A moholi Szőke Adrián július 1-jén töltötte be 17. életévét, labdarúgónak készül, jelenleg a németországi Königsdorfban pallérozódik. Moholon és Adán ismerkedett meg a játék alapelemeivel, majd 14 évesen a tóthfalusi Nyers István Akadémiára került, ahonnan egy év elteltével Magyarországra távozott, ahol a Tarpa SC felnőttcsapatában és a Puskás Akadémiában is szerepelt. A mindegyik támadóposzton szívesen szereplő Adrián 2014 nyarán jutott ki először Németországba egy próbajátékra, bizonyított a Königsdorf Bundesliga 2-ben érdekelt U19-es csapatában, ami nem maradt visszhang nélkül, így a Bayer Leverkusennél is felfigyeltek rá. Egy kisebb bokasérülést követően nemrég tért vissza a pályára, ha minden a tervek szerint alakul, télen az egyszeres németkupa- és UEFA-kupa-győztes, ötszörös Bundesliga-második Bayer akadémiájára kerül, ahol várhatóan szintén az U19-es együttesben kap majd szereplési lehetőséget.
Adriánnal beszélgettünk a múltról, a jelenről és a jövőről, elmesélte, hogy a családján kívül kiknek köszönheti, hogy idáig jutott, hogy már tíz hónapja Németországban él, és a legfőbb vágya, hogy egyszer a felnőttek között is bemutatkozhasson a Bundesligában. Legnagyobb erényének az alkalmazkodóképességét tartja, és azzal is tisztában van, hogy miben kell fejlődnie, hogy elérje az elvárt színvonalat.
• Mikor és milyen úton jutottál ki Németországba?
– 2014 nyarán adódott a lehetőség, hogy kimenjek Németországba egyhetes próbajátékra, majd ott a Königsdorf U19-es, a Bundesliga 2-ben szereplő együttesében helytálltam.
• Milyen tervekkel érkeztél Németországba?
– Ha minden jól alakul, télen a Leverkusen U19-es csapatához kerülhetek. Természetesen a legtöbbet szeretném kihozni magamból, majd a Bundesligában is szerepelni.
• Jelenleg is Németországban tartózkodsz?
– Igen, szeptember óta élek kint Németországban. Eleinte magam voltam, majd télen a családomnak is sikerült kiköltöznie.
• Miben különböznek az ottani és a hazai körülmények, edzésmódszerek?
– A továbblépés sokkal adottabb, az edzés időtartalma azonos, de intenzitásban nagy az eltérés. Pörgősebb a gondolkodás és a játék is.
• Az előzőhöz szorosan kapcsolódó kérdés: Vannak-e bármilyen nehézségeid a beilleszkedéssel, vagy akár a nyelv, akár a kulturális különbségek terén?
– Számomra a beilleszkedés nem volt nehéz, a csapattársaim befogadtak, az edzővel is jól megértjük egymást, a nyelvet még beszélem nem jól, de majd az is alakul.
• Kiknek köszönheted, hogy eljutottál eddig?
– Nagyon sok embernek köszönhetem az eddigi sikereim, de legfőképpen Apró Attilának, aki az edzőm is volt, sokat tanultam és tanulok tőle, mindenben segít, amiben csak tud. Szécsi Szabolcsnak is hálás vagyok, akitől ugyanúgy rengeteg támogatást kaptam. Hatvani Istvánnak és jelenlegi edzőmnek is sokat köszönhetek, akik velem vannak nap mint nap. Illetve természetesen szüleimet sem hagyhatom ki a felsorolásból, akik mindent megtesznek értem, és bármikor számíthatok rájuk. Boldogan gondolok vissza Teslić Igor edzőmre is, aki később csapattársam is volt, tőle szintén sokat tanultam.
• Mik a legnagyobb erényeid, illetve mi az, amiben a leginkább fejlődnöd kellene?
– A legnagyobb erényem talán az, hogy jól tudok alkalmazkodni a társaimhoz, azaz bárkivel tudok hatékonyan együttműködni. Kezdetben a technikai tudásomat kellett hozzáigazítani a sokkal nagyobb iramhoz, most pedig a Bundesliga 1-hez kell minimalizálnom ezen a nagy sebességen is a hibákat, azaz javítanom a statisztikámon, és vállalnom a ziccerekben a felelősséget. Egy kis bokasérülés hátráltatott, ezért némi csúszásban vagyok a tervekhez képest, de igyekszem mindent pótolni.
