Assisi Szent Ferenc 1223-ban az olaszországi Greccióban állította fel az első betlehemi jászolt. Azóta a kisded és szülei, a juhok és a juhokat őrző pásztorok, az angyalok szerves részévé váltak a karácsonynak, kicsik és nagyok pedig egyaránt elvarázsolódnak a templomokban felállított betlehemi jászlak előtt.
– Szavakba önteni nehéz, hogy mit is jelent a betlehemi jászol. Olyan közeget teremt, amelyben könnyebben megéljük a Szent megnyilvánulását. Ez a teofánia, Isten látható alakban való megjelenése, vagyis mikor Isten különböző jelekben közeledik az emberhez. A jászol egyfajta kapu, amelyen a vallásos ember átléphet azokba a szent időkbe. Így nemcsak szemlélők, hanem aktív részesei is lehetünk a csodának. A karácsony története egy egyszerű történet, nagyon érthető, nincs benne magyarázkodás és túl sok filozófia. A kisgyerekek is könnyen megértik, megérzik. Ez a karácsony misztériuma. Hogy értjük és érezzük. A misztérium több mint a titok, azt meg kell élni, nem lehet szavakkal elmondani – ezeket a szabadkai Ferencesek templomában állított betlehemi jászol előtt hallottam Bárány Ottó atyától, akitől megtudtam, hogy a környékünk legrégebbi és legnagyobb betlehemi jászla immár 62 éves.
Az impozáns építményt 1953-ban állították fel először. Ivo Krznar, egy itt élő ferences szerzetes tervezte és készítette el. Ő négy szempontot tartott szem előtt: időtálló legyen, masszív legyen, eleven és varázslatos színű legyen és harminc perc alatt össze lehessen rakni, legalábbis a figurák nélkül. Két hónapig dolgozott rajta, az asztalosmunkán kívül mindent ő csinált. A figurákat úgy készítette, hogy fa vázra folyékony gipsszel átitatott kendert helyezett, és ahogyan a gipsz kötött, úgy formálta a figurákat és még képlékeny állapotban vízfestékkel festette be. Ez annyira időtálló technikának bizonyult, hogy az elemek még a ’90-es évek közepén is eredeti formájukban álltak. Utána történt néhány restauráció, a törött figurákat az eredeti szempontok alapján pótolták, de már modernebb technikával készültek, gipszfigurák az újak is. Néhány eredeti, sértetlen figurát azért még lehet találni. Az évek során elhasználódott hegyeket, dombokat pótolták, ezeket 2009-ben restaurálták a Városi Múzeumban. Ami változott rajtuk, hogy a pótolt hegyek, dombok könnyebbek és időtállóbbak lettek, de ugyanúgy néznek ki, mint ahogyan azt anno Ivo Krznar atya megálmodta.
Merthogy a ferencesek templomában álló betlehemi jászol nem csak az istállót ábrázolja a benne lévő szent családdal, hanem az istálló körül még jócskán láthatunk plusz dekorációt. Tulajdonképpen Jeruzsálem külterülete tárul a szemünk elé. A hegyeket, dombokat valódi moha borítja, ami minden évben a kelebiai erdőből kerül oda. Ezeken a hegyeken, dombokon pásztorok őrzik a nyájat (ezek elrendezése változik minden évben, a pásztorok minden évben kicsit máshol őrzik a nyájat) vagy éppen melegednek a tűznél, amely hatást lámpákkal és narancssárga bevonattal érik el. Csörgedezik egy patak is egy kis tavacskába. Egy pumpa mozgatja a vizet, s hogy ez is időtálló lehessen, citromsavat és vízkőoldót tesznek bele. A jászol mögött egy nagy festmény is húzódik, Betlehemet látjuk rajta. A jászol fölött pedig sötétkék függöny fut végig, jelezvén az eget, rajta a napkeleti bölcseknek utat mutató csillaggal. A háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár január 6-án valóban meg is érkezik a jászolhoz, az ő figuráikat ugyanis ekkor teszik hozzá.
Mint megtudtuk, a jászolnak volt egy kerete is két angyallal, de hogy a jászol mögött álló Jézus szíve oltárban ne essen kár, a keretet néhány éve már nem állítják fel.
A hívek szoktak eljönni segíteni összerakni a Betlehemet. Bár ez nem 30 perc alatt történik, de az első napon egy délelőtt alatt az állványok, a kép és az égbolt, azaz a kék függöny a helyére kerül, utána rakják fel a mohát, majd végül a figurákat. Mindennap dolgoznak kicsit rajta, hogy legkésőbb december 23-ra már teljes pompájában állhasson. A jászol január végéig látható, karácsony környékén a templom nyitva áll, így szinte bármikor szabadon látogatható, s a hívek még soha semmilyen kárt nem tettek benne. Ahogyan Bárány Ottó atya is mondta, érezhetően fontos nekik, látszik ez abból is, ahogyan előtte állnak hosszú percekig. Merthogy a betlehemi jászol a mi kapunk. Ám turisztikai látványosságként is megállja a helyét, hiszen a jászol az ortodox híveket is odacsábítja, ők is el szoktak jönni megnézni.
