2024. július 17., szerda

Szétesik a palicsi Vigadó

Még be sem fejeződtek a 2006-ban megkezdett munkálatok, már felújításra szorul az épület

Palics felvirágoztatásakor, a huszadik század elején, 1905 és 1912 között épült meg a palicsi Vigadó is. Hivatalosan 1912. július 8-án adták át rendeltetésének, a Palicsra látogatók szórakozását, kikapcsolódását, munkaügyeik intézésének helyszínét jelentette. A nemtörődömség miatt helyzete odáig fajult, hogy a 2000-es évek elejére az épület teteje csaknem beszakadt, egyes részei ledőltek. Felújítása 2006-ban kezdődött meg, 2011-ben egy részét átadták ugyan használatra, a felújítás teljes befejezése a mai napig nem történt meg.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd

A munkálatok első három fázisára az akkori gazdasági minisztérium 200 millió dinárt biztosított, és a felújítás első két része a felügyelőség elrendelésére folyt, a harmadik fázisra már építési engedélyt kaptak a beruházók, vagyis a város. A negyedik fázis 45 millió dinárba került, s ennek a fázisnak kellett volna a befejezőnek lennie, azonban észlelték, hogy ezek a fázisok nem voltak teljesek, a dokumentáció nem tartalmazott minden szükséges munkálatot. A felújítást addig a PBG Inženjering végezte, s az elvégzett munka műszaki átvételekor számos hiányosságot jegyeztek fel. Emiatt a negyedik fázist már az SMB Gradnja vállalatnak ítélték oda.

A munkálatok ötödik fázisa – további építési munkálatok (a Vigadó egyik szárnya még egyáltalán nem használható) és a fűtés beindítása (a padlófűtést és klimatizációt ugyan bevezették, a fűtés központi kazánja azonban nincs meg) – még további mintegy 80 millió dinárt igényelt volna 2011-ben. Azóta azonban egyáltalán nem nyúltak a Vigadó épületéhez – a felújítás nem folytatódott, s a felújított részekkel sem törődik senki, nem végeznek állagmegóvást.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd

Ez sajnos látszik is. Az épület mára – két évvel a felújított épület átadását követően, tulajdonképpen hullik szét. Annyi bizonyos, hogy a mostani állapot nemcsak az állagmegóvás hiányának következménye, hanem az elvégzett munka minőségéről is tanúskodik.

Az épület faburkolatai, a szecessziós elemeket tartalmazó díszek már az átadáskor hullottak a tetőről, állapotukról azóta sem viselt gondot senki. Emellett arra sem ügyelnek, hogy ezeket a felújított részeket valaki folyamatosan tisztán tartsa – a park felügyelete mellett nem tudom mi az, ami annyira lefoglalná a Palics-Ludas Közvállalat alkalmazottait. Ezért az állati, elsősorban a madárürülék rétegekben rakódik az úgynevezett nagyterasz korlátaira.

A vakolat szinte az épület minden részéről hullik, a legtöbb helyen még a vízelvezető csatornát sem szerelték fel rendesen, emiatt a lecsorgó víz folyamatosan rongálja az épület azon részeit, amelyek esetleg néhány évig épek maradtak volna.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd