A járvány miatt lemondott rendezvények (mint a Sörnapok) és a bezárt művelődési intézmények mellett nem könnyű feladat Nagybecskerekre és a környékére invitálni az idegeneket. Hogy a Bánát legnagyobb városát gyötrő kommunális problémákról (ivóvíz hiánya, levegőszennyezés) most ne is szóljunk. Pesszimizmusunk azonban gyorsan eltűnik, ha csak szétnézünk a város központjában. Igaz, hogy sok építészeti érték eltűnt – különösen az elmúlt egy évszázad alatt – de még látni, hogy Becskerek miért lett 1779-ben Torontál vármegye székhelye.
Nagybecskerek központja (Kecskés István felvétele)
A legrégebbi időket idéző vízvárról, amely stratégiailag fontos gócpont volt a török elleni harcban, sajnos csak néhány kőoszlop és az egykori erődítményt ábrázoló festmény tanúskodik a városháza udvarában.
A megyeház épülete az 1888-ban elvégzett felújítás után nyerte el mostani formáját. A piarista Gimnázium 1846-ban nyitotta meg a kapuit 211 tanulóval, egy évvel később felszentelték a Gimnáziumtemplomot. Innen terjedt ki a cserkészmozgalom Magyarország területére.
A városban működött az Iskolanővérek Leánynevelő Intézete is, amely őszre felújítva várja a kollégista lányokat.
Nagybecskerek az egyetlen város a Kárpát-medencében, amelyhez két aradi vértanú neve is kötődik: Kiss Ernő honvédtábornok több győzelmet aratott a környékre betörő szerb csapatok felett. Szobra 1906-től 1918-ig állt a város főterén. A szomszédos Eleméren nyugszik, a katolikus templom kriptájában. A másik aradi vértanú Lázár Vilmos, Nagybecskereken született és Aradon temették el.
A kastély új élete (Kecskés István felvétele)
A Gyertyánffy család telkén levő magtárat 1839-ben alakították színházzá, amelyben a várost útba ejtő magyar, német és szerb színtársulatok léptek fel. Ez a vidék legrégebbi színháza.
A kis híd 1904-ben épült. Szükség esetén, a hajók zökkenőmentes áthaladása céljából, a középső részét fel lehetett emelni. Volt még egy hasonló vashídja is a városnak – a nagy híd –, de azt a hatvanas években lebontották. Most tíz hídja van a városnak, és épül a 11-ik. Az egyik mostanában legtöbbet emlegetett a gyalogoshíd, amely a Béga elterelése után szárazon maradt. Újabban a városba látogatók nem hagyják ki azt a lehetőséget, hogy a híd alatt fényképezkedjenek.
Az Igazságügyi Palota (a bíróság épülete), amelynek közepén börtön van, 1908-ban épült.
A neogótikus stílusban épült református templomot 1891-ben szentelték fel.
A város főterén álló Nepomuki Szent János katolikus templom illetve székesegyház egy korábbi katolikus templom helyén épült 1868-ban. A nagybecskereki egyházmegye 1988 óta püspöki székhely.
Sajnos a város ipari örökségének egy jelentős része elveszett. Csak a sörgyár felszereléséből sikerült sörmúzeumot létesíteni.
Mindenképp megér egy sétát tenni a város központjában, hiszen a felsorolt épületekből még maradt az utókornak. És persze itt van a Béga-csatorna is, amelynek a megépítése (1728–1733) segítette a város fellendülését. Nemrég egy kis kikötőt is megépítettek, amivel a hajóturizmust szeretnék beindítani. Vízi úton ugyanis el lehet jutni a környék kirándulóhelyeire.
A kastély víztornya (Kecskés István felvétele)
Ha pedig eljöttünk Becskerekre, akkor érdemes ellátogatni a várostól hét kilométerre fekvő écskai kastélyba is. Mert Écska nemcsak halastavairól, hanem a kastélyáról is ismert, amely a vidéken élők kedvenc szórakozó és kirándulóhelye.
A főként lakatlan, mocsaras vidék története 1781-ben kezdődik, amikor a bécsi árverésen Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot megvásárolta az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő.
A piros kastélynak emlegetett, angol stílusú, tornyos, manzárdtetős úrilakot az Écskát birtokló Lázár család egyik sarja, Lázár Ágoston építette a 19. század első felében, pontosabban 1817-ben. Az ünnepi megnyitón 1920-ban az akkor kilencéves Liszt Ferenc zongorázott. A vadászkastélyra emlékeztető kúriát az idő tájt terjedelmes park vette körül. A kastélyt Lázár Ágoston leánya, Marianna örökölte, aki Harnoncourt luxemburgi grófhoz ment férjhez. Harnoncourt felhagyott a katonai szolgálattal, elhagyta Bécset és neje birtokára költözött. Az écskai uradalom vezetését és a családi életét is bécsi modorban szervezte meg. Külön hangsúlyt fektettet a főúri szórakozásokra: gyakoriak voltak itt a hangversenyek, álarcosbálak, amelyek válogatott vendégsereg jelenlétében zajlottak le. Az úrilakot később gyermekei lakták: ifj. Harnoncourt Félix és Alice. Az 1920-as években Pallavicini György őrgróf, a konstantinápolyi osztrák–magyar nagykövet fia lakta családjával.
Az écskai kastélykert egyidős a kúria épületével. Szabályos, arányos felépítésű park volt valaha, szobrokkal és szökőkutakkal díszítve. 1820 táján keletkezhetett, mintegy harminc katasztrális hold területen. A pompás kastélykert a 19. században ritka, egzotikus növények, cserjék, bokrok, fák gyűjteménye volt. Egy utazó pontosan százöt fajta fát és cserjét számlált meg benne. Csupán ízelítőként mondjuk el, hogy itt egykor hatféle fenyő, ötféle akác, nyolcféle kőris, hatféle juhar, hatféle galagonya és hétféle nyárfa zöldellt.
Ilyen vadban gazdag, festői környezet, pazarul berendezett kastélyszobákkal, méltó szállása lehetett magának Ferenc Ferdinánd trónörökösnek is. Hiszen ha nem lett volna az, nem is fordult volna ott meg négyszer az egykori trónörökös, írja Németh Ferenc az Úri világ Torontálban című könyvében.
Vannak, akik azt állítják, hogy Ferenc Ferdinándot a politikánál is jobban érdekelte a vadászat. Az akkortájt híres, vadban bővelkedő bánáti vadászterületek pedig igencsak vonzották a trónörököst. Csakhamar módot is talált arra, hogy leutazzon. Felvette a kapcsolatot régi ismerősével, egykor személyes segédtisztjével, Félix Harnoncourt gróffal. Az első látogatása 1898-ban volt, és a következő három év mindegyikében is talált időt arra, hogy eljöjjön Bánátba.
A második világháború után az épületet a katonaság vette birtokba, majd vállalatok használták. A hetvenes évek végétől vendéglátó-ipari létesítmény. A kastélykertben, amely a mainál volt már jobb, de sokkal rosszabb állapotban is, két szobor maradt: az egyik a Napóleoni háborúkban elesett Lázár Mihálynak az emlékét őrzi, a másikat pedig Harnoncourt gróf állíttatta édesapjának.
Jelenleg kishajóval viszik a vendégeket (Kecskés István felvétele)
Tekintettel arra, hogy tulajdonosai kötődtek a vadászathoz, óriási értékű vadásztrófea-gyűjteménye is volt kastélynak, amelynek a két világháború között nyoma veszett. A kastély még mindig nagyon emlékeztet az eredetire, bár a belső helyiségeket többször felújították, átfestették.
Másfél évtizeddel ezelőtt a magántulajdonba került létesítményt a műemlékvédő intézet felügyelete alatt felújították, és az egyes épületrészek visszakapták eredeti formájukat. Ma szállodaként és étteremként is működik. A felújított nagyteremben rendezvényekkel (koncertek, színielőadások) próbálják visszahozni a régi idők hangulatát.
A kert játszótérrel gazdagodott és egésznap este 11 óráig lehet látogatni. Azt mondják, hogy a kastély kertjében eltöltött néhány óra nyugtató hatással van az emberre.
A kastély szomszédságában van a Keresztelő Szent János római katolikus templom. Az impozáns épület nagy kiterjedésű, egyhajós, magas harangtoronnyal. Százötvenöt éves és érdekessége, hogy a régi vert falú templom helyén épült, amely megmaradt az új templom belsejében, az utolsó szentmise után lebontották és romjait az új templom ajtaján vitték ki. Kevés hívő él a faluban, és már csak ritkán mutatnak be szentmisét. A szalézi rend tagjai gondozzák.
Az ember alkotta létesítmények mellett a természet is „odatette a magáét”. Az écskai kastély sorsával szinte egybeforrt az Ó-Béga– Császár-tó Speciális Rezervátum, amelynek a neve az itt vadászók titulusaira utal. Egyes vélemények szerint a Császár-tó környékén lehet Attila hun királynak a sírhelye is.
A Nagybecskerektől 17 km-re, délre elterülő régi Béga-meder körüli természetvédelmi rezervátumot „Bánát Amazóniájának” is nevezik. Jellegzetessége a vizek, a füves területek és az erdők mozaikszerű váltakozása. Az első természetvédelmi intézkedéseket 1955-ben hozták meg, az Óbéga–Császár-tó Speciális Rezervátum 1994-ben jött létre, 1996-ban a Császár-tavat a ramsari egyezmény keretében besorolták a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé. A vidék vadban gazdag. A veszélyeztetett állatok között megtalálható a vidra és a vadmacska.
Az ember itt semmibe nem avatkozik be (Kecskés István felvétele)
Tekintettel arra, hogy a rezervátum az Écska halastó szomszédságában van, amely Európa legnagyobb édesvízi halastava – a rezervátum elsősorban vízimadarak pihenője és élőhelye. A madárparadicsomban 250 madárfaj jelenlétét rögzítették, közülük 110 költöző madár, 140 fajta itt telel. Egyedül itt fészkel mind a nálunk található tíz gémfaj. A költözések idején akár 400 madárfajta is megjelenik a vándormadarak európai útvonalán levő fontos állomáshelyen.
A Császár-tó vizeiben 24 halfaj jelenléte bizonyított. A természetvédelmi területet a szakemberek kezdeményezésére nemrég 1676 hektárról 4726 hektárra bővítették.
A rezervátum bejáratától alig 50 méterre van a Sibila szálloda, amelynek konyháján készül a híres écskai halászlé. A kirándulók számára közkedvelt program pedig a hajózás a Császár-tavon, ami napjainkban is „működik”. Szombaton és vasárnap napi 3–4 fordulót tesz meg egy tíz férőhelyes kishajó. Egy jegy ára 450 dinár. Az eddigi, nagyobb, 50 férőhelyes, nádtetejes hajót hamarosan lecserélik, de az alacsony vízállás miatt jelenleg nem is közlekedhetne.
Milivoj Putić, az Óbéga–Császár-tó Speciális Rezervátum idegenforgalmi menedzsere hangsúlyozza, hogy a céljuk nem az, hogy sok látogatójuk legyen, hanem, hogy megőrizzék a természeti értéket. A turizmus másodlagos.
A hajózás mellett négykilométeres sétát is lehet tenni a tó partján a madárkémlelőig. Az állvány leégett, és remélhetőleg egy hónapon belül elkészül az új madárleső. Szerencsére a 2018-as őszi tűz az állat- és madárállományban nem tett kárt, és a növényzet is gyorsan újjáéledt.
