Mindennapjainkba észrevétlenül, de rohamos tempóban kúszott be az elvándorlás témája.
Fotó: Puskás Károly
Nincs olyan nap, hogy valahonnan ne köszönjön vissza akár a médiából, akár a hétköznapi életből az, hogy éppen kik hová tartanak vagy terveznek költözni, vagy éppen elmentek. Van, akinek csak ötlet szintjén marad a dolog, megreked a gondolatnál, mások pedig, hátrahagyva maguk mögött minden addig megszokottat, úgy döntenek, hogy a könnyebb pénzszerzés érdekében idegen országba távoznak. Akik maradnak, megoldást keresnek arra, hogy itt és most boldoguljanak, hogy az élet ne csak arról szóljon, túléljük valahogyan az egyik napot a másik után.
Hogy mások se a sátorfájuk szedését tartsák minden bajuk megoldásának, a magyarkanizsaiak a YOUMIG című projektum keretében foglalkoztak a múlt héten a fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásaival, valamint az intézményi eszköztár és együttműködési lehetőségek fejlesztésével.
Vígi László, a program kommunikációs menedzsere is érdekes gondolatokat osztott meg velünk, mégpedig, hogy szerették volna egy helyre gyűjteni az intézményvezetőket (helyi közösség, szociális központ, iskolák, tanácsnokok), helyi döntéshozókat, hogy megvitassák a községben végbemenő és főképp az ifjúság körében érezhető migrációs folyamatokat, hogy azok hogyan hatnak ki a község mindennapjaira. A konferencia egyik fő célja az volt, hogy bemutassa a projektet, amelyet létrehoztak annak érdekében, hogy mindenki elé tárják a migráció kérdésének és a folyamatoknak a mibenlétét.
Magyarkanizsán film is készül olyan fiatalok részvételével, akik egyszer már úgy döntöttek, útnak indulnak, aztán mégiscsak itthon lelték meg a nyugalmukat. A konferencia olyan érzékeny témákat is érintett, amelyek felett a mindennapokban elsiklunk vagy hivatalos formában még nem tárgyaltak meg. Például azt, hogy a község milyen irányba fejlődhet, és milyen lépéseket kell megtennie, hogy a fiatalok itthon maradását is szavatolja. Vitaindítóként kiválónak bizonyult a kérdésfelvetés. Magyarkanizsa polgármestere elmondta, hogy valójában egy Duna menti, harminc hónapos együttműködésről van szó, az Európai Unió támogatásával, és Magyarkanizsa önkormányzata egyik projektpartnere az érintett intézményeknek. Nyolc ország kapcsolódott be a munkába: Németország, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szerbia.
A fiatalok migrációja nagymértékben jelen van az önkormányzatok életében, mindent befolyásol, de mit lehet ellene tenni, arra vártak válaszokat a tanácskozáson, hogy lassítható-e, megállítható-e ez a folyamat.
Sarokszámokat, projektkutatási arányokat kaptak a tanácskozás során, és ebből kiindulva olyan irányvonalakat fogalmaztak meg, amelyek hozzásegíthetik őket ahhoz, hogy minél több fiatalt vissza tudjanak tartani vagy helyben perspektívát mutathatnak a számukra.
