költözik, ott folytatja a vállalkozását – tudtuk meg. Kiemelte, valamikor a legjobb bérlőnek a bankok számítottak, de a bankok ma már csökkentik a fiókintézeteik számát, elhagyják a drága üzlethelyiségeket, illetve azzal próbálkoznak, hogy csökkentsék a bérleti díjat.
– A bankok, gyógyszertárak, gyorséttermek maradnak fenn huzamosabb ideig. A fodrászok szinte havonta váltják a fodrászat címét, illetve kávézókból nyílik a legtöbb, de ők azok, akik a leggyakrabban felszámolják a vállalkozásukat, hiszen a bérleti díjuk 500-tól 1000 euróig terjed. Ma már nagyon nehéz jó forgalmat megvalósítani. Nagyon nehéz gazdasági helyzetben vagyunk és még súlyosabb helyzet várható – foglalta össze az ingatlanügynök.
Az üzletek felszámolásáért, vagy azok elköltözéséért sokszor a nagyobb üzletközpontokat teszik felelőssé, amelyek megváltoztatták a vásárlási igényeket is: mindent egy helyen. Az ingatlanügynök szerint azonban az üzlethelyiségek létezése nem befolyásolja a sétálóutcákon található üzlethelyiségek fennmaradását.
– A környező nagyvárosokat figyelembe véve, mi még mindig elenyésző számú üzlethelyiséggel rendelkezünk. Ezek az üzletközpontok egyébként is teljesen más márkaüzleteket és bérlőket vonzanak, mint például azok, akik a városközpontban működtetnek üzletet. Természetesen vannak olyan vállalatok is, amelyek megtalálhatók itt is, ott is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a sétálóutcán működtetett üzletükben jelentősen jobb forgalmat valósítanak meg, mint az üzletközpontban – emelte ki Kaća Lazarević. Rámutatott ugyanakkor, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvénynek köszönhetően, több korábbi tulajdonos visszakapta ingatlanát, ami további nehézségeket okoz a vállalkozóknak.
– A régi tulajdonosok ezeket az ingatlanokat nem vehetik birtokba az elkövetkező három évben, ugyanakkor a jelenlegi bérlők ebben az átmeneti fázisban elvesztették a különböző kedvezményeket, amit a bérlés során kaptak. Így a bérlők igyekeznek másik üzlethelyiséget találni, a tulajdonosok pedig eladni a visszakapott ingatlanjaikat, de nincs rájuk vevő. Mi is árulunk egy ilyen ingatlant már egy ideje. A kezdő ár a 230 négyzetméteres ingatlanért 400 ezer euró volt, most már 310 ezerre csökkent az ára – mondta.
