Az idén is nagyon drága lesz a sárgabarack, már ha lesz a piacon. A múlt hétvégi fagy teljesen megsemmisítette a virágzásban levő csonthéjasokat, de ha a hideg idő tovább tart, a fagy a korai almafajtáknál is terméskiesést okozhat. A gyümölcstermelők pedig a tavalyi szárazságot is nehezen vészelték át, az idei terméskiesés pedig további nehézségeket jelent majd nekik.
A márciusi fagy nemcsak a gyümölcsösökben, hanem a kalászosoknál is gondokat okozott – tudtuk meg Osztrogonác Simontól, a szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagjától.
– A múlt heti fagy a csonthéjasokon okozta a legnagyobb kárt. Szabadka területén szinte mindenhol a múlt héten mínusz 9–10 Celsius-fokot mértek, a csonthéjasok nagyon érzékenyen reagáltak erre az időjárásra, ugyanis virágzás előtt álltak, éppen ezért a hideg végzetes csapást jelentett ezekre a gyümölcsfákra. A sárgabarackon szinte 100 százalékos kár keletkezett, az őszibarackon pedig 70–80 százalékos. Az almásokban még nem keletkezett különösebb baj, ugyanis visszafogott vegetációs stádiumban vannak az almafák. De ha ezen a hétvégén is komoly fagyok lesznek, márpedig ezt jósolják a meteorológusok, akkor az almásokban is keletkezhetnek károk.
A szántóföldi növényekben is kárt okozott a fagy, elsősorban az érzékenyebb árpafajtáknál. Szerencsére volt egy kis hótakaró, amely enyhítette a fagy hatását. Nagyobb károk is keletkezhettek volna.
Ha ezen a hétvégén is nulla Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet, a fagy már visszafordíthatatlan károkat okoz, vagy még van ideje a gyümölcsfáknak arra, hogy regenerálódjanak?
– Bizonyos fajtáknál valamennyire csökkenthető, metszéssel az őszibarackfáknál korrigálható a kár, ha a virágok 20 százaléka ép marad, akkor egy közepes termést le lehet szedni. A sárgabarackfáknál ezt már nem lehet megtenni. Az alma jobban tűri a hideget, a mínusz 3–4 Celsius-fok még nem okoz gondot. A sárga fajta almáknál, amelyek később virágoznak, még nincs kár, az idared, a jonatán fajták, amelyek egy kicsit előbb virágoznak, állítólag keletkeztek károk, de elenyésző. De ha most huzamosabb ideig tart a hideg, akkor már az almásban is számíthatunk terméskiesésre.
A jelenlegi jelentős mennyiségű csapadék kedvez a gyümölcsösöknek?
– Nincs gondunk a csapadékkal. A tavalyi aszályos év miatt a talajvíz szintje nagyon mélyre süllyedt. Emlékezetem óta még soha nem volt ilyen mélyen a talajvízszint. Ennyi csapadéknak köszönhetően a földszíni nedvesség és a talajvízszint lassan összeér. Vagyis, ami a csapadékot illeti, jól kezdjük az évet, végre kellő mennyiségű csapadék hullott. Lehet, hogy lassan a laposokban meg fog állni a víz, és az ott elvetett búzának nem nagyon kedvez majd, de ez kisebb gondot jelent. A tavalyi szárazság nagy gondot okozott, és ha az idén is aszályos év elé nézünk, akkor újabb gondok lesznek.
Tavaly is jelentős károkkal számoltak a gyümölcstermelők, az idén is károkkal kezdik az évet. Jelentős bevételkieséssel kell számolniuk...
– Szerencsére Szabadka területén nagyon kis százalékkal vannak jelen a csonthéjasok. Az össz gyümölcsös talán 10–15 százalékát teszik ki, éppen ezért ez a kár talán még elviselhető. Meg a gyümölcstermelők bele is szokták kalkulálni, hogy a barack minden második, harmadik vagy negyedik évben terem. Vagyis ez még nem jár akkora anyagi következménnyel. De ha az almásokban is most hétvégén kárt okoz a hideg, akkor már olyan problémák merülnek fel, amelyeket a termelők nem tudnak majd átvészelni. Így is nagyok a gondok, amelyek még csak most kezdődnek, hiszen a gázolajat meg a különböző vegyszereket meg kell venni. Királyhalmán például egyre többen kérnek a vegyszerboltban halasztott fizetésre vegyszereket. Egyre gyakrabban kérdezik a termelők, hogy az állam mikor kezdi meg a támogatások kifizetését, hogy a szükséges gázolajat meg tudják venni. A kormányból pedig sajnos nincs semmilyen visszajelzés.
Miután már most lehet károkra számítani, az önkormányzat tervez valamiféle támogatást nyújtani a termelőknek?
– A támogatásról szóló törvény, amelyet az idén februárban fogadtak el, lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok önállóan támogassák a termelőket. Erre eddig nem volt lehetősége. De mivel mi már decemberben meghoztuk a 2013-as évre vonatkozó költségvetést, akkor erre a célra nem irányoztunk elő összegeket. Erre csupán a költségvetés átütemezése után vagy majd jövőre nyílik lehetőség. De ki kell emelnem, hogy Szabadka területén, amely elsősorban mezőgazdasági terület, nagyobb kár esetén az önkormányzat 1–2 ezer dináros hektáronkénti támogatása nem sokat segít. Ugyanakkor mivel az állami földterületek bárbeadásából befolyó pénz 40 százalékával az önkormányzat rendelkezik, az idén 100–200 millió dinár bevételre számítunk, de ezek céleszközök, amelyeket például jégvédelemre, mezőutakra használhatunk, de támogatásra nem fordíthatjuk.
A tavalyi aszályos évben több alkalommal is felmerült az öntözőhálózat kiépítésének szükségessége. Ezekre a munkálatokra milyen esélyt lát?
– Szabadka alapvető problémája, hogy nincs folyó a közelben. A huszonegyedik században, ahhoz, hogy valaki mezőgazdasággal foglalkozzon, elengedhetetlen az öntözőrendszer kiépítése. Egyelőre a termelőink kutakkal oldják meg a locsolást, de ezt nem lehet sokáig így megoldani, hiszen hosszú távon az ivóvíz készletet öntözésre nem használhatjuk. Az öntözőhálózat kiépítésére pedig megoldás nem mutatkozik. Volt arról szó, hogy az Arab Emírségeknek kiadott földek bérletét kanálisok kiépítésére fogják fordítani. Azt hiszem, ezt 200 évvel előtt kellett volna megtenni, de nem vagyunk most sem elkésve. Mégis nálunk szabadeséssel kellene az öntözőrendszereket kiépíteni, nem pedig a Tiszából pumpálni a vizet, mert ez az öntözésre használt vizet megfizethetetlenül drágává teszi. Ugyanakkor ezt a problémát nem biztos, hogy a szerb kormánynak kell egyedül megoldania, hanem Magyarországgal és Romániával közösen lehetne projektumot kidolgozni, ugyanis a folyók esése olyan, hogy azt például a szabadeséses locsolórendszerek kiépítését Magyarországon kellene elkezdeni. Ebben Magyarország is érdekelt, hiszen hasonló gondokkal küzdenek Szeged környékén, mint mi Szabadka környékén.
Tavaly az aszály okozta károk összeírása után az önkormányzat kérvénnyel fordult a kormányhoz a károk enyhítésére. A mai napig nem érkezett visszajelzés.
– Nem kaptunk a kormánytól még egy válaszlevelet sem. Még erre sem méltattak minket. Ha tenni akartak volna valamit, vagy lett volna valamilyen lehetőségük tenni a károk enyhítésére, gondolom, már lépett volna valamit. A kormány azt szorgalmazza, hogy a termelők kössenek biztosítást a termésre. Sajnos azonban csak a jégverés és az aszálykár ellen lehet biztosítást kötni. Fagykár ellen eddig egy biztosítóház sem adott lehetőséget. Ugyanakkor sokba kerül a biztosítás. Gyümölcsösök esetén több ezer euróba is kerülhet a biztosítás hektáronként. Ebben a helyzetben, amelyben a termelők most vannak, elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt ki tudják fizetni.
Mindezek a gondok mellett, talán az eladásnál is gondok merülhetnek fel, hiszen egy nagyobb rakomány almát küldtek vissza Oroszországból az alma vegyszertartalma miatt. Szabadkai alma is volt ebben a rakományban?
– Tudomásom szerint Szabadka nem érintett, mert Közép-Szerbiából, Čačak környékéről és Dél-Bánátból szállították az almát. Sajnos a termelők nagy része még mindig nem tudja elképzelni azt, hogy elmúlt az a világ, amikor önállóan döntjük el, hogy mivel fogunk permetezni, nem lehet lejárt szavatosságú és tiltott vegyszerekkel permetezni. A Szabadka környékbeli termelők 70–80 százaléka növényvédő mérnököt alkalmaz. Mi már 8–10 éve szállítunk Oroszországba, de egyetlen egyszer nem volt gond az almával a vegyszermaradék miatt. Vannak felügyelők, akiknek ezt figyelemmel kellene kísérniük, de sajnos nem végzik kellőképpen a munkájukat. A kiszállítólevet kellene az almából vett mintától függővé tenni, hogy az ország renoméját meg a külföldön elért kedvezményes piaci pozícióját megőrizhessük, hiszen mint látjuk, hatalmas károkat okozhat mindannyiunk számára egy ilyen botrány. Ezek után feltehetőleg sokkal jobban vizsgálják majd a szerbiai almát Oroszországban. De azt is ki kell emelnem, hogy az orosz piac vámkedvezményével visszaélnek. Vagyis a Szerbiából Oroszországba érkező alma csupán kis százaléka terem Szerbiában, a többit a környékbeli országokból gyűjtik össze.
Az észak-bácskai alma legnagyobb felvásárlója az orosz piac?
– Szabadka környékbeli termelők számára a legjelentősebb piac jelen pillanatban az orosz piac. Nagyon kis százalékban vannak jelen a hazai piacon. Néhány évvel ezelőtt fontos piacnak számított a boszniai és a horvát piac is, de miután csupán 5 százalékos az adó, amennyiben az almát Oroszországba szállítják, a kereskedők így nagyobb árat tudnak fizetni a termelőknek a termésért, vagyis jobban megéri azt Oroszországba kiszállítani, mint boszniai vagy a horvátországi felvásárlóknak eladni.
