Hamarosan elkezdődnek a kétszáz éves, bajmoki Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templom tetőszerkezetének felújítási munkálatai. Az épület a falu ékessége is lehetne, de a rossz tetőszerkezet mellett a külső falakról malterdarabok esnek le, a csatornarendszer nem megfelelően vezeti el az esővizet, a négy harangja közül csak egy használható, és az orgonára is ráférne a felújítás. A templom múltjáról, jelenlegi, állapotáról és a szükséges felújítási munkálatokról Bende Zsolt bajmoki plébánossal beszélgettünk.
Bende Zsolt bajmoki plébános(Gergely Árpád felvétele)
Bende Zsolttól megtudtuk, hogy a templomon mintegy harminc évvel ezelőtt végeztek el legutóbb kisebb karbantartási munkálatokat, azóta az épület állapota folyamatosan romlik. A legrosszabb állapotban a tetőszerkezet van. A tetőfedő lapok régiek, már nem védenek jól az esőtől. Ennek következtében az alattuk lévő tetőgerendák rohadnak és megroppannak a lapok súlya alatt. A gerendák pedig ránehezednek a templom falaira, és a nagy súly következtében süllyed az épület. A plébános hozzátette, hogy a tetőszerkezet valódi állapota csak akkor fog majd kiderülni, amikor elkezdődnek a felújítási munkálatok. A tetőfedő lapok eltávolítása után lesznek csak láthatóak a tetőgerendák. Ekkor becsülhető fel, hogy a tetőzet pontosan milyen mértékű felújítást igényel. A felújítási munkálatok várhatóan a hónap végén, június elején kezdődnek el.
Ha teljesen felújítanák a templomot, a falu ékessége lehetne(Gergely Árpád felvétele)
– Egyelőre a tetőt újítjuk fel, de további felújításokra is szükség lenne. Kívülről jól látható, hogy a falak is nagyon rossz állapotban vannak. A malter sok helyen lehullott. Azokon a helyeken, ahol a csatorna nagyon rossz állapotú és nem vezeti el a csapadékot, a víz ráfolyt a falra, és ott levált a malter. Több helyen is estek már le nagyobb malterdarabok. A templom falainak a felújítása durván kétszázötvenezer eurót tesz ki. Erre egyelőre még nincsenek forrásaink. A templom belsejének állapota jónak mondható, a beázásokat és kisebb repedéseket leszámítva, de csak idő kérdése, mikorra áznak át annyira a falak, hogy azok belülről is észrevehetőek legyenek – magyarázta a plébános.
A legrosszabb állapotban a tetőszerkezet van(Gergely Árpád felvétele)
Bende Zsolt elmondta, hogy a felújításra való pénz előteremtése a legnagyobb probléma. Hatalmas épületről van szó, amelynek hossza 62 méter, olyan hosszú, mint a szabadkai Szent Teréz-székesegyház. Egy ekkora épület felújítása nagy összegeket emészt fel. Hozzátette, hogy már a projektum kidolgozása is egy nagyobb összeget igényelt, amelyet állami támogatásból sikerült előteremteni. De nemcsak az épület külseje szorul felújításra, hanem a templom számos tartozéka is.
– A négy harangunk közül csak egy hallható. Kettő közülük már árammal működik. Valamikor kézzel húzták a harangokat, de ez is megváltozott a modern technikának köszönhetően. Jelenleg csak a kettes harang működőképes. A nagy harangunk egytonnás, amely pont olyan frekvenciát bocsát ki, amely alkalmas a jégfelhők szétoszlatására. Néha, rossz idő esetén, amikor jön a jég, fel is szokták hívni a plébániát azzal a kérdéssel, hogy miért nem harangozunk. A nagy harang is árammal működik, de nem használhatjuk. Megoldhatatlan gondjaink vannak a tartószerkezettel. A harang széttöri a csavarokat, bármilyen nagyot is teszünk a tartószerkezetbe, mert a harang kimozdult a súlypontjából. Ezenkívül a toronyóra sem működik. Üzembe helyezéséhez villámhárító rendszerrel is el kellene látni az épületet, hogy az órába ne csapjon bele a villám. És még az orgona is felújításra szorul. Mindezeknek a javítását elvégezni szintén hatalmas összegbe kerülne. Csak az orgona javítására huszonhatezer eurós költség-előirányzati számlát kaptunk.
Csak az orgona felújítása huszonhatezer euróba kerül(Gergely Árpád felvétele)
Pedig a templom megérdemelné, hogy visszanyerje régi állapotát. A templom kétszáz éves múltra tekint vissza. Azoknak az időknek állít emléket, amikor Bajmok lakosságszáma folyamatosan emelkedett – ismertette a templom többi felújításra szoruló részét Bende Zsolt. Bajmok főterének dísze a kétszáz éves épület, amely azokról az időkről tanúskodik, amikor a faluban pezsgő egyházi élet volt.
– A jelenlegi templom 1817-ben épült. Akkor azonban még jóval kisebb volt, mint a mai. Az akkori templom területe a mostani bejárattól a templom közepéig, nagyjából a padok elejéig terjedt. A bejárata pedig a Szabadka felőli oldalon volt, a szentély és az oltár pedig ott, ahol most a bejárat van. A templomot aztán 1904 és 1907 között kibővítették. A munkálatokhoz szükséges pénzről, százötvenezer koronáról a város gondoskodott. Mivel a templom mögött volt az út, ezért arra nem tudták kibővíteni az épületet. Így a bejáratot áthelyezték a másik oldalra, ahol most is van. Az akkori templomnak létezett egy tornya, középen, a bejárat felett, de lebontották, és hozzáépítették az oldalhajókat, valamint azt a részt, ahol most az oltár foglal helyet.
A bővítésnek köszönhetően a templom nagysága megkétszereződött. Ekkora templomra szükség is volt az 1900-as évek elején. A statisztikák és az anyakönyvek arról tanúskodnak, hogy négyszázötven keresztelés volt évente. Ez tíz év alatt négy és fél ezer új lakost jelentett, persze voltak temetések is, de feleannyi se, mint a születések száma. Ebből a robbanásszerű lakosságszám-emelkedésből gondolták, hogy a falunak kell egy ekkora templom. Csakhogy kitört az I. világháború. A születések száma visszaesett, a férfiak pedig elmentek a frontra harcolni – mesélte Bende Zsolt.
Sajnos manapság nincs ennyi keresztelés a templom falai között, ettől függetlenül a templom továbbra is fontos szerepet tölt be katolikus híveinek életében, akik a falu túlnyomó többségét alkotják.
– Az utolsó népszámlálási adatok szerint Bajmok mintegy nyolcezer lakosú. Ebből majd’ háromezer a magyar, és ugyanennyi a horvát és a bunyevác. Ők mind katolikusok. A szerbek száma hozzávetőlegesen kétezer fő. Vannak még néhányan, akik Pacsérról költöztek ide, itt házasodtak meg. Ők reformátusok, de a számuk elenyésző. Két mise van vasárnap, egy magyar és egy horvát nyelven. Van kórusunk és egy kántorunk, ami ritkaság faluhelyen. Évente mintegy negyven keresztelőt tartunk. A temetések száma hatvan körüli. Tehát több a temetés, de manapság az évi negyven keresztelés még jónak számít. Az elmúlt évben tizenkét esküvőnk volt. A bajmoki iskolás gyermekek mind hittanra járnak. A faluban van imacsoport és különböző lelki közösségek is. Ezek az utóbbiak azért nagyon fontosak, mert főleg azok a személyek maradnak meg az egyház számára, akik nemcsak a vasárnapi misére járnak, de részt vesznek az egyház életében, például kórustagok lesznek, csatlakoznak a cserkészekhez vagy a már említett csoportokhoz – mondta Bende Zsolt.
A templom falai között tavaly negyven keresztelést és tizenkét esküvőt tartottak(Gergely Árpád felvétele)
De nem csupán a katolikus híveknek fontos, hogy a templom visszanyerje régi fényét.
– A falu érdeke is, hogy felújítsák a templomot, nem csak az egyházé. A templom a falu ékessége lehetne. A falu képe is megváltozna. Rendezett lenne a központ, ahol a katolikus templom mellett ott van a pravoszláv templom és az iskola is. Talán még a környékbeli falvakból is ide járnának misére az emberek. Fellendülne Bajmok. A bajmokiaknak nagyon fontos a templom. Annak ellenére, hogy nem mindenki nagy hívő és templomba járó, mindenki szeretné a felújítást. Azok, akik már régen elhagyták Bajmokot, és ma már külföldön élnek, gyermekkorukból két dologra emlékeznek szülőfalujukból: a templomra és a saját házukra. A templom az identitásunk része, a bajmoki magyarság bástyája. Tegyük hozzá, hogy ugyanezt jelenti a falubeli horvátok és bunyevácok számára is. Megmaradásunk egyik záloga az egyház és a templomok. Ezért is hangsúlyozza a magyar állam a keresztény gyökereink fontosságát, hiszen a kereszténység része nemzeti kultúránknak és személyiségünk fölépítésének egyaránt. Az ember dolgozik, majd hazamegy, de az emberi lét ennél többet jelent. De faluhelyen mit lehet tenni? A kulturális programokat és az egyházi eseményeket összekötjük, és így egy kis pezsgést viszünk a falubeliek életébe, miközben igyekszünk elérni, hogy az emberekből ne vesszen ki a hit. Minden ember életében fontos a hit. A jövőhöz, a gyermekvállaláshoz, a magyarságunk megőrzéséhez szükségünk van hitre. Azt látom, hogy akik elkallódnak, azok először a hitüket vesztik el, majd kiveszik belőlük a nemzeti öntudat, végül pedig az emberség is. Csak sodródnak, mert az élet alapját, a hitet vesztették el – zárta a beszélgetést Bende Zsolt.
